Hétfőn az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el, hogy jóval olcsóbban működjön a törvényhozás. 135 igen, 50 nem, 6 tartózkodás mellett ugyanakkor átírták az Alaptörvényt is, nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. A Magyar Közlönyben a két tiszás jogszabály közül egyelőre csak a képviselői tiszteletdíjak, juttatások, a frakcióknak járó állami pénzek jelentős csökkentéséről szóló jelent meg. Sulyok Tamás államfő azt aláírta.
Magyar Péter miniszterelnök korábban úgy számolt: az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz, a lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható 30 százalékkal csökken.
A képviselői fizetések (tiszteletdíjak) csökkentése kihat Sulyok Tamáséra is. Az államfő fizetése jelenleg a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött (1,1-szeres szorzóval), így a 24.hu számításai szerint a köztársasági elnök júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult. Ezt az illetményt kapják majd a volt államfők is, Schmitt Pál és Áder János is, Novák Katalin azért nem, mert jelenleg keresőtevékenységet folytat.
Az államfő egyelőre nem írta alá az Alaptörvény módosítását, amit a Fidesz–KDNP-frakció elutasított, az immár ellenzéki média pedig lex Orbánnak nevezett. Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, szerinte ugyanis elmozdítására olyan (egyelőre ismeretlen – a szerk.) alkotmánymódosítási lehetőségek vetődtek fel, amelyek nem általános szabályalkotásra, hanem konkrét, egyedi helyzetek kezelésére irányulhatnak.
A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor a korábban általuk gránitszilárdságúnak hirdetett Alaptörvény tizenhatodik módosítását azért utasította el, mert „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt ugyanakkor éppen egy fideszes módosítás miatt tartalmi alapon nem vizsgálhatja felül. Sulyok Tamás a Tisza Párt „politikai zsákmányszerzése” miatt fordult a testülethez. Stumpf István szerint a Fidesz ezt már évekkel ezelőtt megtette, amikor kiterjesztette a politikai zsákmányrendszer tradicionális határait: a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit juttatta be.
A tiszás többség hétfőn törölte az alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést is, illetve úgy döntött, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona újra az államé lesz. A Tisza Párt az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében két lépésben szüntetné meg a kekvákat: a nem egyetemi alapítványokat augusztus végéig, az egyetemieket 2027. augusztus elejéig.
