Üzleti tippek

Mire figyeljünk, ha pályázunk?

Több ezer pályázati kiírás születik évente, amelyek háromnegyed része kifejezetten a kis- és Középvállalkozásokat célozza meg, vagy legalábbis számukra is hozzáférhetô. habár mindössze 3–400 tekinthetô igazán komoly ajánlatnak az évente kiírt pályázatok közül, ez még mindig túl nagy szám ahhoz, hogy át lehessen tekinteni, el lehessen igazodni köztük, mi több, meg lehessen találni a tervezett projekthez leginkább passzolót.

Mindezek ellenére évrôl évre egyre több kis- és középvállalkozás pályázik, felvállalva az öt-tízszeres túljelentkezést, a sokszor kemény megmérettetést és a pályázatkészítés cseppet sem egyszerű procedúráját. Barta E. Gyula, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. ügyvezetô igazgatója szerint tavaly állami forrásokra összesen mintegy 25–30 ezer kis- és középvállalkozó pályázott, idén azonban már 50 ezer pályázatot várnak ettôl a körtôl.

Kik pályáznak?

A tipikus pályázó olyan cégvezetô vagy tulajdonos, aki aktív. Nyitott az újra, tele van megvalósításra váró ötletekkel és ez a tulajdonsága független a társaság tevékenységi területétôl, vagy a foglalkoztatottak számától. A tapasztalatok szerint általában tisztességes cégek indulnak a pályázatokon, olyanok, amelyek növekedni, fejlôdni akarnak és ehhez forrásokat kutatnak. Legtöbbször maga a cégvezetô, aki egyben a tulajdonos is, kezd utána járni, hol kilincseljen pénz után. A pályázatokon induló tipikus vállalkozás általában 300–500 millió forint árbevétellel rendelkezik, megvalósításra váró terve pedig 30–50 millió forintba kerül. A feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban működô vállalatok, valamint a kereskedô cégek pályáznak a legszívesebben. Az „ügyeskedô” típusú vállalkozó nem pályázik, számára a pályázatok megírása túl sok feladatot jelent, nagy körültekintést igényel, a gyors siker pedig egyáltalán nem garantált.

Mi a választék?

Kevés azonban a szándék, ha a vállalkozó nincs tisztában azzal, hogy a támogatási formák és különbözô pályázatok közül melyik illik leginkább az elképzeléséhez. A negyedévente megjelenô Pénzforrás című vaskos kiadvány tételesen felsorolja a szóba jöhetô támogatási formák nevét, elérhetôségét és azt, hogy voltaképpen pontosan mit is támogatnak. Május végén jelenik meg ugyanerrôl a Gazdasági Minisztérium Forrástérkép című kiadványa, igaz ez csak évente egyszer lát napvilágot. A pályázati lehetôségekrôl a minisztériumok és érdekképviseletek honlapjáról is tájékozódhatunk, s ha már a világhálón böngészünk, külön erre szakosodott pályázatfigyelô cégek szedik csokorba tematikusan a pályázati kiírásokat. Személyes tanáccsal szolgálhatnak a különbözô érdekképviseleti szervek abban, hogy a vállalkozó ötletéhez melyik pályázat illik a legjobban. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara például tagdíjfizetô tagjainak – elôzetes telefonos bejelentkezést követôen – pályázati ügyekben minden hétfôn ingyenes felvilágosítást ad. A részletes pályázati feltételekért érdemes egyenesen a pályázat kiírójához fordulni.
A kis- és középvállalati szektor számára leginkább az állami és az Európai Uniós lehetôségeket ajánlják a szakemberek, míg a köz-, és magánalapítványoknál e kör számára nem sok pénz terem. A vállalkozók körében mostanában a legnépszerűbb és egyben a legnagyobb lehetôség – Barta E. Gyula szerint – a Széchenyi program, ezen belül a legnépszerűbbek a minôségbiztosításra, a gépekre és berendezésekre, közlekedési eszközökre és az üzletek, vendéglátó és szolgáltatóhelyek felújítására, korszerűsítésére igénybe vehetô támogatások.


EU-ból hogyan?

