Egy nagy vihart kavart reklám kapcsán vette elő azt a kérdést az Adózóna.hu, hogy vajon az ingóságok értékesítésénél illetve átruházásánál mit kell adózási szempontból bevételnek tekinteni: csak a pénzt, vagy a tárgyért cserébe kapott dolgot illetve szolgáltatást is?
Íme a film, ami a Pedagógusok Szakszervezeténél kiverte a biztosítékot, az adótanácsadót viszont megihlette:
Persze most nem az a kérdés, hogy a matek ötös után kell-e adózni. Hanem az, hogy a tárgyak cseréje adóköteles-e. Vagyis amikor nem pénzt kapunk azért, amit (el)adunk. A helyzet az, hogy igen. Mert mint a cikkben a szakértő emlékeztet rá, az szja-törvény szerint az ingó vagyontárgy átruházásakor minden bevételnek számít, amit megszerzünk cserébe, akkor is, ha az tárgy, vagy szolgáltatás.
S innentől már ugyanazok a szabályok, mint a „vaterázásnál”, amiről már többször is írtunk. Vagyis évi 600 ezer forint bevétel (ha ez nem pénz, akkor a megszerzett „dolog” piaci ellenértéke) alatt nem kell szja-t fizetnünk. Ha ezt meghaladja az éves érték, akkor viszont az egész jövedelmünk után adózni kell.
Az adó alapja a jövedelem, amely a beszerzési és az eladási ár (érték) közötti különbség. Viszont amennyiben ez a jövedelem kevesebb, mint kétszázezer forint, akkor bevallanunk sem kell. Feltéve, hogy nem üzletszerűen (tartósan, rendszeresen) értékesítjük, csereberéljük a cuccainkat.
Mert ha igen, akkor nem él a kétszázezer forintos szabály. Plusz adószámot kell kérnünk, számlát, vagy nyugtát kell adnunk, és nem csak szja-t, hanem ehot is kell fizetnünk, az összevont adóalap részeként. De az adófizetési kötelezettség ekkor is csak évi 600 ezer forintnyi bevétel után jön be.
