A képviselői vagyonnyilatkozat távolról sem egyenlő egy vagyonosodási vizsgálattal, de azért sok minden kiderülhet belőle. Az utóbbi hónapokban nyilvánosságot kapott ügyek kapcsán sokakban felmerülhet az a kérdés is, hogy ha a politikusok vagyonnyilatkozatánál elég kölcsönre, ajándékra hivatkozni, vajon ugyanez elég lehet-e egy mezei polgárnak, ha a NAV kérdezi tőle, honnan is volt sok pénze. Vagyis elég-e, ha a NAV-nak azt mondjuk, apu adott kölcsön pár milliót.
Illusztráció: Thinkstock
Szakértőt kérdeztünk erről, továbbmenve pedig arra is kíváncsiak voltunk, vajon ha a vízcsapból is az folyik, hogy ennél vagy annál a képviselőnél sántít a vagyonnyilatkozat, amiről ilyenformán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is tudhat, akkor kell-e őket kapásból vizsgálniuk vagy sem.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Ajándékozás
Alapvetően nem veszélyes egy NAV-os vagyonosodási vizsgálatnál arra hivatkozni, hogy a pénzünk családi, baráti ajándékból, vagy kölcsönből származik. De csak akkor, ha ez igaz is. Mi több, bizonyítani és tudjuk – mondta megkeresésünkre a Dr. Vilmányi Adószakértő Irodától Kocsis Zoltán, a téma kiváló ismerője. Vagyis néhány követelménynek meg kell felelnünk.
Ha ajándékról van szó, akkor is legyen erről legalább egy nyilatkozat. Abban az esetben, ha az ajándékpénz bankszámlán keresztül érkezik, és a közleményben szerepel is az ajándék megnevezés, egy teljesen elfogadott, hiteles nyilvántartásból származó dokumentumnak minősül.
Amennyiben egyenes ági rokonok fogadnak el egymástól nagyobb értékű ajándékot vagy pénzt, akkor erre a tranzakcióra nincs is közteher. Viszont ha nem ilyen kapcsolat fűzi egymáshoz a két felet, akkor 18 százalékos ajándékilletéket kell fizetnie a megajándékozottnak, egyúttal be is jelentve az ajándékozás tényét (150 ezer forintot meghaladó ajándék esetén). Tehát ha valaki nem egyenes ági rokontól kapott ajándékra hivatkozik, mint bevétel, akkor meg kell fizetnie az illetéket.
Feltéve, hogy van valamilyen dokumentum, illetve az ajándékozó is elismeri a tranzakciót, és szükség esetén az ajándékozási illetéket is megfizette, a megajándékozott nyugodtan hátradőlhet. Az ajándékozó azonban nem biztos. Ugyanis nagy valószínűséggel nála is érdeklődik majd a NAV, honnan is volt az ajándékra (adózott) pénze. Lehet, hogy először csak tanúként hallgatják meg, majd kapcsolódó vizsgálatot végeznek nála, amely akár szintén vagyonosodási vizsgálattá is átfordulhat.
Kölcsön
Részben hasonló a helyzet a kölcsönadásnál is (csak itt illeték nincs). Ha bankszámlán keresztül megy a kölcsönzés, az egy bizonyító erejű dokumentum – a kölcsönvevő ilyenkor védve van, a kölcsönadónak viszont tehet fel kérdéseket a NAV a pénz eredetéről. Az is lényeges azonban, hogy magáról a kölcsönzésről készüljön valamilyen dokumentum (főleg ha készpénzben történik), amelyben szerepel, ki, kinek, mikor, mennyit, milyen kamatra, mikori visszafizetéssel, milyen pénznemben stb. adott kölcsön.
Az adóhatóság részéről ilyenkor is az az első kérdés, hogy megerősítést kér a kölcsönadótól, megtörtént-e a tranzakció. Aztán pedig érdeklődik annak körülményeiről (az előbb felsoroltakon kívül például arról, hol, hogyan történt a kölcsönadás, ki volt ott még jelen, ha pénzről van szó, milyen címletek voltak, stb.) Valljuk be, ha valaki ezekre a kérdésekre egyáltalán nem tud válaszolni, az eléggé gyanús lehet. A NAV is így van ezzel, és ha nem látja bizonyítottnak a kölcsönzést, akkor adóhiányt állapíthat meg a kölcsön felvételére hivatkozó adózónál. Amennyiben a kölcsön ténye bizonyított, de a kölcsönadónak nem volt rá fedezete, akkor a kölcsönadónál állapíthatja meg a hivatal az adóhiányt.
Illusztráció: Thinkstock
Legalább 80 százalékos bukta
Ha pedig az adózónál forráshiányt állapít meg a hatóság (magyarán azt, hogy nem volt annyi adózott jövedelme, amiből költekezhetett/ajándékozhatott/kölcsönt adhatott volna), akkor utólag kell megfizetni az adókat, bírsággal, pótlékkal megfejelve.
Az adózatlannak becsült jövedelem után 16 százalékos személyi jövedelemadót, és 27 százalékos ehót kell fizetni, ami kapásból összesen 43 százalék. Aztán erre jön még rá a bírság, ami általában 50 százalék az adóra vetítve. Vagyis az már összesen 64,5 százalék. De mint nemrégiben írtunk róla, az adóbírság akár 200 százalékos is lehet, és úgy tudni, egyre gyakrabban alkalmazzák is a NAV-nál ezt az adómértéket.
A késedelmi pótlék összege pedig függ a jegybanki alapkamattól, illetve a tartozás keletkezésének idejétől is. Így összességében 80 százalékos fizetési kötelezettség alatt nem úszható meg a megállapított adóhiány, amely fizetési kötelezettség bírság és késedelmi pótlék részével kapcsolatosan lehet mérséklést és részletfizetést kérni. Ez alól a 200 százalékos adóbírság megállapítása jelent kivételt, amely ha megállja a helyét, nem mérsékelhető.
Nem kötelező eljárást indítani
Így, hogy megtudtuk, mit vizsgál a hatóság, már csak egy dologra voltunk kíváncsiak: hogy közismert ügyekben miért nem ellenőriznek. A szakértő szerint azért nem, mert ez nem kötelező a NAV-nak. A törvényben ugyan benne van, hogy az adóhatóság minden eszközt felhasználhat az adatgyűjtéshez (pl. sajtó-, internet-, Facebook-információkat is), de ez nem azt jelenti, hogy ha valakiről megjelenik egy negatív hír, és/vagy feljelentik, annál rögtön vizsgálatot is kellene kezdeni. Minden bejelentés kapcsán már csak azért sem tudna a hivatal vizsgálatot indítani, mert valószínűleg az éves keret is kevésnek bizonyulna.
Az adóhatóság ezekben az esetekben elemzi a rendelkezésre álló információkat, az érintett adóbevallását, kockázatbecslést készít, és csak akkor kezdeményez ellenőrzést, ha azt ezek alapján indokoltnak látja. A politikusoknál úgy tűnik egy-két kivételtől eltekintve (pl. Simon Gábor) egyelőre nem láttak okot a vagyonosodási vizsgálat megindítására. De ki tudja, lehet hogy a nagy nyomás miatt akár pl. a Szijjártó, vagy a Kósa, vagy a Lázár-család vizsgálatára is sor kerülhet nemsokára.
