Pénzügy

2009-ig biztosan nem dolgozhatunk szabadon Ausztriában

admin
admin

2006. 04. 21. 09:57

Az osztrák kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a következő 3 évben sem nyitják meg az osztrák munkaerőpiacot a 2004-ben EU-tagságot nyert országok munkavállalói előtt.

Kik nyitnak, kik nem

A csatlakozási szerződés által kínált 7 éves átmeneti idő első szakaszának lejártakor Spanyolország, Portugália, Finnország tervezi feloldani a kelet-európaiakkal szembeni munkavállalási korlátokat. Franciaország, Belgium és Hollandia a fokozatos nyitás mellett döntött. Olaszország és Görögország szándékairól egyelőre nem lehet tudni semmit.

A Wolfgang Schüssel kancellár vezette kormány hivatalos döntését Hubert Gorbach alkancellár jelentette be a kabinet ülése után. Ausztria az egyik legszigorúbb tagállam a régi uniós országok közül az újonnan csatlakozó kelet-európaiak szabad munkavállalásának tekintetében. Ausztria mellett csak Németország jelezte eddig hivatalosan, hogy a hét éves átmeneti időszak- azaz a 2004-es csatlakozástól számított 2+3+2 év – második szakaszában végig fent kívánja tartani a korlátozásokat. A többi, korlátozásokat fenntartó tagállam – Franciaország, Belgium és Hollandia – a következő három évben fokozatosan ugyan, de megnyitja munkaerőpiacát a kelet-európai tagok előtt. A régi tagállamoknak 2006. május elsejéig kell nyilatkozniuk arról, hogy élnek-e a korlátozások lehetőségével továbbra is.

A magas munkanélküliség az ok

Az osztrák kormány döntését a bécsi Gazdaságkutató Intézet (WIFO) tanulmányára alapozta. Az átmeneti időszak érvényben maradását azzal indokolják, hogy jelenleg is magas a külföldi munkaerő aránya az alpesi ország munkaerőpiacán, és a következő években is alacsony lesz ennek a piacnak a felvevőképessége. A kormány az indokok között az új tagországok – Ausztriához mért – földrajzi közelségét is említette. Nyugati szomszédunk csak abban az esetben vizsgálná felül jelenlegi döntését, amennyiben tartósan csökkenne az ausztriai munkanélküliség. A gazdasági miniszter ígérete szerint ekkor a kormány a szociális partnerekkel együtt ismét alaposan megfontolná munkaerő-piaci “nyitóintézkedések” lehetőségét.

Németországban hasonló okok miatt zárkóznak el a kelet-európaiak elől. Az Unió legnagyobb tagállama az újonnan csatlakozók egyik legkedveltebb munkavállalási célpontja, miközben az ország rendkívül magas munkanélküliséggel küzd. A német belpolitika kényes és állandó kérdése a kelet-európaiak munkavállalása. A berlini kormány már márciusban eldöntötte, hogy Németország további három évig fenntartja a kelet-európai munkavállalókkal szembeni átmeneti korlátozásokat.

Hollandia mégsem nyit

Januárban Hollandia még a teljes munkaerő-piaci nyitást tervezte, amelyről a kormány tájékoztatta is az Európai Bizottságot, ám a parlamenti vita során a holland képviselők számottevő része nem értett egyet azzal, hogy már május elsején feloldják a kelet-európaiakkal szemben alkalmazott munkavállalási korlátozásokat. A képviselők attól tartanak, hogy az új tagországokból érkezők helyiektől vesznek majd el munkalehetőséget. A parlamenti ellenállás miatt a kormány még egyszer tárgyalni fog a kérdésről az elkövetkezendő két hétben. Feltehetően végül a fokozatok nyitás mellett döntenek.


vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.