Aggódva figyeli a Közel-Kelet felől gyűrűző legújabb válságot Jaksity György befektető, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója. Szerinte az eszkalálódó konfliktus azzal fenyeget, hogy a mostani szinteknél (394-es euró, 242-es dollár) is gyengébb lehet a forint árfolyama a dollárral és az euróval szemben, ami végső soron kamatemelésre késztetheti a Magyar Nemzeti Bankot.
Most még tartanak
A mostani kamatdöntő üléstől még a jelenlegi, 6,25 százalékos alapkamat megtartását várja, de fontos lesz szerinte, hogy hogyan kommunikál a nemzeti bank vezetése a piaci turbulencia monetáris hatásáról. Azt gondolja, hogy a meghatározó jegybankok közül leginkább az Európai Központi Bankon (ECB) és a japán intézményen van nagy nyomás a kamatemelés irányába – előbbi döntése pedig az MNB mozgásterét is meghatározza.
Egyiküknek sem lennék a helyében, az inflációs nyomás miatt emelniük kellene, de közben gazdasági visszaesésről is beszélhetünk, amiatt meg csökkenteniük kellene
– vázolta a dilemmát.
Kinek árt jobban a válság?
Ami a magyar gazdaság állapotát illeti, azt lehangolónak látja. A növekedés hiánya magas költségvetési hiánnyal párosul, főleg a kamatterhek jelentősek. Ezek enyhítését emelte ki mint olyan feladatot, ami április 12-e után vár a következő kormányra.
Az esélyeket latolgatva pénzpiaci szemmel úgy látja, hogy a gazdasági válságok általában a hivatalban lévőket gyengítik. A piaci várakozások egy része valóban az – tette hozzá –, hogy a Tisza Párt nyer, vendégünk szerint ez is jelentkezett az Irán elleni, február végi légitámadások előtti árfolyamban (amikor 380-nál is erősebb volt a forint az euróval szemben), de ismer olyan befektetői véleményeket is, melyek abból indulnak ki, hogy marad a mostani kormány.
Az euró bevezetésének feltételeit szerinte nagy erőfeszítések árán lehet csak megteremteni 2030-ra (ahogy azt a Tisza ígéri), de a következetességet honorálná a piac az árfolyamokon keresztül.
