Előre nem látott többletterhet jelenthet a költségvetésnek, ha nőnek az átlaghozamok, amelyekhez az új családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) állami kamattámogatását kötötték – írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában. A lap szerint a jelenlegi kamatszint mellett nem jelent gondot a költségvetésnek a kamattámogatás, azonban az alapkamat emelkedésével növekedhetnek ezek a terhek. A teljes kamatösszeget a diszkontkincstárjegy-aukción kialakult átlaghozamokhoz igazítva határozzák meg – írják. A hozamok emelkedésével legfeljebb az állam jár rosszul, az ügyfeleknek hosszú távon is legfeljebb 3 százalékos kamatot kell fizetniük a felvett összegre.
A lapnak Gergely Péter, a BankRáció.hu vezető elemzője nyilatkozott, aki elmondta: a jogszabály szerint az állami kamattámogatás nagysága a bankok által alkalmazható kamat három százalékponttal csökkentett mértéke. Ez azt jelenti, hogy ha magasabbra kúsznak a banki hozamok, például 15 százalékra, a jogszabály szerint az állam 12 százalékpontnyi összeggel száll bele a törlesztésbe, az ügyfél pedig mindenkor 3 százaléknyi kamatot fizet – fejtette ki.
A szakértő felhívta a figyelmet: sokan gondolják azt, hogy a ráépítés is új lakásnak minősül a rendelet szerint, és kérhető rá a tíz plusz tízmilliós támogatás, illetve hitel. Ebben az esetben csak akkor jár pénz a kérelmezőnek, ha valóban teljesen új lakást hoz létre, amely teljesen önálló, elkülönül a régitől és önálló helyrajzi számmal is rendelkezik – hívta fel a figyelmet. Ezzel a lehetőséggel a jogalkotó minden bizonnyal a városok régi épületeinek tetőtér-beépítéséhez szeretett volna extra segítséget nyújtani – vélekedett.
