A családi adókedvezményt 2011-től vezették be, s azóta sok kritika érte amiatt, hogy azok a dolgozók, akik viszonylag keveset keresnek, nem tudják teljes egészében kihasználni a lehetőséget. Úgy tűnik, ezt a csorbát a jövő évtől kiküszöbölik. Hiszen az adótörvény-tervezetben az szerepel, hogy kiterjesztik a kedvezményt, s így már nemcsak az szja-ból, hanem a járulékokból is igénybe lehet majd venni.
De mit is jelent ez pontosan, milyen változásra számíthatnak még a szülők a jövő évtől, és mi az, ami várhatóan nem változik? Ezt foglalta össze az RSM DTM adóüzletágának vezetője, Hegedűs Sándor.
Családi adókedvezmény
Ahogy idén, jövőre is 62 500 forint lehet egy és két eltartott esetén gyermekenként a személyi jövedelemadó alapjára vonatkozó kedvezmény, ami gyermekenként 10 ezer forint tényleges pluszt jelenthet nettóban a fizetésben. Legalább három gyermeknél pedig szintén maradhat eltartottanként 206 500 forintos adóalap-kedvezmény, ami gyermekenként 33 ezer forinttal növelheti a bért.
Újdonság, hogy a személyi jövedelemadónál lehetőség lesz az adóalap-kedvezmény megosztására akkor is, ha a válásról született jogerős döntés, egyezség alapján a szülők a gyermekeket egyenlő időszakokban, felváltva gondozzák, és a családi pótlékra mindkét szülő 50-50 százalékban jogosult.
Családi járulékkedvezmény
Ha a személyi jövedelemadóból a szülő nem tudja a teljes családi kedvezményt érvényesíteni, akkor az adókedvezménynél a gyermekenként 10, vagy 33 ezer forintból fel nem használt részt lehetne érvényesíteni jövőre a 10 százalékos egyéni nyugdíj-biztosítási járulékbóll és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból. Az 1,5 százalékos egyéni munkaerő-piaci járulékból viszont továbbra sem lehetne levonni a maradék családi kedvezményt.
Fontos, hogy az igénybevett családi járulékkedvezmény összege nem érinti majd az illető szülő társadalombiztosítási ellátási jogosultságát (táppénz, nyugdíj, GYED stb.), illetve azok összegét.
A családi járulékkedvezményre ugyanazok lesznek jogosultak, mint akik a családi adóalap-kedvezményre. Lehetőség lesz a járulékkedvezmény megosztására is a házastársak, élettársak között.
Így lehet majd érvényesíteni
A foglalkoztató lesz köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, amennyiben a személyi jövedelemadó törvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.
Ha a magánszemély több családi kedvezményt vett igénybe, mint amennyit a bevallása szerint igénybe vehetett volna, akkor a különbség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, feltéve, hogy a különbözet meghaladja a 10 ezer forintot.
Attól függetlenül, hogy a magánszemély járulékkedvezményt vesz igénybe, mind ő, mind a házastársa igénybe vehet egyéb adókedvezményt is (pl. önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, NYESZ révén), illetve rendelkezhet a személyi jövedelemadója 1 százalékáról is.
