Régi adózási kérdés végére került pont nemrégiben. A Kúria ugyanis jogegységi határozatában kimondta: 2011. december 31-éig akkor is üzletszerűnek számít az ellenérték fejében végzett ingóságok értékesítése (vagyis például a vaterázás), ha a magánszemély nem kért adószámot.
A jogegységi döntés értelmében a gazdasági tevékenységként folytatott ingó vagyontárgyak értékesítése üzletszerű, így az adózónak akkor is kell személyi jövedelemadót fizetnie, ha nem jelentkezett be az áfakörbe, és így áfalevonási joga nem nyílt meg.
Az adóhatóság egyébként május 1-jéig adott határidőt, hogy aki anno elmulasztotta a bejelentkezést, az utólag pótolja, és önelellenőrzéssel javítsa ki hibáját. Angyal János adószakértőnek azonban az a véleménye, hogy a helyzet ezzel egyáltalán nem tisztázódott. Az MTI OTS-hez eljuttatott közleményében fel is vázolta, miért aggályos szerinte a döntés.
Három feltétel kell. Vagy mégsem?
Az ingó értékesítések üzletszerűsége kérdésében 2012. decemberében még azt mondta a Kúria ítélete, hogy három együttes feltételnek kell megfelelni:
1.Az átruházásnak ellenérték fejében kell megtörténnie.
2.A magánszemélynek be kell jelentkeznie az általános forgalmi adó hatálya alá.
3. Adólevonási jognak meg kell nyílnia, vagyis az alanyi adómentesség határát át kell lépnie.
Ezt követően viszont az első Kúria-döntés az általános jogelvekből azt vezette le, hogy a három feltétel együttesen úgy is teljesül, ha abból az egyik – szabályszerű bejelentkezés – nem teljesül.
Angyal következő ügyében azonban a Kúria mégis úgy döntött, hogy ha a három feltételből nem teljesül a szabályszerű bejelentkezés, akkor nem minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. Ezt erősítette meg egyébként a legfőbb ügyész írásbeli nyilatkozata, valamint hogy az alanyi adómentes határig (azaz évi hatmillió forintig) nem üzletszerű az ingó értékesítés. Márpedig ez alatt a határ alatt nem kötelező adószámot sem kérni, és áfát sem fizetni.
Ezután született meg a jogegységi döntés, amely kimondta, hogy az üzletszerűség három feltétele akkor is teljesül, ha abból kettő nem teljesül.
Hogyan érinti ez a kisembert?
Angyal ezt egy gyakorlatias példával érzékeltette: ha a nagymama ezért köt két hónapon keresztül egy pulóvert, hogy azt később eladja, akkor ez szerinte a jogegységi döntés alapján gazdasági tevékenység, mert bevétel elérésére irányuló tartós elfoglaltság. Emiatt ezek szerint a nagymamának adószámot kellett volna kérnie, ha meg akarta volna úszni az áfafizetést és a különböző bírságokat.
Ha nem tette, akár 200 ezer forint mulasztási bírsággal is sújtható, mert adóköteles tevékenységet adószám nélkül végzett. Számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt pedig 1 millió forint büntetést is kaphat, amihez egy utólagos ellenőrzés során hozzájöhet még az áfafizetési kötelezettség megállapítása, és 200 százalékos mulasztási bírság is. És ez szerinte egyáltalán nem fikció, mert mint állítja, a NAV megszállva az aukciós portálokat, próbavásárlás után ehhez hasonló megállapításokat tesz.
Angyal szerint egyébként a Kúria döntése nemcsak a legfőbb ügyész álláspontjával ellentétes, hanem az uniós joggal is, mivel az csak olyan személyek számára írja elő az adószám kiváltását, akiknek van adólevonási joguk. Márpedig aki alanyi adómentes, annak nincs ilyen joga – hívta fel a figyelmet a Napi.hu cikkében. Ezért az adószakértő úgy véli, a bíróságoknak előzetes döntéshozatali eljárást kell majd kezdeményezniük az Európai Unió Bíróságánál.
