A szlovákok harmadáron építenek kilométerenként autópályát, mint mi

A szlovák kormány megkötötte a spanyol Cintra Infrastructures vezette konzorciummal azt a PPP-szerződést, amely alapján a kivitelező 59 kilométernyi autópályát, illetve gyorsforgalmi utat épít meg 2020-ig Szlovákiában négy év alatt összesen 226 millió euróért.

Összehasonlításul: az M4-es autópálya 30 kilométerét 347 millió eurós uniós pénzből építtette volna egy magyar konzorcium, amelyben Simicska Lajos cége is benne volt (akkor még jóban volt Orbánnal). Ez végül nem jött össze, mert az Európai Unió nem adta oda Magyarországnak a támogatást, mert az építés költségeit túlárazottnak találták.

Vagyis amíg a szlovák autópálya kilométerenként 3,8 millió euróba kerül, addig a magyar M4-es kilométere minimum 11,6 millióba (került volna).

Bár a szlovákok más konstrukcióban építenek (PPP), mint mi, és első pillantásra sokkal nagyobb volumenű építési munkákról van szó (pl. körgyűrű Pozsony körül), mint az M4-esnél (pedig azt tele akarták szórni völgyhidakkal, hogy drágább legyen), úgy tűnik a hír alapján, hogy a spanyol cég kilométerenként harmadannyiért épít autópályát, mint Simicskáék a magyar M4-es autópályán azt tervezték.

Magántőkéből épül

Hozzá kell tenni: a szlovák autópálya PPP-ben, azaz magántőkéből épül. A szerződés értelmében a spanyol konzorcium két szakaszban, négy év és négy hónap alatt felépíti az utakat, amelyek ezután 30 évig lesznek a tulajdonában. Az évi 56,72 millió euró a legalacsonyabb összeg volt, amely az útépítési pályázatra ajánlatként érkezett. Ennek alapján csak az építés költsége ennek alapján 4 évre 226 millió euró.

Bár a PPP-ben mindig olcsóbb a kilométerenkénti építés, a végösszeg (a szolgáltatási díj és más tételek miatt) sokkal magasabb lesz 30 év múlva. Ráadásul PPP-re nincs uniós támogatás, így az EBRD ad a szlovákoknak 110 millió euró kölcsönt is.

Az MTI szerint a szlovák állam által kifizetett összeg 30 év alatt – az inflációt is beleszámítva – mintegy 1,9 milliárd eurót tesz majd ki. Valamint az utak építésének idején, illetve azt megelőzően az állam további csaknem 375 millió eurót fordítanak az építkezésekkel kapcsolatos földkivásárlásokra.

Bár az Orbán-kormány 2010-től kudarcnak ítélte a PPP-s építkezéseket, és fel is hagyott vele, szakértők szerint, ha korrupciómentesen csinálják a PPP-ket (például nem ad profitgaranciát az állam a magáncégeknek), az adófizetők összességében jól jöhetnek ki belőle.

Egy példa: az első Orbán-kormány PPP-ben építette a Művészetek Palotáját 2001-ben, amiről az Állami Számvevőszék később megállapította, hogy az államnak hátrányos szerződési feltételek miatt a projekt végül 66,6 milliárd forinttal többe került a tervezettnél. Az épület 2011 és 2035 közt további 166,1 milliárd forinttal fogja terhelni a költségvetést.