A szakember szerint sok volt devizahitelesnél akár már 2017 tavaszától ismét emelkedésnek indulhatnak a törlesztőrészletek. Ennek oka az, hogy a 2012-ben bevezetett árfolyamgát során megszabott 180 forintos frankárfolyamhoz igazított törlesztők azt követően is megmaradtak, hogy forintosításra kerültek a devizahitelek és megszűntek a gyűjtőszámlák.
Nem annyi a törlesztő, mint amennyit fizettek
És, hogy ez miért gond? Mert ettől a ponttól kezdve rögzítettek voltak a törlesztőrészletek, ami azonban nem jelentette azt, hogy valóban annyit törlesztett az adós, amennyit a tartozása alapján kellett volna, vagy épp most is kellene neki. Hiszen van egy rögzített, jelenleg havonta megfizetett összeg, valamint van egy tényleges törlesztőrészlet (nevezhetjük elméletinek is, de ez a valós összeg), amit persze számon tartanak a bankok.
A minden hónapban növekvő elmaradás pedig a tőketartozás mértékét növeli folyamatosan, és mivel sokak számára már 2017 tavaszán véget ér az árfolyamgát 5 éves időszaka, így innentől kezdve emelkedhetnek a havi terheik.
De mennyivel emelkedik és mikortól?
Két dolog határozza meg, hogy mikortól és mennyivel kell többet fizetni az árfolyamgátas volt devizahiteleseknek. A megnövekedett törlesztőrészlet kezdő dátuma az az időpont lesz, amikor lejár az adott volt devizahiteles árfolyamgátja, vagyis eltelt 5 év az árfolyamgátas szerződés megkötése óta. Ez lehet akár 2017 tavasza, de lehet két évvel később is.
Az emelkedés mértékét pedig az határozza meg, hogy mennyivel kisebb a megfizetett törlesztőrészlet a ténylegeshez képest. Ez ugyanis nem mindenkinél ugyanakkora mértékű.
Futamidőhosszabbítás lehet belőle
Ami a törlesztőrészlet-emelkedés mellett még különösen fontos, hogy ha 15 százalékkal nagyobb mértékben növekedne meg az adósok terhe az árfolyamgát-szerződés lejártakor – márpedig sok esetben ez lesz a helyzet – akkor meg kell hosszabbítaniuk a hitel futamidejét a bankoknak, aminek egyetlen korlátja a hitelfelvevő 75 éves életkora.
Ha valaki el akarja kerülni a hitel futamidejének kitolódását, akkor már kérhette, vagy akár most is kérheti a bankjától a kilépést a törlesztőrészlet-rögzítésből. Ebben az esetben viszont a törvény által nem korlátozott mértékű, teljes törlesztőrészletet meg kell fizetnie.
Egyébként azok a volt devizahitelesek számíthatnak majd általában futamidőhosszabbításra, akiknek legalább 20 százalékkal volt kisebb a megfizetett törlesztőrészlete, mint amennyit fizetniük kellett volna.
Mi a megoldás?
Balla Ákos ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy akinek nem változtak pozitív irányba az elmúlt néhány évben az anyagi viszonyai, és nem tudja hitelének tőkerészét törleszteni, annak nem segítség a hitel futamidejének meghosszabbítása.
Számukra inkább azt javasolja, hogy próbáljanak a hitelt nyújtó pénzintézettel megegyezni, és egy tőkecsökkentési megállapodást kötni. Erre a megállapodásra a bankok hajlandósága eltérő, és nagyban függ az adós pénzügyi helyzetétől is. Megpróbálni viszont mindenképpen érdemes.
Jobb híján el kell adni
Ha viszont ez az út nem vezet sikerre, akkor Balla Ákos szerint érdemes kihasználni az ingatlanárak elmúlt években bekövetkezett emelkedését. Ez ugyanis sokkal jobb helyzetbe hozta a devizahiteleseket, mint ahol 5 évvel ezelőtt, az ingatlanpiacot erősen érintő válság mélypontján álltak.
Vagyis, aki akkor az árfolyamgátba menekült, annak most érdemes újraértékelnie a helyzetét, és ha a magasabb ingatlanáraknak köszönhetően jobb feltételekkel meg tud szabadulni a lakáshitelétől, akkor ezt érdemes most, év végéig megtennie. Az idő azért is sürget, mert lesznek mások is, akik majd a megnövekedett törlesztőrészlet hatására kerülnek eladói pozícióba, vagyis növekszik a kínálat, ami pedig árcsökkenést is eredményezhet.
Ideje tehát felkészülni a volt devizahitelesnek arra, hogy egy-két év múlva ismét magasabb törlesztőrészleteket kell megfizetniük, és ideje azt is mérlegelni, hogy a jelenleg még kitartó ingatlanpiaci konjunktúrában talán jobban megérné belevágni hitellel terhelt ingatlanuk eladásába, és így egy könnyebben finanszírozhatóbb otthon megvásárlásába.
