Pénzügy

Kánaán után sivatag

admin
admin

2003. 12. 19. 11:27

Nagy a verseny a pályakezdők között egy-egy állás elnyeréséért. Míg pár évvel ezelőtt még akár középvezetői poszton kezdhették meg karrierjüket, ma már a hierarchia aljára is nagy a tülekedés.

A fiatal munkavállalók esetében döntő lehet az interjúkon nyújtott benyomás az állás elnyerésében.
A pár évvel ezelőtti “Kánaánnak” vége, a fiatal munkavállalóknak ma már nem elég egy jó diploma az elhelyezkedéshez, profi álláskere-sőkké kell válniuk, el kell tudni adni magukat a munkaerőpiacon. Nekik ugyanis nem csak kortársaikkal, hanem az idősebb állástalanokkal is meg kell küzdeniük, akik a szakmai tapasztalat előnyével indulnak a versenyben. Hogy Magyarországon a pályakezdők nem készültek fel erre a harcra, azt az ez évben regisztrált, rekord számú diplomás fiatal munkanélküli bizonyítja. A tavalyi adatokhoz képest átlagosan ezer fővel több, augusztusban 5524, szeptemberben 5409 felsőfokú végzettségű pályakezdőt tartottak nyilván a munkaügyi központokban.

Ma már nincs olyan diploma, amely biztos belépőt nyújtana a munkaerőpiacra. “A korábban irigyelt jogászok és közgazdászok helyzete sem könnyű, közülük is egyre többen jelentkeznek nálunk” – mondta el a lapunknak Hágen Tímea, a Fővárosi Munkaügyi Központ ifjúsági irodájának vezetője. Tapasztalatai szerint a műszaki vagy agrármérnökök is sokáig keresnek állást, míg a külkereskedelmi, nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek, valamint a gépész- és építészmérnökök könnyebben találnak munkát. Mindazonáltal több szakértő is egyetértett abban, hogy a gazdasági képzést adó egyetemről kijövő friss diplomások még mindig el tudnak helyezkedni, bár fizetési igényeiket alább kell adniuk, és 3-4 hónapot kell áldozniuk az aktív álláskeresésre. 

Beszerzők kerestetnek

“Budapesten és környékén a legnagyobb munkaadók közé tartoznak a hipermarketek, bevásárlóközpontok. Ezért jelenleg a logisztikusok, beszerzők, valamint a vevőkapcsolatokban jártas szakemberek például nagyon keresettek” – sorolja Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. fejvadásza. Ez a trend szerinte feltehetően így marad a közeljövőben is. Emellett az IT szektor kiskereskedelmi része ismét több munkavállalót fog felszívni, legalábbis az otthoni személyi számítógépek piacának magyarországi bővülési lehetőségei ebbe az irányba mutatnak.

“A műszaki végzettségű, valamint a műszaki-gazdasági diplomával rendelkező pályakezdőknek szintén jó esélyeik vannak az elhelyezkedésre” – osztja meg tapasztalatait Juhos Andrea, a DBM Magyarország karriertanácsadó ügyvezetője. A versenyszféra mellett a közszféra is lassan visszanyeri régi fényét, és bár most éppen a közalkalmazottakat is leépítések fenyegetik, a pályakezdők számára később is kiemelt helyen marad ez a terület, amely kifejezetten szívesen alkalmaz friss diplomásokat. A pályakezdők elhelyezkedését nem csak a gazdasági recesszió nehezíti meg, hanem a magyar oktatási rendszer működése is. “Sajnos a képzettek száma nincs egyensúlyban az igényekkel” – véli Lukács Zsolt. A diákok első “szűrése” nem az egyetemen vagy a főiskolán történik, hanem a munkaerőpiacon. Itt viszont hirtelen a pályakezdők nyakába szakad a felismerés: 4-5 év befektetett idő és energia ellenére diplomájuk értéktelen.

A diplomások tömegtermelése nyomán több cégnél létezik olyan informális lista, amely például a közgazdász végzettséget adó felsőoktatási intézményeket állítja sorrendbe. Ilyen túlkínálat mellett nem csoda, hogy azt a kevés, pályakezdőknek szóló állásajánlatot meg sem hirdetik. “A tapasztalataim szerint az üres álláshelyeket elsősorban ismeretségi alapon töltik be” – mondja Hágen Tímea.

A pályakezdők között a középfokú szakképzettséggel rendelkezőkből van a legnagyobb hiány, elsősorban a szakmával rendelkező fizikai munkásokat keresik. “Az építőipar kőművesként, burkolóként, ácsként, festőként, a kiszolgáló szektor pedig raktárosként, targoncásként sok embert tudna felszívni” – mondja Juhos Andrea. A szellemi végzettségűek körében elsősorban irodai munkára keresnek fiatalokat, például asszisztensi, recepciós, irodavezetői vagy ügyviteli munkakörökre.

Pályakezdők esetében is fontos, hogy a diploma milyen szakmai tudással párosul. “A jelentkező által választott szakterülettel kapcsolatos ismeretek, az ott alkalmazható készségek színvonala választóvonalat húz az igazán elkötelezett, a választott szakmát komolyan vevő jelöltek és az átlagosan teljesítők között” – véli Bede Rita, a pályakezdők számára gyakornoki programokat indító British American Tobacco (B.A.T) Hungary kommunikációs vezetője. A multinacionális cégnél az életrajzok tartalmi információi mellett megvizsgálják azt is, mennyire strukturált a jelölt bemutatkozása, mit jelöl meg erősségként, és milyen szakmai erőfeszítéseket tett tanulmányi ideje alatt szaktudása elmélyítéséért.

Ha a munkakörhöz szükséges végzettség megvan, akkor a következő mérce a vállalati humán erőforrás szakemberek számára a nyelvtudás és a szakmai tapasztalat. A B.A.T gyakornoki programjába való bekerülés előfeltétele közé tartozik a felsőfokú végzettség mellett az angol nyelv magas szintű ismerete. “Gyakran előfordul, hogy bár a jelentkezők az önéletrajzukban feltüntetik nyelvismereteiket, mégsem vállalnak be egy angol nyelvű interjút. Ezzel sokszor automatikusan kiesnek a rostán” – jegyzi meg Lukács Zsolt. Hasonlóan vélekedik Mercsák Andrea, a Ford Motor Hungária Kft. és az FCE Credit Hungária Rt. humán erőforrás igazgatója. Cégénél annyira fontos az angol nyelv, hogy nem csak az alapelvárások között szerepeltetik, de már az álláshirdetéseiket is angol nyelven jelentetik meg.

Nyelvi gondok

A pályakezdők nyelvtudásának hiányosságát bizonyítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által két évvel ezelőtt készített átfogó felmérés, amelynek során 200, pályakezdőket alkalmazó cég véleményét kérték ki. A válaszadók 58 százalékának rossz tapasztalata volt fiatal munkavállalókkal kapcsolatban, aminek okaként többek között a nem megfelelő nyelvtudást jelölték meg. A nyelv mellett a szakmai tapasztalat szólhat még egy pályakezdő mellett. “Ha valaki pár hónapot – akár ingyen is – dolgozott már, az a cégek számára döntő lehet” – véli Juhos Andrea. Az International Business School (IBS) diákjainak sokak szerint ezért is nincs gondja az elhelyezkedéssel, mivel az iskola, hasonlóan sok nyugat-európai egyetemhez, kötelezővé teszi az egyéves szakmai gyakorlatot. A diákok így gyakran annál a cégnél kezdenek el dolgozni, ahol a gyakorlati évüket töltötték. De ha oda nem is várják vissza őket, gyakornokoskodással a hátuk mögött máshol is nagyobb eséllyel indulnak az állásért, mintha csupán a diploma lenne a tarsolyukban.

A középfokú végzettséggel rendelkező szellemi foglalkozásúak körében is mindenképpen fontos, hogy a fiatal legalább egy idegen nyelvet beszéljen, és felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet. Lukács Zsolt mindezek mellett a jól megfogalmazott kísérőlevelet is fontosnak tartja. “A felvételi interjúra való bekerülés esélyeit nagyban javítja, ha a pályakezdő pár mondatban megfogalmazza a kísérőlevelében, miért szeretne az adott vállalatnál dolgozni.” Az ilyenkor szokásos klisék – mint például: “úgy érzem, tanulmányaim során szerzett tudásomat egy multinacionális vállalatnál tudnám leginkább kamatoztatni” – inkább kerülendők. Emeljék inkább ki, hogy az adott iparágban szeretnének dolgozni, konkrétumok megfogalmazására törekedjenek.

“A pályakezdők esetében az egyik legfontosabb szempont a munkakörhöz szükséges készségek megléte, hiszen ha ezek megvannak, azokra később már lehet alapozni” – szögezi le Mercsák Andrea. Juhos Andrea is úgy látja, hogy a szaktudás csak 40 százalékkal esik latba a kiválasztásnál, a további 60 százalékban a csapatszellem, a fegyelem és egyéb szociális készségek megléte számít. Az egyik legfontosabb a kommunikációs készség, mivel a pályakezdő gyakorlatilag a felvételi interjú alatt kap esélyt arra, hogy meggyőzze a munkaadót, rá van szüksége. “Nagy előny, ha egy friss diplomás mer kérdezni az interjún, illetve vállalja az ötleteit, hiszen sok munkaadó azért szeret pályakezdőt alkalmazni, mert ők még kívülről látnak egy vállalatot, és fel tudják tenni a fontos kérdéseket; a már régóta ott dolgozó munkatársak általában erre képtelenek” – fogalmaz Mercsák Andrea.

Minden cég tisztában van azzal, hogy a pályakezdőktől nem várhatnak el hosszú szakmai tapasztalatot. Éppen ezért az ő esetükben a végzettség és a keresett tárgyi tudás megléte mellett nagyon fontos a motiváció, amiről a felvételi interjú során tudnak tanúbizonyságot adni. Ehhez elég, ha nyitott szemmel járnak és érdeklődést mutatnak az adott iparág után, érződik rajtuk, hogy nem csak úgy belecsöppentek a helyzetbe. “Ha például egy pályakezdő szeretne reklámszakember lenni, és össze tudja foglalni a beszélgetésen a Bee kampány erősségeit, nagy esélye van a továbbjutásra” – mond egy példát Lukács Zsolt. Az MKIK felmérésében azonban a hiányos gyakorlati felkészültséget is a problémák között említették a munkaadók.

Önismeret – hiány 

Ami azonban a legtöbb emberi erőforrás szakember számára meglepő és feltűnő, az a fiatalok körében tapasztalt önismeret-hiány. “Sok olyan fiatallal találkoztam – mondja a Ford humán erőforrás igazgatója -, akikről az első pár percben kiderült, alkalmatlanok bizonyos típusú feladatok elvégzésére. Ám ha állandóan ilyen jellegű állásokat pályáznak meg, frusztráltak és elkeseredettek lesznek, mivel nagy valószínűséggel nem őket fogják választani.” Ugyanakkor valamilyen más munkakörben helyt tudnának állni, és sikeresek lehetnének. Fontos tehát, hogy tisztában legyenek gyengeségeikkel és erősségeikkel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.