Üzleti tippek

SZOFTVERLEGALIZÁLÁS

Lebilincselô a szoftverrendôrségként is emlegetett Busienss Softvare Alliance (BSA) internetes honlapja. A látogatót egy nyitott bilincs képe fogadja, amelyhez egy figyelmeztetés is társul: 30 nap – és a kör bezárul.

Az információtechnológiai cégek szervezôdésébôl létrejött „Szövetség a Jogtiszta Szoftvert Használó Magyarországért” éppen Fejér megyében folytat kampányt az illegális szoftverhasználók ellen. A BSA a megyében június 1-jétôl büntetô feljelentést tesz a gazdasági társaságoknál történô illegális szoftverfelhasználás alapos gyanúja miatt. Az ezt megelôzô hónapban, azaz májusban a szövetség tűzszünetet hirdetett és nem kezdeményezett eljárást a Fejér megyei cégek ellen. Felszólította ugyanakkor az ott tevékenykedô vállalkozásokat: használják fel ezt az idôszakot arra, hogy szükség szerint legalizálják szoftvereiket és ne várják meg, amíg a kör bezárul, vagyis amíg a bilincs kattan a cégvezetôk kezén.

Elmondjam – ne mondjam?
Magyarországon – csakúgy mint a nyugat-európai országokban és Amerikában – a számítógépes programok szerzôi jogi védelem alatt állnak és a szoftverrel kapcsolatos jogok megsértése esetén polgári- és büntetôjogi szankciókkal kell számolni. A BSA 4 éves hazai működése alatt számos elmarasztaló bírósági ítélet (jelentôs pénzbírság és felfüggesztett börtönbüntetés) született hamisítók, kereskedôk, és jogosulatlan felhasználók ellen. Tekintettel arra, hogy a fenti jogsértések esetén a felelôsségre vonható személy legtöbb esetben a kérdéses vállalat vezetôje, ezért a rendszergazda bevonásával érdemes felülvizsgálnia, vizsgáltatnia a cégénél használt szoftvereket. A vizsgálat kapcsán felvetôdô kérdésekkel, vagy az elôírások értelmezésével kapcsolatban bárki nyugodtan fordulhat a BSA munkatársához. Mint azt Ormos Zoltán, a BSA jogi képviselôje elmondta, a szövetségnek az az érdeke, hogy segítse a cégeket a szoftverek legalizálásának folyamatában. Nem kell tehát senkinek attól tartania, hogy a szövetség – amelyet helytelenül neveznek szoftverrendôrségnek – felelôsségre vonja az érdeklôdôt szoftvereinek jogtisztaságával kapcsolatosan.

Szövetség, vagy rendôrség?
Éppen a napokban zárult le a Gyôr-Moson-Sopron megyei akció, amelynek nyomán április hónap folyamán több mint 10 feljelentés született a nem jogtiszta szoftverhasználat miatt. Ormos Zoltán hangsúlyozta, hogy a folyamatban a szövetség feladata, hogy a hozzá érkezô bejelentések megalapozottságát saját hatáskörében és információs csatornáin keresztül ellenôrizze, és abban az esetben, ha valami rendellenességet tapasztal, akkor informálja a rendôrséget. Kampányaival az a célja, hogy a cégvezetôket az illegális szoftverhasználattal járó jogi kockázat felszámolására ösztönözze. A tapasztalatok szerint a módszer beválik, hiszen a BSA Magyarország megalakulása óta hazánkban az illegális szoftverhasználat aránya több mint 30%-kal csökkent. A szövetség célja, hogy az ezredfordulóra itt is a 40% körüli nyugat-európai átlag legyen a jellemzô. A szövetség által összeállított Szoftver Etikai Kódex aláírásával már több száz cég igazolta, hogy elkötelezett híve a jogtiszta szoftverek használatának, és vállalta a vállalati szoftvergazdálkodási normák kidolgozását és betartását.
A szövetség felelôs szoftvergazdálkodást elôsegítô kampányt is folytat, hiszen a számviteli törvény amúgy is elôírja, hogy a társaság eszközeit számba kell venni. A BSA által kiadott szoftvernyilvántartó dosszié elôsegíti a szoftverlicencek, bizonylatok rendszerezését, valamint útmutatót tartalmaz a meglévô szoftverállomány cégen belüli számbavételéhez, auditálásához.

Gyanús? Nem gyanús?
Az illegális szoftverhasználat gyanújába keveredett Talent Plan Kft. éppen a márciusi Gyôr-Moson-Soporon megyei akció keretében akadt fenn elôször a szövetség, majd a rendôrség hálójában. Valaki bejelentette a céget a BSA-nál, hogy lopott szoftverek futnak a gépeinken – emlékszik vissza Baksai Róbert rendszergazda. A cég magas- és mélyépítési tervezéssel foglalkozik, ami ugyancsak szoftverigényes munkát követel, éppen ezért a 16 személyi számítógépén mintegy 11 millió forint értékű programot futtat. Baksai Róbert elmondta, hogy az általuk használt szoftverek nagy részét, becslése szerint mintegy 90 százalékát jogtisztán használják. Az ellenôrzés során akkor találták magukat szembe az elsô problémával, amikor egy reklámajándékként kapott, ingyenes szoftver eredetét kellett bizonyítani. A rendôrségi szakértô abban az esetben, ha nem tudja eldönteni, hogy egy szoftver legális-e, azt a gyanúsak közé sorolja. De vajon hány gyanúsnak minôsített szoftver kell egy gép lepecsételéséhez? – teszi fel a kérdést a rendszergazda. Ebben az esetben ugyanis a cég munkaeszköze válik használhatatlanná, ami jelentôs bevételkiesést okozhat. Szerencsére ez a helyzet a Talent Plan esetében nem állt elô. A rendôrség munkatársai látva a cég együttműködését, készséges hozzáállását és azt, hogy a szoftverek nagy részének eredetét számlamásolatokkal bizonyította, helyszíni intézkedést nem foganatosított. Azon programok esetében pedig, amelyek dokumentációját a helyszíni szemle során nem sikerült azonosítani, hiánypótlásra bekérték.

