Hogy milyen legek születtek a miniszterek, államtitkárok tavalyi szja-bevallása alapján, azt már hírül adtuk:
A tájékoztató adatlapokat átböngészve vettük észre, hogy
- Kontrát Károly (Belügyminisztérium) neve alatt Pintér Sándor belügyminiszter adatlapja szerepel még egyszer. Így cikkünk megjelenésekor nem is lehetett tudni, hogy Kontrát államtitkár vajon mennyi szja-köteles jövedelmet szerzett tavaly, és mennyi adót fizetett.
Néhány furcsaságra is rábukkantunk, amiből úgy látszik, hogy állami vezetőink sem feltétlenül állnak a helyzet magaslatán akkor, ha valamilyen adózási kérdésről van szó.
- Kecsmár Krisztián és Soltész Miklós mintha egymásról puskáztak volna, mindketten beírták az „összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény” sorába még egyszer az „összevont adóalap adójánál” szereplő összeget.
Ez valószínűleg elírás lehet, mert számszakilag képtelenség. Hogy miért, azt mindjárt elmagyarázzuk.
Az „összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény” sorával másoknak is meggyűlt a bajuk.
- Pintér Sándor adatlapján (ez volt egyébként az egyetlen ilyen) a kitöltendő öt sorba odaírták azt is, hogy az adóbevallás melyik rubrikájában szereplő számot kell bevésni. Így derült ki, hogy nála az „összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény” sorába a nyugdíj-előtakarékosság alapján járó, szja-ból utalandó kedvezmény (149. sor) került be, ami egyébként nem oda való.
De mit is jelent az „összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény”? Az szja-kitöltési útmutató szerint két kedvezmény tartozhat ide:
- Ha az adózó súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséggel él, akkor a minimálbér 5 százalékával csökkentheti a befizetendő adóját. A tavalyi minimálbér alapján ez havi maximum 6375, éves szinten pedig legfeljebb 76 500 forintnyi levonást jelenthet az szja-ból.
- Ha az adózó őstermelő, akkor éves szinten legfeljebb 100 ezer forinttal csökkentheti a fizetendő adóját.
Ha tehát mindkét feltételnek megfelel az adózó, akkor ide legfeljebb 176 500 forintot lehetett volna beírni.
Még 18-an írtak be különböző összegeket ebbe a sorba, közülük az idén májusig a NAV-ot vezető Tállai Andrásé lehet valós, az összeg alapján:
Varga Mihály és még több más érintett viszont nem jól oldották meg a feladványt, mert az említett adókedvezményes rubrikában olyan összegek szerepelnek, amelyek meghaladják a maximálisan beírható 176 500 forintot.
Azt valószínűsítjük, hogy többen, köztük a pénzügyminiszter is a családi adókedvezményt írhatták be ebbe a sorba. Csakhogy a családi adókedvezménnyel a neve ellenére nem az adót, hanem az összevont adóalapot lehet csökkenteni.
- Varga Mihálynak négy gyermeke van, két nagyobb, és két kisebb. A beírt összeg pedig két gyermekre vonatkozó (három- vagy többgyerekes) éves családi kedvezménynek felel meg (2* 222 000 forint *12 hónap = 5 280 000 forint).
- Ha valóban „összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény” lenne, amit beírt, akkor Varga Mihálynak mínuszba szaladna a fizetendő adója, illetve mivel ez nem lehetséges, lenullázódna.
- Amennyiben adóalap-csökkentőnek vesszük az 5,28 millió forintot, és úgy számítjuk ki a fizetendő 15 százalékos szja-t (15 915 156 mínusz 5280 000 * 15 százalék), akkor pontosan 1 595 273 forintot kapunk.
Nos, úgy tűnik, hogy a miniszterek és államtitkárok és a pénzügyminiszterrel az élükön nem voltak tisztában – a volt NAV-elnök kivételével – azzal, hogy mit is jelent “az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény”.
Az eset kapcsán felvetődik a kérdés:
- A NAV bevallási tervezetet készít, illetve van elektronikus bevallási lehetőség, beépített ellenőrzési funkcióval, igénybe lehet venni könyvelőt is. Hogyan születhetnek akkor ilyen szja-adatlapok országunk vezetőitől? Mit várnak ezek után az egyszerű állampolgártól?
- Az 57 bevallásból 53 kézzel készült. A XXI. században, amikor minden a digitalizálásról szól.
- Miért nem elektronikusan, automatikusan generálódik, közvetlenül az adóbevallásból a miniszterek és államtitkárok kötelező adatszolgáltatása, ahelyett hogy ki kellene bogarászniuk, melyik számot hova kell beírniuk?
Kiemelt kép: Mónus Márton / MTI
