munkajog

A magyar munkajog igen rugalmas feltételeket kínál az extrém munkaidő-beosztásokra. Átírhatja-e a kormány a rabszolgatörvényben is rögzített munkaidő-szabályozást? Hogyan ellenőrzik a külföldiek foglalkoztatását azok után, hogy a munkaügyi hatóságokat lenullázták?

A jogszabály a munkaerő teljes kihasználására épít, az Európai Szakszervezeti Intézet szerint.

Ókovács Szilveszter arcpirítónak nevezte a bérkövetelést, a szakszervezet jogsértéseket emleget.

Nemzetközi egyezményeket is sért a hazai munkajog.

Igazolt távollét kérhető bizonyos esetekben, de komoly hátránya, hogy nem jár rá díjazás.

A közeljövőben akár több ezer per a magyar bíróságokon folytatódik a szakszervezet szerint.    

Egyértelmű győzelem a magánszférájukat féltő munkavállalók számára a francia legfelsőbb bíróságról.

Kádár András Kristóf felidézte, annak idején a kordonbontó fideszeseket is felmentette a bíróság.

Idehaza várhatóan csak januártól változik a szabályozás.

A legtöbb munkavállaló teljesen alárendeli magát a munkáltatójának. Ezáltal egy sor olyan szituációban nem áll ki magáért, ahol minden joga meglenne ahhoz, hogy ellent mondjon. Ügyvédet kérdeztünk.

Tavaly január óta 100 ezren keresték meg a Jogpontokat.

A jogesetek kétharmada munkajogi, ötöde társadalombiztosítási problémákkal kapcsolatos.

A gyáriparosok azt kérik, hogy bejelentés nélkül, azonnal megkezdhessék a csoportos létszámleépítést.

Milyen jogosultságai és kötelezettségei vannak egy munkáltatónak?

Alapjaiban írhatja át a fapados légitársaságok üzleti modelljét az az ítélet, amelyet csütörtökön hozott meg az Európai Bíróság.

A legarcátlanabb kifogásokkal farolnak ki a munkáltatók, amikor a hideg miatt panaszkodnak az alkalmazottak. Már ha mernek. Pedig milliós bírságra számíthat az, aki nem biztosítja a pihenőitalt, a megfelelő hőmérsékletet vagy a meleg teát.

Kimondták a "lekapcsolódás jogát": nincs több gyomorgörcs az eseteges piszkálódások miatt.

A dolgozó csak a maradékot vihette volna haza az állatainak, de ez nem volt elég.

Az ok többek között, hogy hiányoznak a kollektív munkajogi intézmények, és a magyar munkajog szélsőségesen elhanyagolja az utasítási jogot.

 Vajon ez beilleszthető a munka törvénykönyve rendelkezéseibe? Hogyan tovább?

Az ügyeskedő cégvezetők általában a magas közterhek kifizethetetlenségével érvelnek.

Ezeket jó, ha tudja a fegyelmi büntetésről és a bérlevonásról.

A sztrájkkal lényegében kárt teszünk a munkáltatónak. De mikor tehetjük meg ezt büntetlenül?