Üzleti tippek

EU:tévhitek és következményeik

A GDP 45 százalékát előállító kis és középvállalati szektorra az Európai Unióhoz való csatlakozás várhatóan aránytalanul nagyobb terheket ró, mint a nagyvállalati szférára.

A közösségi jog számos területen nem tesz különbséget a vállalkozások mérete szerint, ráadásul a kisebb vállalkozásoknak általában nem telik EU-szakértő alkalmazására, nem áll módjukban konzultáns cégek szolgálatait igénybe venni, és gyakran nincs EU-tagországbeli tulajdonosuk sem. A felkészülést ráadásul, Vízhányó Lászlóné, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakreferense szerint, általános szemléleti problémák gátolják. A tipikus magyar kis- és középvállalkozó az EU-csatlakozással kapcsolatban még mindig szkeptikus, emiatt egy részük úgy érzi, számára nem égető feladat a felkészülés, inkább kivár. Másfelől arra a felvetésre, hogy tevékenységének több tucat nemrégiben bevezetett EU-konform és majdani új jogszabálynak kell megfelelnie, sokan a „mindenhol van kiskapu” – legyintéssel reagálnak. A szemléletváltás azért is nehézkesnek bizonyul, mivel a bejegyzett és működő 800 ezres vállalkozói körből csak mintegy 30–40 ezerre tehető azok száma, amelyek maguk is aktívan érdeklődnek a rájuk váró új szabályok, feladatok iránt. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy ezzel szemben Ausztriában csak mintegy 250 ezer vállalkozást kellett EU-konformmá tenni a csatlakozás időpontjára. Pedig – hangsúlyozza Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője – az EU-csatlakozás gyökeresen megváltoztatja a vállalkozások életét, s tévedés lenne azt gondolni, hogy a kicsikre semmilyen hatással sem lesz.

Tévhitek
Gyakori tévhit az is, hogy a jelenleg belföldre termelő vállalkozások úgy gondolják, számukra nem lesz következménye a csatlakozásnak, hiszen ők továbbra is csak a magyar piacot akarják kiszolgálni. Ezeknek a vállalkozásoknak – hívják fel figyelmüket a szakértők – sem ártana megismerni az EU belső piac szabályait. A helyzetet jól jellemzi, hogy pénz és kapacitás hiányában mindeddig nem készült felmérés arról, hogy valójában mennyire felkészültek a magyar kis- és középvállalkozások az európai uniós tagságra.
Az európa uniós csatlakozás egyik legfontosabb következménye, hogy már nem csak egy magyarországnyi, hanem egy 15 országra kiterjedő, úgynevezett belső piacon kell helyt állniuk a vállalkozásoknak, ahol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabadon mozoghat. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok között tilos bármiféle behozatali és kiviteli korlátozás, hacsak az például nem a fogyasztó egészségének védelmét szolgálja. A csatlakozó országoknak a belépés időpontjáig fokozatosan lebontva el kell törölniük a más tagországok felé addig érvényben lévő vámjaikat, és át kell vennie a közös külső vámokat. Magyarország és az Európai Unió között az ipari termékekre a kiviteli-, és behozatali vámok egyaránt 0 százalékosak, vagyis a vámlebontás már megtörtént. Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek esetében azonban belátható időn belül, ha változó mértékben is, de megmaradnak a vámok.

Súlyos következmények
Gyakori felmerülő kérdés a vállalkozók részéről: mi történik ha nem felel majd meg az EU által diktált, szakmájára vonatkozó előírásnak. A válasz sajnos kiábrándító: egy bizonyos türelmi idő után bezárhatja vállalkozását. Vagy azért, mert a hazai hatóságok ellenőrzései és előírásai lehetetlenítik el működését, vagy azért, mert partnerei inkább egy a jogszabályoknak megfelelő céggel állnak majd inkább szóba. A másik kulcsszó a versenyképesség. Az a vállalkozás fog talpon maradni piacán, amely biztonságos és innovatív termékét a legolcsóbban tudja előállítani. Éppen ezért a vállalkozásoknak még időben kellene átgondolniuk, mely tevékenységeik termelnek veszteséget, s helyette a biztonságosabb piaci lehetőséget kínálókra koncentrálniuk. A hatékonyságot szerinte minden bizonnyal növelné, ha a vállalkozások, némely EU-országban jól bevált gyakorlat szerint összefognának és például beszerzéseiket közösen végeznék. Jó példákat láthatunk Németországban, Dániában, Spanyolországban vagy éppen Olaszországban.

Források
Mindezek után joggal teszi fel a vállalkozás vezetője, honnan szerezzek én minderre pénzt, mikor amúgy is napi gondokkal küszködök? A kulcsszó a pályázat. A tapasztalatok szerint azonban a vállalkozások egy része még nem gyakorlott pályázatkészítő, amelynek oka gyakran az időhiányban, de bizonyos esetekben a felkészültség hiányában is keresendő. Az EU-csatlakozás kínálta források igénybevételének egyetlen lehetősége a pályázati kiírások folyamatos figyelése és a kiírás szerinti pályázati anyag pontos elkészítése és benyújtása.
Itthon jelenleg nincs kifejezetten uniós csatlakozásra felkészítő alap, vagy költségvetési támogatás. Ha viszont egy vállalkozás beruházni, vagy fejleszteni szeretne, ami „mellesleg” a csatlakozásra is felkészíti, már több helyről is pénzhez juthat. Legjelentősebbek ezek közül a Széchenyi Terv keretében megpályázható támogatások, amelyeket a kormány most kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztésére szabott át. (Lásd erről szóló írásunkat a 13–14. oldalon.). A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) támogatását vehetik igénybe például a HACCP rendszer kiépítésére kötelezett vállalkozások. A támogatás az igazolt költség legfeljebb 50 százaléka lehet, mértéke 50 000–1 millió forint.
Az Európai Unió által finanszírozott, úgynevezett előcsatlakozási alapokból – PHARE, az ISPA és a SAPARD – és a közösségi kezdeményezésű programjaiból is forráshoz lehet jutni.

Felkészülés
A vállalkozások leginkább a kamarákon és különböző ágazati érdekképviseleti szerveken keresztül szerezhetnek információt arról, hogy mi vár rájuk a csatlakozás után. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara EURO-Információs és Dokumentációs Szolgáltató Központja elsősorban a budapesti vállalkozásokat az Unió követelményrendszeréről tájékoztatja. A GKM szeptember közepén jelentet meg egy a kis-, és középvállalkozásoknak szánt ingyenes EU-kézikönyvet, egyelőre 15 ezer példányban. A kiadványban az EU-ban használatos alapelvek, gazdasági alapkérdésekre kaphat választ a vállalkozás. A kis- és középvállalkozások számára nyújt információt az ITDH budapesti székhelyű EuroInfo Központja, illetve a Külügyminisztérium által működtetett Európai Információs Pont-hálózat. Ha valaki pedig egyedül kíván utánanézni az EU-ban hatályos jogszabályoknak, az Európai Unió honlapján maga is hosszasan bogarászhat a jogszabályrengetegben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik