Pénzügy

Mi történt a munkaerőpiacon 2006-ban?

admin
admin

2006. 12. 26. 08:35

Brüsszeli ráijesztés a dohányosokra, járulékkedvezmények, Családbarát munkahely-díjátadó, harc a színlelt szerződések ellen, uniós korlátok feloldása az álláspiacon… Temérdek döntés, nyilatkozat, hír született 2006-ban a munkaerőpiacon.

Január: dolgozhatnak a kismamák

Több változás is életbe lépett. Ezek közül az egyik, hogy a kismamák a GYES mellett – ha a gyermek elmúlt egyéves – minden korlátozás nélkül, akár napi nyolc órában is munkát vállalhatnak. Munkajogi védettsége a GYES igénybevételének idején végig fennmarad.

A Lépj egyet előre program keretében átlagosan 262 500 forintos képzési támogatást vehetnek igénybe mindazok, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel vagy szakmájuk nem piacképes. A programot 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza. Az összeg 10-15 ezer ember képzésére elegendő.

Kiszélesedett a „prémium évek” program, melybe bekapcsolódhatnak most már azok is, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt (eddig csak 3 évvel korábban volt erre lehetőség). A programban résztvevők illetményük 70 százalékát kapják a jelenlegi 60 százalékkal szemben.

Február: emelkedett a munkaügyi bírság határa

Jelentősen, 20 millió forintra emelkedett a munkaügyi bírság felső határa. A legmagasabb összeg fekete foglalkoztatásért, a színlelt szerződéses alkalmazásért és külföldi állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatásáért szabható ki.

Március: álommunkahelyek

Egy hazai online felmérés készítői arra keresték a választ, a munkavállalók mely cégeknél dolgoznának szívesen. A lista elején nemzetközi cégek találhatóak a telekommunikációs és az autógyártási szektorból. Igaz, a listát egy magyar cég vezeti… Az első tíz álommunkahely a Gordio Tanácsadó Csoport felmérése szerint: Szerencsejáték Zrt., T-Mobile Magyarország, Audi Hungária, Mol Nyrt., Pannon GSM, Vodafone Magyarország, Philips Magyarország, Porsche Hungária, Magyar Légiközlekedési Zrt., Coca-Cola Magyarország.

Április: családbarát munkahelyeket díjaztak

Idén hetedik alkalommal adták át az Ifjúsági Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Foglalkoztatási Hivatal közös elismerését, melyben azokat a munkaadókat díjazták, akik különböző intézkedésekkel segítik dolgozóikat a munka és a család összhangjának megteremtésében. A nagyvállalat kategóriában az Alcoa-Kofém és a Masterfoods Magyarország szerzett első helyet, a középvállalat kategóriát a Gfk Hungária Piackutató Kft. nyerte, a kisvállalatok között a Hacona Csomagolástechnológia Kft., a költségvetési, nonprofit szervezetek kategóriájában a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórház nyerte el az elismerő címet.

Május: zöld út több uniós tagországba

Május elsejétől több régi uniós tagország megnyitotta munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt: Finnországban, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban korlátozás nélkül lehet munkát vállalni. Két évvel korábban az Egyesült Királyság, Svédország és Írország már megtette ezt a lépést. Az év folyamán Olaszország is nyitást jelentett be, a többiek vagy részben korlátoznak (Franciaország, Dánia, Hollandia) vagy mereven elzárkóznak az engedményektől (Ausztria, Németország).

Június: vége a moratóriumnak

Június 30-án lejárt a színlelt szerződések megszüntetésére, illetve átalakítására vonatkozó moratórium. A munkáltatók eddig az időpontig jelenthették be és minősíthették át büntetlenül a színlelt szerződést munkaszerződéssé. A színlelt szerződések a sajtóban, az előadóművészi körben voltak jellemzőek, ám nagy számban fordultak elő az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, az oktatásban, a mezőgazdaságban, a sportban és biztosítási területen is. A színlelt szerződéssel foglalkoztatottak számát az APEH 100 ezer körülire becsüli.

Július: kötelező garantált bérminimum

Míg januártól június végéig csak ajánlott volt, július elsejétől már a munkáltatóknak kötelező a garantált bérminimum fizetése. A legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók számára a 0-2 éves gyakorlati idő esetén a minimálbér 105 százalékát (vagyis 65 700 forintot), legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve az 50 év feletti munkavállalók esetében pedig a minimálbér 110 százalékát (vagyis 68 800 forintot) kell megadnia a munkáltatónak.

Augusztus: diszkriminált dohányosok

A nyári uborkaszezonban Vladimir Spidla, az Európai Bizottság munkaügyért felelős biztosa gondoskodott témáról munkaügyben. Azt állította, nem számít diszkriminációnak a dohányosok kizárása az álláspályázatokról. Ezt követően pontosítottak, illetve Brüsszel félreértésnek minősítette a sajtóhíreket: ellenzik a diszkrimináció minden formáját, de az EU-jogszabályok nem terjednek ki a dohányosok hátrányos megkülönböztetésére, hanem nemzeti hatáskörbe tartoznak. A magyar munkajogászok arra figyelmeztették a cégeket: csak dohányzás miatt jogilag diszkriminációnak minősül az álláskeresőket kizárni a pályázók közül

Szeptember: dupla minimálbér után kell járulékot fizetni

Jelentősen emelkednek a bérterhek szeptember elsejétől, főleg azoknál, akik a minimálbér után fizettek idáig társadalombiztosítási járulékot. Aki nem jelentette be az APEH-nak, mennyi a fizetése, annak a minimálbér duplája, azaz 125 ezer forint után kell a járulékot befizetni.
Míg a garantált minimálbér után augusztusig még havonta 34 ezer forint járulékot kellett fizetni, addig a szeptemberi fizetések után már 60 ezer forintot.

Október: munkaidőnek számít az ügyelet

A Vas Megyei Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy az ügyeletben töltött idő teljes időtartamára jár díjazás a soproni Erzsébet Kórház 11 orvosának. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke így kommentált: „Ez az első olyan ítélet Magyarországon, amely immár jogerősen megítélte az orvosok valamennyi kártérítési igényét. Precedensértékű ítéletről van szó, mert a bíróság nemcsak a jogalapot ítélte meg, hanem az ahhoz kapcsolódó kártérítést is, mégpedig ’forintra-fillérre’ teljesítve azt a követelést, amely az orvosok által benyújtott keresetben, majd pedig az elsőfokú ítéletben is szerepelt.”

November: elszomorító a foglalkoztatási morál


Nem vázolt fel rózsás képet a hazai foglalkoztatási morálról az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Az első tíz hónap adatai alapján minden hatodik alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztattak, a mintegy 37 ezer feketemunkás felét pedig az építőiparban alkalmazták. Szintén „fertőzött” a feldolgozóipar, a vendéglátás és a mezőgazdaság is. 23 ezer főnél a munkaidő nyilvántartásával, további 17 ezernél a munkaidőre vonatkozó szabályokkal volt gond. Az OMMF idén 4,3 milliárd forintnyi bírságot szabott ki, az összeg 70-80 százalékát fekete foglalkoztatásért.

December: munkahelyek járulékkedvezményekkel

Január és november között közel 14 ezer álláskereső jutott munkához a kis cégeknek nyújtott járulékkedvezmények segítségével. A kedvezményt az év eleje óta vehetik igénybe a legfeljebb 250 dolgozót foglalkoztató cégek, civilszervezetek. Egy évig társadalombiztosítási, munkáltatói járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetése nélkül foglalkoztathatnak a felvételekor legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt, ha legalább további egy évig a szokásos járulékokkal alkalmazzák őket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.