Mire kell számítaniuk a jövő nyugdíjasainak, milyen szerep juthat a jövőben a 21 éves önkéntes nyugdíjpénztáraknak? A nyugdíj a tét, de mit is jelent ez konkrétan?
Nincs ok az optimizmusra
Demográfiai alapadatokkal szolgált a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, Kapitány Balázs. Mint mondta, ő kevésbé optimista nyugdíjügyileg, mint az NGM helyettes államtitkára, Balogh László volt délelőtt, aki azt mondta, a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is finanszírozhat. Ezzel a kijelentésével Kapitány okozott is némi derültséget a pénztári szakemberek körében.
Rögtön rá is tért arra, miért is nem optimista: Magyarország lakossága egy ideje már fogy, és továbbra is fogyni fog. Mint nemrégiben megjelent kutatásukban írták, 2060-ra 7,9 millióra csökkenhet a lakosság létszáma. (2011-ben még 8,1 milliós volt a becslés, azóta korrigálni kellett a megélénkült kivándorlással, és a születések számának növekedése is.)
Ezen belül 4,3 millióra fog csökkenni az aktív korosztály létszáma, a 65 év felettieké pedig 2,6 millió fölé megy addigra. Ha az arányok nem változnak, akkor nagyjából egy befizető juthat egy nyugdíjasra kettő helyett. Ami jól jelzi, hogy mekkora lehet a baj.
Válasz többféle is lehet erre a helyzetre – mondta. Például a termékenység-növelés és a bevándorlás ösztönzése, a kivándorlás visszaszorítása. Vagy ami részben fájdalmasabb: a nyugdíjbevételek növelése (járulékterhek növelése, vagy a fekete/szürke munka visszaszorítása), a nyugdíjkorhatár emelése, korábbi belépés a munkaerőpiacra, öngondoskodás növelése, nyugdíjak értékének csökkentése.
A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer marad
Nagyon sokat kellene ezekről a dolgokról beszélgetni, mondta az ONYF nyugdíjszakértője, Párniczky Tibor, hozzátéve, hogy nem vállalja, megmondja a tutit, vagyis hogy mi lehet a megoldás. Hátradőlni nem lehet, és nem csak a nyugdíjrendszer számára kihívás az öregedés – utalt vissza az előtte szólóra. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenn fog maradni, ez lesz az alap – szögezte le.
Jó hír-e ez az önkéntes nyugdíjpénztáraknak (önypt)? Abból a szempontból nem, hogy arra nem lehet hivatkozni, hogy nem lesz állami nyugdíj – mondta félig viccesen. Egyébként pedig ez egyben azt is jelenti, hogy kiegészítő szerep marad az önkéntes nyugdíjpénztáraknak. És egyben versenytársak is lesznek az állami nyugdíjrendszerrel – jelentette ki. (Hogy ezt hogyan érti, azt nem fejtette ki bővebben.) Az állami nyugdíjrendszer viszonylag tisztességes pénzt tud biztosítani azoknak, akik jó karriert futnak be (akárcsak az önypt-k).
Szerinte nem az a kérdés, hogy mekkora megtakarítás kell az önypt-kben, hanem, hogy mekkora nyugdíj lesz abból. Úgy véli, ezzel adósak ma még a pénztárak.
A jövővel kapcsolatban azt mondta, a szabályozási környezettől az önypt-k nem várhatnak megoldást, saját maguknak kell elérniük, hogy minél több embert vonzzanak be. Szerinte egyébként az egyéni számlás önypt-s konstrukció nem igazán hozta az elvárásokat.
A jövőt nem szabad a véletlenre bízni
A nyugdíjpénztár az öngondoskodás legjobb intézménye – szögezte le Matits Ágnes pénztárszakértő. És ez tényleg nem azt jelenti, hogy az állam kivonulna a piacról. Azonban a nyugdíjpénztárak és az állami nyugdíjrendszer nem versenytársak, és nem is lesznek azok – reagált Párniczky kijelentésére.
Az öngondoskodás Matits szerint azt kell hogy jelentse, hogy a jövőt nem szabad a véletlenre bízni. Az elmúlt 20 év meglátása szerint bizonyította, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak hatékony, és életképes intézmények – kontrázott újfent az Párniczkyra. A kisemberek számára jelent megoldást az önypt – tette hozzá. Azonban kritikát is megfogalmazott.
Amit hiányolt az elmúlt 20 évben, az a termékfejlesztés. És a nyugdíjtudatosságot sem sikerült szerinte megfelelően erősíteni, ahogy azt sem, hogy lehet választani (portfóliót, pénztárat), és hogy mi alapján válasszon a pénztártag. Nem tudják a tagok ma, hogy jó pénztárban, jó portfólióban vannak-e, és ennek eldöntéséhez nem kapnak segítséget. Nem elég nyilvánvaló az sem, hogy jó helyen tarthatja-e a pénzét az, aki önypt-be teszi.
A múlt legnagyobb bűnének pedig a munkáltatók leépítését tekinti . Nagy korlátja a nyugdíjpénztári fejlődésnek ez szerinte. És a hatékonyságot is erősíteni kellene, illetve a szektornak fel kellene vállalnia, hogy független minősítők megmondják, melyik a legjobb pénztár. Legalább évente egyszer kellene, hogy erről információt kapjanak a tagok – jelentette ki.