Nemcsak hazai forrásokra számíthatnak a vállalkozók, az Európai Unió is számos pályázatot kínál. A vállalkozók túlnyomó többsége ugyan már hallott arról, hogy az EU pályázatain a társult tagországok, így Magyarország kis- és középvállalkozásai is indulhatnak, csak éppen nem tudják a megfelelô csatornát, vagy éppen esélytelennek tartják magukat – véli Bodó Balázs, a Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztô Kft. ügyvezetô igazgatója.
Ennél kevésbé idô- és energiaigényes, ha a pályázó a világhálón megszerezhetô információkhoz folyamodik. A www.cordis.hu oldalain az EU valamennyi, éppen folyó kutatás-fejlesztés pályázati programja megtalálható azzal kiegészítve, hogy éppen ki miben vesz részt.
A szakemberek a magyar kis- és középvállalkozásoknak leginkább az EU úgynevezett 5. és 6. Keretprogramjához való csatlakozást ajánlják, amelynek egyik alprogramja kifejezetten az innovatív kis- és középvállalkozásokat ösztönzi. Lényeges megkötés, hogy a program kifejezetten 4-6 tagból álló konzorciumok alkotta projekteket támogat, és ezek közül is inkább a nemzetközieket. Éppen ez utóbbi kikötés miatt tanácsos, ha az uniós forrásokra áhítozó vállalkozó egy partnerközvetítô szervezethez fordul.

A tipikus EU-pályázó vállalkozók egyébként azok közül kerülnek ki, akik a saját területükön csúcstechnológia, vagy ehhez közeli minôségi ötletet akarnak megvalósítani, ehhez azonban nincs elegendô pénzük. Azoknak a vállalkozásoknak sem kell lemondaniuk az európai közösség pályázati pénzérôl, amelyek kevésbé szofisztikált munkát végeznek. Alvállalkozóként is be lehet kapcsolódni a projektekbe, ami ráadásul Bodó Balázs szerint a partner státusznál jóval nyugalmasabb és nem kell bonyolult uniós szerzôdésekkel sem bajlódni. A szakember ugyanakkor azt tanácsolja, hogy partnerként inkább a nagyobb összegű pályázatokon induljanak a vállalkozók, itt ugyanis nagyobb lehet az esély a nyerésre.
Problémát jelenthet viszont az EU-pályázatokon elnyert pénz adózása. Az Uniótól kapott pénz támogatásnak és nem bevételnek minôsül, tehát nincs áfatartalma, viszont a kapott pénzbôl finanszírozott beruházás már áfaköteles. A jogszabályok azonban nem szabályozzák egyértelműen ezt a kérdést.

Hogyan pályázzunk?

A pályázati anyagban egyrészt a pályázóról kérnek adatokat, illetve csatolni kell a vállalkozás pénzügyi, gazdálkodási mutatóit bemutató, több évre visszamenô mérlegeket is. Természetesen alapfeltétel, hogy bejegyzett vállalkozásról legyen szó, amelynek nincs köztartozása. A pályázat második részében annak a megvalósítandó célnak a részletes leírását kell szerepeltetni, amelyhez pénzt kér a társaság. Fontos, hogy a megvalósításra váró projekt illeszkedjen a cég stratégiájához.
A legtöbb vállalkozót a pályázatokon való indulástól azt tartja vissza, hogy a beadandó dokumentációhoz számos hatósági és önkormányzati igazolást kell beszerezni, ami sokszor önmagában is nagy kihívás.
A vállalkozásnak már a pályázat benyújtásakor igazolnia kell, hogy rendelkezik a beruházáshoz szükséges teljes összeg biztosítékával. A Széchenyi pályázatokon a kisvállalkozások esetében jelzálogmentes ingatlanfedezetet, a középvállalkozásoknál bankgarancia ígérvényt fogadnak el. Az integrált vállalkozásirányítási rendszerre való áttéréshez a Széchenyi Terv keretében pénzt kapott Moeller Electric Kft. műszaki igazgatója szerint jó banki kapcsolatuk miatt nem okozott gondot számukra a szükséges papírok beszerzése, de Bottka László úgy véli, a kisebbeknek ez több nehézséggel járhat. A pályázathoz a Moellernek olyan nyilatkozatot is csatolnia kellett, amelyben a jövôbeni partnerek kifejezték szándékukat, hogy a fejlesztés hatására a cég ügyfeleivé válnak.

