Pénzügy

Veszteségesebb a stresszes munkahely

admin
admin

2007. 12. 07. 16:15

Megtérülő szívesség címmel tartott konferenciát az Országos Egészségfejlesztő Intézet. A tanácskozáson a munkahelyi egészség témakörét járták körül, illetve azt, hogyan lehet egy cég egészségesebb, vonzóbb és versenyképesebb. A válasz egy szó: stresszmentesen.

A munkahelyi stressz a munkavállalók 28 százalékának, közel 40 millió felnőttnek az egészségét veszélyezteti az Európai Unió tagállamaiban, és ez az oka a munkával összefüggő egészségi problémák miatt bekövetkező két hetes vagy annál hosszabb távollétek több, mint egy negyedének. A munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg az európai uniós tagállamokat, és Magyarországon a betegségek közvetlen és közvetett költségei 2005-ben összesen 6 157 milliárd forintot tettek ki – derült ki az Országos Egészségfejlesztési Intézet konferenciáján.

A betegeskedés egyik fő kiváltó oka a stressz. Ha a dolgozó egyébként nem hajlamos az idegeskedésre, akkor is tönkreteheti az egészségét egy olyan munkahely, ahol állandó félelemben, bizonytalanságban kell produktívan eltöltenie a napi nyolc órát. A konferencia rámutatott: a munkahelyen a megfélemlítés komoly problémát jelent egész Európában a munkaerő számára. Egy felmérés szerint 2000-ben az EU munkavállalóina 9 százaléka, azaz 12 millió személy számolt be arról, hogy megfélemlítés áldozata volt egy év alatt. A stressz oka lehet emellett az alul- vagy túlterheltség, a nem megfelelő körülmények, a határidők, túlórák, az esetlegesen kedvezőtlen légkör.

40 millióan vannak veszélyben

Az Európai Unió teljes dolgozói létszámának csaknem harmadrészére (41,2 millió emberre) hatással vannak a munkahellyel összefüggő pszichés és pszichoszociális kockázatok – ezt nevezzük munkahelyi stressznek. A felmérések adatai szerint az EU tagállamaiban a munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét veszélyezteti, így – a hátfájás után – a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi problémát jelenti.

Az Európai Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint az EU munkavállalóinak mintegy 28 százaléka munkahelyi stressztől szenved, és a betegállomány igénybevételét is 50-60 százalékban a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. A bizottság becslése szerint a probléma legalább évi 20 billió eurójába került az akkor még 15 tagú Európai Uniónak, figyelembe véve az elveszett munkaórákat és az egészségügyi kiadásokat.

—-Csökken a termelékenység—-

A munkahelyi stressz mind emberi – például gyakoribb megbetegedések –, mind gazdasági vonatkozásban komoly következményekkel jár. A munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg az európai uniós tagállamokat, de a termelékenység csökkenése is komoly károk forrása lehet.

Magyarországon a 2005-ös adatok szerint a betegségek közvetlen és közvetett költségei több mint 6 milliárd forintot tettek ki. Bár ennek a költségnek egy része a társadalom más szereplőinél bevételként realizálódik, összesen 3 648 milliárd forint a kiesett termelésnek az egész társadalom számára veszteséget jelentő összege.

A nők jóval hajlamosabbak a stresszre

Amikor a munka során valaki stresszben van, nagy mennyiségű stresszhormon kerül a véráramlásba, gyorsul a szívritmusa, megnő a vérnyomása és megfeszülnek az izmai. Ha ez csak alkalomszerűen jelentkezik, nem okoz jelentős problémát, azonban tartós feszültség esetén az emberi test folyamatosan készültségben áll, így megnő a kockázat.

Az egészségi problémák közül kiemelkedik a fejfájás, az álmatlanság, a depresszió, a magas vérnyomás, az izomfájdalom, az étvágytalanság, az ingerlékenység, az idegösszeomlás, gyomorfekély és a különféle szívkoszorúér megbetegedések. A nők esetében pedig drasztikusan rontja a fogantatási képességet: a stressz miatt néha kimaradhat egy-egy havi vérzés vagy kiszámíthatatlanul jelentkezik.

Ördögi kör alakul ki: az álmatlanság, depresszió miatt a munkahelyi teljesítmény csökken, ez pedig a stressz-szint emelkedését hozza magával. Akik munkahelyi stressztől szenvednek, azok négyszer annyi időt töltenek betegállományban, mint az egyéb munkahelyi ártalomban és betegségben szenvedők. A búskomorság miatt sokan fordulnak az alkoholhoz, könnyűdrogokhoz vagy felvesznek rossz szokásokat, mint a nassolás, dohányzás, vagy rabjai lesznek a tévésorozatoknak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.