Mégiscsak jó?
Az átélt izgalmak ellenére Baksai helyesli a szövetség és a rendôrség együttműködését, hiszen mint mondja a cége által elkészített termékek, a tervek is szerzôi jogi védelmet élveznek, éppen ezért megérti a szoftvergyártók helyzetét. Kedvezô példának tartja a tervezô programokat elôállító Autodesk rendszerét, amely évente kimutatást küld partnereinek arról, hogy saját nyilvántartásában az adott cég neve alatt milyen szoftverek szerepelnek. Ezeket a cégek ellenôrzik és tisztázzák az esetleges eltéréseket. Mint mondja, valami hasonlót kellene minden szoftvercégnek bevezetni. Akár azt is elképzelhetônek tartja, hogy egy adott cég alkalmazotti létszámának ismeretében rá lehet kérdezni arra is, hogy milyen irodai szoftvereket futtatnak gépeiken. Lehet, hogy egy ilyen levél kedvezô folyamatot indíthat el az adott vállalkozásnál a szoftverek legalizálásának irányába.

Mi a megoldás?
Abban az esetben, ha egy vállalat ráébred arra, hogy az általa használt szoftverek, vagy azok egy része nem felel meg a szerzôi jogok védelmérôl szóló törvény elôírásainak, maga is megvásárolhatja a hiányzó licenceket, vagy kérhet szoftverauditot, amelynek keretében felmérik szoftvereit, meghatározzák a számára szükséges programok körét, és javaslatot tesznek azok legalizálására – fejti ki Takács Péter, a Microsoft kereskedelmi igazgatója. Egy a kelet-európai régióban végzett felmérés szerint a kis- és középvállalatok 98–99 százaléka már hallott arról, hogy a szoftverek szerzôi jogvédelem alatt állnak. Ugyanez az arány Magyarországon is igaz, éppen ezért elmondható, hogy az illegális szoftverhasználat ma már nem magyarázható információhiánnyal. Az okok inkább a mentalitásban és az anyagiakban keresendôk – véli Takács Péter. A szoftverek nem olcsó termékek, ugyanakkor már az induló vállalkozás működéséhez is nélkülözhetetlenek. E probléma áthidalására találták ki a szoftvergyártók a vásárlásnál kedvezôbb licenckonstrukciókat, amelyek a felhasználó számához és idôtartamához igazítják a licencdíjat. A Microsoft két éve vezette be az úgynevezett határozott idejű licenc konstrukcióját, amely a vételár helyett elôfizetési díjjal jár, adott idôre szól, amely megegyezik a felhasználói jogosultság idôtartamával. Ez a megoldás azért is kedvezô a vállalkozások számára, mert az elôfizetési díj – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állásfoglalása szerint – költségként elszámolható.

Megéri?
Általánosságban elmondható, hogy a szervezet méretétôl és tevékenységétôl függ az általa igényelt szoftverek száma. Hogy ugyanannyi licenccel rendelkezik-e, mint ahány szoftvert használ, arra könnyen fényt lehet deríteni a könyvelésrôl származó beszerzési bizonylatok, illetve az informatikai osztályról származó licencszerzôdések egyeztetése révén. Amennyiben eltérés mutatkozik a két adat között, érdemes egy szoftveraudit keretében felméretni a szoftver helyzetét és költséghatékony megoldási javaslatot kérni az azt végzô szakembertôl. A szoftverauditot a hivatalos viszonteladók végzik el és ha a cég szükségesnek érzi, akár titoktartási záradékkal is elláthatja a megbízási szerzôdést. Amennyiben nincs szükség auditra, mert a helyzet egyszerűbb, egy viszonteladótól személyesen is beszerezhetô a hiányzó program. De vajon a törvénytiszteleten kívül mi készteti a cégeket arra, hogy a legális utat válasszák? A kényszer. Abban az esetben ugyanis, ha egy cégnél megállapítják a törvénysértést, kártalanításként kell megfizetni a szoftverek használati értékét, valamint valamennyit még egyszer meg kell venni. Súlyosabb esetben a cégvezetôre 2–8 évig terjedô szabadságvesztés büntetés is kiróható. Nem érdemes tehát kockáztatni.

10 ÉRV a jogtiszta szoftver mellett:

1. Széles körű támogatás a program fejlesztôitôl: hibás programok garanciális cseréje, forródrót-szolgálat, a szoftver hatékony felhasználására vonatkozó széles körű információk.
2. A továbbfejlesztett verzióihoz az eredeti ár töredékéért lehet hozzájutni.
3. A szoftver eredeti és teljes dokumentációja.
4. Részvételi lehetôség a hivatalos tanfolyamokon.
5. Védelem a számítógépet fenyegetô vírusok ellen.
6. A szoftverfejlesztôk szerzôi jogainak elismerése.
7. Hosszabb távon jobb és olcsóbb szoftverek.
8. Egészséges szoftverpiac, amelyen a szoftver fejlesztôi és terjesztôi versenyeznek a vásárlóért.
9. Teljes jogú felhasználói státusz.
10. Elkerülhetôk a szoftver jogosulatlan másolásából származó súlyos jogi, erkölcsi és anyagi következmények.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.