A magyarok 93 százaléka gondolja úgy, hogy az országban nincs biztosíték arra, hogy megmarad a munkája. Ez többek között Chile, India és Törökország eredményénél is rosszabb – derült ki a Randstad Workmonitorból. Minden második magyar külföldre költözne egy jó állásért.
A görögök után a magyarok közül gondolják a legtöbben, hogy a hazájukban nincs biztonságban az állásuk (vagyis tartanak attól, hogy bármikor megszűnhet). A harmadik helyen Spanyolország áll, így ez a vélekedés valószínűleg a gazdasági válság által érzékenyebben érintett országokban elterjedtebb.
Szlovákiában 11, az Egyesült Királyságban 12, Németországban pedig 35 százalékponttal alacsonyabb a munkával kapcsolatos bizonytalanság.
A magyarok jobban kacsingatnak a külföld felé
Ezzel összhangban Magyarországról többen költöznének külföldre egy jó állásért, mint a közép-európai régió többi országából. A lengyelek közül 34 százalék, a szlovákoknál 32 százalék, míg a cseheknél csak 30 százalék hagyná el a hazáját a jobb munkalehetőségekért. Magyarországról viszont 48 százalék költözne el, ha kapna megfelelő állást egy másik országban.
Fotó: Neményi Márton
Akik kimennek, és bérbe adják az itthoni lakásukat, házukat, azok jó ha tudják, hogy a bérleti díj utáni adózási kötelezettségüket csökkenthetik a kint bérelt lakás bérleti díjával. Vagyis tulajdonképpen az állam is támogatja a kivándorlást.
Mit nem adnának az állás megmaradásáért?
Hazánkban a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik lemondanának a fizetésük egy részéről az állásuk megmaradásáért cserébe. A magyarok közül mindössze 15 százalék lenne hajlandó ilyen áldozatra, míg a régió többi országában ez az arány 30 százalék felett van.
A személyzeti tanácsadó cég korábbi kutatásaiból egyébként az derült ki, hogy ezt az adatot többek között az egy főre jutó GDP befolyásolja. De az áldozatvállalási hajlandóságot az is növelheti, ha a dolgozók és a munkáltató között kölcsönösen erős a bizalom – mondta Baja Sándor ügyvezető igazgató.
Csak szükségből vállalunk határozott idejű munkát
A magyarok bizonytalansága a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos bizalmatlanságban is tetten érhető: hazánkban mindössze 58 százalék gondolja, hogy egy határozott idejű állás ugródeszkát jelenthet a hosszabb távú munkaszerződéshez, míg például a lengyelek közül 88 százalék vélekedik így.
Bár 10-ből 9 magyar inkább aláírna egy határozott idejű szerződést, mint hogy teljesen munka nélkül maradjon, a többség véleménye szerint ez a megoldás inkább csak a fiataloknak való.
A nők rugalmasabbak
A Randstad Workmonitor adatai szerint a férfiak közül ugyan többen látják a határozott idejű munkaszerződés előnyeit, mégis kevésbé rugalmasak: 10 százalékuk még a teljes munkanélküliség elkerülése érdekében sem vállalna így állást, míg a nőknél ez az arány csak 6 százalék.
A hölgyek életkörülményeikből adódóan is nyitottabbak a rugalmas foglalkoztatás iránt, például gyermekvállalás után jó megoldás lehet számukra a részmunkaidő. A határozott idejű szerződést a fiatalok fogadják el leginkább – tette hozzá Baja Sándor.
A felmérést áprilisban és májusban készítették, 32 országban. Magyarországon összesen 5670, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.
