Pedig van, amikor nem szabad annyiban hagyni, ha a munkáltató palira akar venni. A Generalihoz került munkajogi esetek között volt például olyan, amikor a biztosító ügyfele szülési szabadság után szeretett volna visszamenni dolgozni munkaadójához, de az postán küldött neki egy, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodást, már aláírva. A biztosító egy szakjogászt ajánlott az ügyfélnek, aki pert indított munkáltatója ellen, és végül több millió forintos kártérítést kapott.
Egy másik esetben a több havi elmaradt munkabére kifizetéséhez segítette hozzá ügyfelét a biztosító, míg előfordult az is, hogy szabályos, rendes felmondást követően az elmaradt járandóságok ügyében kérték a segítségét. Hangsúlyozzák azonban, hogy nemcsak vitás helyzetek megoldására, hanem azok megelőzése érdekében jogi tanácsadásra is igénybe vehető a jogvédelmi biztosítás. Így például, ha a munkáltató kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, akkor jogi szakemberrel véleményeztethető annak jogszerűsége.
Felmérésük szerint
A biztosító a 18-75 év közötti magyar lakosság körében online kutatást végzett (minta: 1000 fő), hogy feltérképezze, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a jogi viták terén. A válaszolók között egyébként elég magas volt azok aránya (51 százaléka), akik már voltak olyan helyzetben, hogy neki vagy családjának ügyvédi segítséget kellett igénybe vennie. A legtöbben (43 százalék) szerződés, azon belül is főként adásvételi szerződés elkészítéséhez igényelték ügyvéd közreműködését, a megkérdezettek harmada (34 százalék) öröklési ügyben, míg több mint minden negyedik válaszadó válás, illetve gyermekelhelyezés kapcsán kért jogi segítséget. A felmérésben résztvevők mintegy ötöde fordult munkajogi problémával ügyvédhez.
A megkérdezett munkavállalók 29 százaléka fél attól, hogy egy esetleges hosszabb kényszerszabadság miatt főnöke elbocsátaná, és további 14 százalék komolyan tart attól is, hogy jogtalanul vádolják meg gondatlan károkozással munkaadói. Utóbbi esetben a válaszadók több mint fele rögtön megbízna egy független ügyvédet, közülük 47 százalék pedig be is perelné munkáltatóját. 40 százalék inkább próbálná meg békés úton rendezni az ügyet, feletteséhez fordulva, vagy a közvetlen munkatársak, illetve a HR segítségét kérve. A kutatásból az is kiderült, hogy a munkavállalók tizede nem tenne semmit egy ilyen szituációban.
Az utóbbi meglepő adat hátterében állhat az, hogy a bajba került munkavállaló esetleg nem rendelkezik a jogérvényesítéshez szükséges anyagi háttérrel, vagy nem tudja, kihez fordulhatna hatékony segítségért.
