Pénzügy

Béka vagy királyfi? – A multikulturális csoportok hatékonyságáról

admin
admin

2007. 12. 03. 18:25

„Soha többet nem akarok multikulturális csoportban dolgozni!”– hangzott a summás értékelése egy német egyetemi hallgatónak, egy kulturális különbözőségekkel foglalkozó kurzus után. A kijelentés nem a kurzust minősítette, hanem az ahhoz kapcsolódó csoportos projekt-feladat tapasztalatait. A hallgató egy kulturálisan színes teamben találta magát, együtt franciákkal, kínaiakkal. És mindaz, amit addig elméletben tárgyaltunk a munkamódszerek és időtervek és határidők észlelésének különbözőségéről, az nagyon is valóságossá vált számára.

A multikulturális csoport legalább annyira újszerű, mint amennyire régóta ismert fogalom. Talán azért került az elmúlt évtizedben inkább a figyelem középpontjába, mert a vállalatok nemzetközivé válásának radikális felgyorsulásával megkerülhetetlen tényezővé vált. Az addigi lehetőség helyett kötelező gyakorlattá vált.

Ugyanez a folyamat azonban nemcsak gazdasági közegben figyelhető meg (noha lassan már ez is annak tekinthető), hanem a sport területén is. Elég a Bajnokok Ligája valamelyik focimeccsére gondolni, ahol gyakran tucatnyi náció képviselteti magát, úgy hogy az adott csapat származására utaló szinte nincs is a gyepen.

Évtizedeken át a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EGK, WHO stb.) sajátosságának tűnt, hogy a kulturális különbözőségekkel foglalkozzanak, mintegy a munkájuk kísérőjelenségeként. De vajon valóban (ki)használják-e a sokféleségből adódó különbségeket?


„Nekem nem kell, de a többieknek igen!”


Meglepő eredményeket mutatott néhány éve egy, az Európa Parlamentben Strasbourg-ban végzett felmérés. Kiderült, hogy semmi formális tréningen nem vesznek részt, az egyébként hivatalból különféle multikulturális munkacsoportban dolgozó képviselők. Így aztán nehéz is tudatosan kezelni azokat, netán hasznukra fordítani. A sokféle nációjú válaszadók mind egyet értettek abban, hogy nagy szükség lenne ilyen tréningekre. Elsősorban a többiek miatt…

A csoportok nemzetköziségének szintje is eltérő. A csoportot alkotó kultúrák száma alapján eltérő lehet a problémák jellege. Érdekes, de gyakori jelenség az úgynevezett „jelképes” multikulturális csoport, ahol egy személy kivételével mindenki ugyanazon kultúra képviselője. A meglehetős kisebbségben levő egyke azonban gyakran a csapat vezetője! Nem kis vezetői intelligenciát igényel ez a manőverezés a hatalmi fölény- és kulturális kisebbség szigetei között.

A potenciálisan legtöbb konfliktus lehetőséget a kettős kultúrájú, „bikulturális” csoportok hordozzák magukban, ahol nagyjából egyenlő arányban vannak jelen a két kultúra képviselői. Ilyen esetekben hajlamosabbak nyer-veszít (vagy ami még rosszabb: veszít-veszít) játszmákká alakítani a feltételezett együttműködést a résztvevők. A hatalmi kérdések ilyen esetekben fokozottan jelen vannak.


—-A három a mágikus szám—-


Egyes megközelítések szerint multikulturális csoportról igaziból csak akkor beszélhetünk, ha a csoport tagjai legalább három kultúrából érkeztek. Ilyenkor a hatalmi játszmák is kevésbé éleződnek ki, vagy legalábbis nem annyira sokszögesednek, ami jót tesz a eredményességnek.

Mikor érdemes egyáltalán multikulturális csoportokat használni projektekhez? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a homogén csoportokkal szemben igazán az innovatív, kreativitást igénylő feladatok kapcsán lehetnek eredményesebbek. Ha a kitűzött feladat kapcsán a tagok sokféle megközelítése és tapasztalata előnyként jelentkezik.

Amennyiben maga a probléma kevésbé definiált és hagy mozgásteret a megoldása, úgy érdemes kulturálisan különböző hátterű teameket használni (például marketing, a kutatás és fejlesztés területe, különböző innovatív folyamatok). Amikor azonban egy előre jól körülírható feladat végrehajtásáról van szó, melyhez léteznek eljárások, szabvány menti megoldások, úgy a multikulturális csoportok kevésbé hatékonyan fogják végrehajtani a projektet, a természetesen jelenlevő kommunikációs nehézségek okán is.

Fontos kiemelni (egy 2003-as felmérés kapcsán, melyben magyar részvétellel zajló közép-kelet európai vállalati projekteket vizsgáltak vezetői interjúk során), hogy az egyébként megszokott hatalmi-, határidős- és kommunikációs nehézségek mellett, legalább akkora súllyal kerültek felszínre e tekintetben a történelmi sztereotípiák, amelyek mint tudjuk, ebben a régióban ritkán pozitív előjelűek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.