Varga Mihály pénzügyminiszter már egy hónapja bejelentette, hogy likvidálnák a sárga csekket párhuzamosan az egyre bővülő készpénzforgalom megfékezésével. A minisztérium és a kormány nem először nyilvánítja ki a készpénzforgalom csökkentésének szándékát, ennek ellenére egyre több bankjegy van forgalomban: idén áprilisban 5343 milliárd forintnyi forgott, 2011 elején még csak 2312 milliárd forint, azaz fele ennyi sem. Márpedig a készpénzezés sokba kerül.
De hogyan kívánja elérni Varga Mihály, hogy eltűnjenek a sárga csekkek?
- Betiltja x idő múlva a használatukat?
- Újabb büntetőadót vet ki rá, vagy emeli a tranzakciós illetéket?
- Előírja, hogy először az állami szolgáltatók (például a Nemzeti Közművek) x idő múlva ne használjanak csekket?
- És vajon csak a sárga csekkeket kívánják elüldözni, vagy a közműdíjak fizetésére nemrégiben bevezetett fehér csekkeket, és esetleg a lakossági pénzküldésre való rózsaszíneket is?
- Mikorra realizálódhat ez a terv?
Az is legalább ennyire érdekes kérdés, hogy a készpénzforgalom visszaszorítását hogyan képzelik, különösen hogy van a havi kétszeri ingyenes készpénzfeltvét, ami kifejezetten felhívás a keringőre. És bevezetése óta még több kápé forog. Arról már olvashattunk, hogy a kártyás vásárlások szélesebb körű terjedése érdekében támogatást kaphatnak az üzletek a POS-terminálok telepítéséhez, és hogy tavalyra több mint 30 ezer készülék telepítését vállalták a bankok. De mit vetnének be még?
- Eltörölnék talán a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét?
- Vagy emelnék a készpénzfelvétel tranzakciós illetékét?
- Eltörölnék az elektronikus fizetési módoknál az illetéket?
A bankok már szorgalmazták az illeték csökkentését. A minisztérium nem segítettek nekünk abban, hogy megtudjuk, mire kell számítanunk – egy hónap alatt sem válaszoltak kérdéseinkre. Viszont az adótörvény tervezetéből annyi kiderül, hogy az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében a módosítás
A sárga csekkekkel kapcsolatban azonban nincs infó. Érdeklődtünk a csekket használó szolgáltatóknál is, hátha ők már tudnak valami kézzelfoghatót.
A Nemzeti Közművek pártolja a digitális megoldásokat
Az állami cégek hárítottak, illetve oda irányítottak minket, ahonnan nem jött válasz. Közülük a Nemzeti Közművek azt írta, hogy elkötelezettek a digitális, környezetkímélő, papírmentes számlázás, az elektronikus ügyintézés bevezetése és minél szélesebb körű terjesztése mellett. Mivel egyszerűnek és biztonságosnak tartják. Náluk van már elektronikus számla, online ügyfélszolgálati rendszer, mobilapplikáció, amelyeket fizetésre is lehet használni. Náluk az ügyfelek egyébként fehér csekket kapnak, de egyre többen választják a papírmentes számlázást.
A szemétdíjszámlázást intéző Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinálási és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) nem adott semmilyen támpontot csekkügyileg.
A Magyar Postától annyit tudtunk meg, hogy Szerintük a csekkek mennyiségét a befizetési megoldások (hagyományos, automatás, és mobilalkalmazásos) önmagukban nem befolyásolják.
A postának eléggé fájna
Belenéztünk a posta éves jelentéseibe, a 2014-esben azt írják, hogy de csökkent a mennyisége. 2015-ben szintén arról számoltak be, hogy bár továbbra is népszerűek a csekkbefizetés, kevesebb lett mennyiségre. A csökkenés lassult, mert új fizetési módokat vezettek be, például a QR-kódos mobilplatformos iCsekkes és a bankkártyás csekkfizetést, illetve a csekkautomatákat, a legfrissebb, 2016-os jelentésben pedig a csoportos beszedési megbízást, és egyéb elektronikus elfogadási lehetőségeket (például átutalás) említették meg.
2016-ban
- 2207 milliárd forintnyi volt a csekkforgalom (ebből már 18 százalék feletti volt a bankkártyás fizetés), és
- 3354 millió forint ment át a csekkautomatákon.
A postákon, bevásárlóközpontokban és kormányhivatalban összesen 29 csekkautomata üzemel, ezenkívül postai üzemeltetésben van további 89 készülék Príma (64) és Rossmann (25) üzletekben. Többségüket a fővárosban és Pest megyében, illetve nagyvárosokban telepítették. Csekkautomatákat telepített a Tesco is, 2015-től, versengve a postával. Azonban őket hiába kérdeztük, mit szólnak a csekkeltüntetési tervhez. Ha nem lesz csekk, nyilván az automaták is feleslegessé válnak majd.
Nem mintha egy átutalás ténye nem maradna meg a banki kivonaton.
Az idősek ragaszkodnak hozzá leginkább
A többi megkérdezett szolgáltatót sem avatta be a minisztérium a csekkeltüntetési tervekbe. Viszont mindnyájan támogatják a digitális fizetési megoldások terjedését, ösztönzését. S bár arról számoltak be, hogy Éppen emiatt okozhat nehézségeket a hungarikumnak számító sárga csekkek likvidálása.
A Telenor például megemlítette, többek között
- az idősebb korosztály ragaszkodik a csekkekhez,
- és több településen jelenleg ez az egyetlen készpénzes számlafizetési lehetőség.
Úgy vélik, a még nem ismert új szabályokhoz alkalmazkodva azért a ma még csekkező ügyfeleknek minden bizonnyal tudnának megoldást nyújtani. De bizonyos szegmensekben ez több erőfeszítést igényelne. A Magyar Telekom szerint is feladatot ró majd a szolgáltatókra a csekkes fizetési mód kivezetése, leginkább a rendszerek felkészítésénél és az ügyfelek tájékoztatásánál.
Hogy mi lesz a tervből egy olyan országban, ahol maga a miniszterelnök is csekken fizet?
Kiemelt képünkön: Horváth Tamás gépmester ellenőrzi a sárga csekkeket a Magyar Posta elektronikus posta központjának (EPK) borítékoló gépén. Fotó: Soós Lajos / MTI