A pályázatok mindegyikében feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen a megvalósítandó cél költségeinek egy részével, általában a beruházási összeg egyharmadával. A Széchenyi Terv esetében ez a teljes érték minimum 25 százaléka, ám nem árt ha a pályázó ennél nagyobb részarányt tud felmutatni. A saját részt bankszámlával kell igazolni, a bôröndnyi készpénzzel érkezô vállalkozóval – mint ahogy ez Barta E. Gyula praxisában elôfordult – nem tudnak szerzôdni.
A kész pályázatokról több másolatot érdemes készíteni. A Széchenyi Tervhez kapcsolódó valamennyi pályázatot 6 példányban (1 eredeti és 5 másolat) kell beküldeni. A borítékon fel kell tüntetni a beküldô nevét és címét és a pályázat kódszámát is, azért, hogy az a lehetô leggyorsabban eljusson az illetékesekhez. Minden pályázót levélben értesítenek a pályázatának regisztrálásáról, annak iktatószámáról. Az a vállalkozás tehát, amely nem kapott ilyen értesítést, érdeklôdjön, hogy papírjai nem kallódtak-e el a hivatali útvesztôben.

Alkalmazzunk-e tanácsadót?

Nagyobb értékű, több millió forintos források megszerzéséhez a legjobb, ha gyakorlott pályázatkészítô céget bízunk meg. A pályázatoknak speciális nyelvezetük van, s nem árt tudni, hogy a kiíró milyen „küldetést” akar visszahallani a pályázatból. Ennek megfogalmazásához azonban gyakorlat kell. A külsô megbízás mellett szól az is, hogy túl sokba kerülne egy cég számára külön szakembert foglalkoztatni, aki csak a pályázatok elôkésztésével foglalkozik, a cégvezetôknek pedig általában erre nincs ideje. Ennek ellenére akadnak, akik saját maguk készítik a pályázatokat. Az azonban teljesen elképzelhetetlen, hogy egy majd’ 100 oldalnyi, esélyes EU-pályázati anyagot egy vállalkozás egymaga készítsen el.
Az is gyakran elôfordul, hogy egy adott elképzeléssel érkezik a cég képviselôje, amire éppen nincs támogatás, de a konzultáció során kiderül, hogy a vállalkozásnak más is van a tarsolyában, amire viszont elérhetô forrást lehet találni. A tapasztalatok szerint a tanácsadáson jelentkezô vállalkozások mintegy 80 százalékát, ötlet és fedezet híján, inkább lebeszélik arról, hogy pályázzon.

Lehetôleg olyan pályázatkészítôt válasszunk, amelyik a díj nagy részét a sikeres elbírálás után kéri. Pályázatkészítô, tanácsadó kiválasztásnál kérjünk referenciákat. Egy rossz pályázatnál a pályázó cég többet veszít, mint a még tapasztalatlan tanácsadó.

A legtöbb tanácsadónál az alaptájékoztatás ingyenes. Az ügyfél bemutatja elképzeléseit és azok megvalósításának tervezett módját, a tanácsadó pedig ezek alapján felméri, hogy van-e esélye ehhez pályázati pénzt szerezni. A megbízási díj rendszerint 50–100 ezer forint között alakul. Ennyiért kikeresik a vállalkozás tervéhez leginkább passzoló pályázatot, illetve ha EU-pályázatról van szó, megpróbálják valamilyen nagyobb projektbe beilleszteni. A formailag helyes pályázati dokumentáció elkészítése és beadása a megpályázott összeg 0,5–0,8 százalékába kerülhet, ha pedig nyer a pályázat, akkor a megítélt összegnek általában 2–8 százalékát teszi ki a sikerdíj. Minél nagyobb a pályázat, annál kisebb a díj százalékos mértéke. Mindez azt jelenti, hogy 10 millió forint támogatás átlagosan mintegy 500 ezer forintjába kerül a vállalkozásnak.

Nyertesek és vesztesek

Elôfordulhat, hogy a pályázati anyag hiányos, amelyrôl a pályázót írásban értesítik. Hiánypótlásra általában 15 nap áll rendelkezésre attól függôen, hogy milyen adat, dokumentum hiányzik, de a vállalkozó több idôt is nyerhet, ha ez nem elegendô a pótlásra.

A pályázatokról minden esetben többtagú bírálóbizottság dönt. A Széchenyi Terv esetében egy tárcaközi bizottság tesz javaslatot a miniszternek, amely szinte minden héten ülésezik. A pályázat beadásától számított 45–60 napon belül eldôl a pályázatok sorsa. Barta E. Gyula szerint az elutasítás leggyakoribb indoka, hogy a vállalkozás pénzügyi adatai nem támasztják alá az impozánsra rajzolt tervet. „Nem tudunk azzal foglalkozni, hogy a vállalkozók mekkora rejtett tartalékokkal rendelkeznek, hivatalosan csak a mérlegek alapozhatják meg egy vállalat pénzügyi helyzetét.” – figyelmeztet. Hamar kiesik az is, aki utópisztikus terveket álmodik. Ha azonban valaki reális ötlettel áll elô és ehhez meggyôzôen rendeli hozzá a kért támogatást, annak Barta szerint nyert ügye van. A Moeller Electric 50 millió forintba kerülô projektjéhez mintegy 20 millió forintot adott a Széchenyi Terv.

