Jó hír! Érkeznek az EU-s pénzek!
– hirdette a kormányzat január 1-jén indult kampányában. Ez az Orbán Viktor kormányfő által is gyakran hangoztatott narratíva áprilistól éles fordulatot vett, miután a kormánypropaganda elkezdte Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselőjének Brüsszelben elmondott szavait „kihangosítani”. Az ellenzéki politikus egyebek közt azt mondta, hogy a Magyarország elleni jogállamisági eljárás hatásosnak bizonyult, mivel 21 milliárd eurónyi uniós forrást felfüggesztettek, aminek pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket.
A kijelentés nyomán a kormányzati szereplők már nem az uniós pénzek akadálytalan érkezésére, hanem azok szándékos blokkolására hívták fel a figyelmet. Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatóikon egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a Tisza Párt és Brüsszel alkuja miatt lehetetlenült el a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.
A jogállami feltételességi eljárás, a Helyreállítási Alaphoz (RRF) kapcsolódó, illetve a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt indított eljárások alapján valóban óriási mértékű fejlesztési pénzt fagyasztott be az Európai Tanács 2022-ben, azaz még a Tisza Párt megalakulása előtt. Mintegy 12 milliárd euró azonban még mindig Magyarország rendelkezésére áll a 2021–2027 programozási időszakban. A felhasználható összegből, elsősorban a GINOP Plusz és a TOP Plusz programok keretében, már ezermilliárdos nagyságrendben történtek kifizetések a beérkezett pályázatok után.
Ugyanakkor a 24.hu-hoz eljutott információk szerint főként a TOP pluszos források esetében jelentős nagyságrendben „vesztegelnek” magyar számlákon olyan támogatási pénzek, amelyeket az Európai Bizottságtól már kiutaltak, ám a települések azt nem hívhatják le, mert a kormány valamilyen oknál fogva nem írja ki a hozzájuk kapcsolódó pályázatokat.
