Olvasónk a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eredményes működését jelző különböző lefülelésekkel kapcsolatban azt kérdezte tőlünk, hogy vajon mi lesz az ilyen esetekben kiszabott, időnként meglehetősen borsos büntetésekkel. Hova kerülnek ezek a pénzek? Az államhoz, a GVH-hoz, vagy elosztva?
Arra is kíváncsi volt, vajon a zűrös esetek elszenvedői, vagyis adott esetben a megkárosított, becsapott, megtévesztett fogyasztók kapnak-e valamennyi kárpótlást a bírságok összegéből. Úgy éreztük, jogos a kérdés, ezért utánajártunk.
Az államot gazdagítja a bírság
A GVH-tól megtudtuk, hogy az általuk kiszabott érdemi (azaz valamilyen jogsértő magatartás szankcionálása miatt a döntés meghozatalát követően kiszabott) bírság minden esetben a központi költségvetéshez kerül.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Hogy ez mennyi pénzt jelent évente? 2013-ban például több mint 11 milliárd forintnyival szankcionáltál a cégeket összesen. Ennek azonban csak egy része, 9,3 milliárd forint volt végrehajtható, és majdnem az egészet sikerült is beszedni. Tavaly 50 alkalommal büntettek a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése miatt, azonban ennél jóval több pénzt hozott a versenykorlátozó megállapodások miatt 5 esetben kiszabott bírság.
Az idei évben (január-november) viszont már több mint duplája annyi büntetést szabtak ki a fogyasztók megtévesztése miatt, mint tavaly. Összességében viszont a 11 hónap alatt még 7 milliárd forint alatt volt a büntetés.
Kártérítés? Az automatikusan nincs
Kiderült az is, hogy a GVH Versenytanácsának elmarasztaló döntése önmagában nem jelenti azt, hogy a károsult fogyasztók kártérítést kapnának. Azonban a GVH is elismerte, hogy a versenyjogi szabályokba ütköző, s ekként jogellenes magatartások konkrét egyedi sérelmeket okozhatnak. Ezek leggyakoribb megnyilvánulása pedig az, hogy valaki kárt szenved a jogsértés miatt.
No de mit tehet a fogyasztó, ha kimondja a GVH, hogy tisztességtelenül jártak el vele szemben? Megtudtuk, ha azt szeretné elérni, hogy a károkozó az okozott kárt megtérítse neki, akkor ezt az igényét polgári ügyekben eljáró bíróság előtt érvényesítheti. Vagyis perelhet. Ami tudjuk mivel jár.
A határozat önmagában nem segít
Ezen kívül a bírósági eljárást megelőzően, törvényben meghatározott esetekben békéltető testülethez is fordulhat (a fogyasztóvédelmi ügyekben működő békéltető testületek megyei listájának elérhetősége itt érhető el). És azt is tudjuk, hogy a békéltetők csak ajánlást adnak, amit nem kötelező betartani. Akadnak is cégek, akik tesznek rá, mint ahogy már többször is beszámoltunk róla.
Sőt. Azt is jó ha tudjuk, hogy a GVH-s határozat önmagában nem alapozza meg, hogy a fogyasztói jogvitában, a békéltetői eljárásban a fogyasztó számára kedvező kimenetelű döntés szülessen és bírósági eljáráson kívüli rendezni lehessen az ügyet.
Kevesen nyernek a GVH ellen
Mivel mi is többször hírt adtunk róla, hogy egyes cégek nem érzik jogosnak a versenyhivatali elmarasztalást, azt is megkérdeztük, milyen arányban támadják meg a döntéseket, és milyen arányban nyernek a versenyhivatallal szemben a cégek.
Megtudtuk, az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan 2014-ben is a jogsértést megállapító határozatok mintegy felénél kértek felülvizsgálatot az érintett vállalkozások.
Az esetek nagy többségében azonban a GVH döntéseit az egyes felülvizsgálati fórumok (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Fővárosi Törvényszék, Kúria) helybenhagyják – tájékoztattak minket.