A döntésrôl írásban tájékoztatják a pályázókat, telefonon nem szívesen adnak információt. A jövô év januárjától azonosítóval és jelszóval a pályázók elektronikus úton követhetik nyomon, hogy áll a Széchenyi Terv pályázatuk az elbírálási procedúrában.

A szerzôdéskötésre általában az elbírálás utáni 25–30 napon kerülhet sor. Ekkorra tudja a pályázó hivatalosan is beszerezni a tb-tôl, az adóhatóságtól a szükséges igazolást arra vonatkozóan, hogy nem rendelkezik köztartozással, illetve a bankgaranciáról szóló igazolást, vagy a hivatalos ingatlanbecslôi véleményt. Sok esetben a pályázat elbírálása és a szerzôdéskötés között hónapok telnek el, így elôfordulhat, hogy már nem fogadják el a pályázat benyújtásakor a csatolt bankgaranciát. A Moeller Electric esetében például az öt hónapos eltolódás miatt a szerzôdô Regionális Fejlesztési Holding teljesen új bankgarancia beszerzésére szólította fel a vállalatot.

Mikor kapom a pénzt?

Az állami forrású pályázatok kivétel nélkül utólagos finanszírozásúak, azaz akkor kap pénzt a vállalkozó, ha közjegyzôvel hitelesített számlákkal igazolja az elvégzett munkákat. Ez általában a számla benyújtását követô 20–25. napon történik. A Széchenyi pályázatoknál a kis- és középvállalkozók ez évtôl 50 százalékos elôleget is kaphatnak, ekkor azonban a kapott összeggel fél éven belül el kell számolni. A megítélt összeg másik felét a benyújtott számlák alapján utalják.
Az állami pénzre eredményesen pályázó vállalkozóknak számítaniuk kell arra, hogy legalább egyszer a helyszínen ellenôrzik: a megfelelô célra és ütemben használják-e a pénzt. A tapasztalatok szerint eddig a szerzôdött vállalkozóknak csak mintegy 1 százalékával kellett a szabálytalanságok miatt szerzôdést bontani. Ennek ellenére a vállalkozói leleményesség nem ismer határokat. A legnehezebb dolga az ellenôröknek az elszámolásban van: egy körbeszámlázásból származó számla mögötti költség elszámolását nehéz észrevenni.


Fontosabb címek, ahol a pályázati kiírások, útmutatók és adatlapok beszerezhetôek

Regionális Fejlesztési Holding Rt., és regionális fejlesztési társaságok
Magyar Turizmus Rt. és regionális marketingigazgatóságai
TDH és regionális képviseletei
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózata
Munkaügyi Központok és Kirendeltségek
Területi kereskedelmi iparkamarák
Az IPOSZ és tagszervezetei

Pályázatok az EU-ban

Jelenleg is nyitott EU-pályázati lehetôségek

PHARE Intézményfejlesztési program
ISPA Elôcsatlakozási alap a környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés területén
EU5 Kutatási és technológia-fejlesztési demonstrációs keretprogram 1998–2002.
EU6 Kutatási és technológia-fejlesztési demonstrációs keretprogram 2002–2006.
INTAS Tudományos kooperáció a FÁK országaival
TACIS Határ menti, ill. Demonstrációs projektek a FÁK országaival
LIFE III Környezetvédelmi, természetvédelmi projektek

Csatlakozásunk után megnyíló EU-pályázati lehetôségek*

ADAPT Munkaerô-integráció és átképzés ipari
térségekben
EHRD A munkához jutás megkönnyítése
INTERREG Határ menti együttműködés
LEADER Vidéki térségek fejlesztése
REGIS A legtávolabbi térségek integrációja
RESIDER Kohászati térségek helyreállítása
RETEX Textilipari térségek gazdasági fejlesztése
PESCA Halászati térségek gazdasági fejlesztése
SME Kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése

* A pályázati lehetôségek a csatlakozásunkig folyamatosan megnyílhatnak Magyarország számára, a tárgyalások sebességétôl függôen Forrás: GEONARDO Kft.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.