Baj már van, de tragédia még nincs – mondta a Népszavának az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője, Barát Gábor. Arra a pár napja közzétett kutatásra reagált így, amely szerint a magyarok, ha tehetnék, leszállítanák a nyugdíjkorhatárt.
A tanulmány megállapítja többek között, hogy a többség csak 57 éves koráig dolgozna. De azt gondolják, még 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába állni. Már ha sikerül nekik, hiszen ma is nagyon nehezen találnak állást az idősebbek.
Ezért nehéz megoldást találni
A szakember szerint elég nagy probléma például a kivándorlás is, ami ha ilyen ütemben folytatódik, akkor már 3-4 év múlva komoly gond lehet a nyugdíjak finanszírozásával.
Azt is végigvette, mit lehetne tenni, ha szorul a nyugdíjkassza. Vagy a bevételeket lehet növelni, vagy a kiadásokat csökkenteni. Tehát emelhetnék a járulékokat (helyesebben a szociális hozzájárulási adót és az egyéni nyugdíjjárulékot). De ezek a közterhek már így is magasak, vagyis aránytalan elvonást jelentene a növelésük – állapítja meg.
Ha ezt elvetjük, akkor pedig nemigen marad más, mint az induló és a már meglévő nyugdíjak csökkentése. De mivel ezt mégiscsak jó lenne elkerülni, inkább átfogó megoldásban kellene gondolkodni.
Felül kellene vizsgálni a nyugdíjrendszert
Barát szerint ennek jegyében meg kellene vizsgálni az utóbbi időben történt ellentmondásos döntéseket: a rokkantnyugdíjak „megreformálását, a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését, aminek ellenpontjaként bevezették a nők 40 programot, amit diszkriminatívnak tart.
Szerinte a nem rehabilitálható rokkantaknak nyugdíjvédelmet kellene adni. És a felmérésben is megfogalmazott igényt figyelembe véve lehetővé tenni az előrehozott öregségi nyugdíjat, hogy a nehezen munkát kapó nyugdíjkorhatár-közeli emberek se maradjanak ellátás nélkül.
De leginkább korrekt, jövőbe mutató diagnózis felállítását sürgetné, aztán pedig átfogó megoldást. Attól tart azonban, hogy amint gondok lesznek a finanszírozással, esetleg megint csak gyors, átgondolatlan ötletelés kezdődik majd.
