A Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke a március 14-én rögzített adásunkban kifejti, hogy az adómentesség kiterjesztése és más, a közelmúltban bejelentett, nagy költségvetési kiadással járó intézkedések hogyan járulhatnak hozzá a hatalmon lévők újabb győzelméhez, illetve a fiskális teher milyen csapdát rejt az esetleges új kormányzati erő számára. Ennek költségvetési fedezete ugyanis egyelőre nem látszik.
Nem véletlen, hogy főleg 2026 után jönnek a jótétemények, s teljesen nyilvánvaló, hogyha kormányváltás van, akkor ezt a terhet majd az új kormányzatnak kell megoldania. Ez a teher nem lesz kicsi, és rögtön egy nagyfokú támogatottságvesztéssel járhat
– mondja vendégünk.
Rejtett tartalék lehet az a fordulat, amit ezekben a napokban élnek át Németországban és az Európai Unióban. A védelmi kiadások drasztikus emelése az eddigi gazdaságpolitika újragondolására készteti a kormányokat, ami hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez, ebből pedig a magyar ipar is profitálhat. „Németországban kisebb forradalom zajlik” – érzékeltette a helyzet súlyát Jaksity György az adásban. A dekonjunktúra lezárulásában most kicsit több hittel bízhatunk a befektető szerint, mint pár héttel ezelőtt.
„A történelem nem ért véget. Ha békét akarunk, akkor háborúra kell készülnünk. Ezt felejtette el Európa, de Trump megrázta a vészcsengőt” – hangzik el a műsorban.
A háború megnyugtató, stabilitást hozó lezárásában viszont nem hisz vendégünk.
Ezt egy teljesen lehetetlen dolognak látom. Nem tudom elképzelni, hogy az oroszok azt mondják, meghalt pár százezer ember, elpusztítottuk fél Ukrajnát, ami jelentős gazdasági veszteségekkel járt számunkra, jó kaland volt, visszavonulunk
– érvelt az álláspontja mellett. Ukrán oldalról pedig a területi veszteséget egyetlen vezető sem vállalhatja fel, még a távlati béke reményében sem. Népszavazást lehet erről a kérdésről tartani, de normális gondolkodású ember nem mondhat le az országa egy részéről. Ugyanakkor – hogy a dilemma mélyéig jussunk – egy ponton túl nyilvánvalóan további véráldozatot sem akarnak hozni.
Ez hatással van a befektetési szolgáltatók munkájára is: sokkal inkább kénytelenek hagyatkozni a headline-hírekre, mint a tényszerű adatokra, számokra. A nyelvi elemző programoknak van most a legnagyobb hasznuk, a kormányzati, jegybanki kommunikáció megértése, a sorok között olvasás lett a legértékesebb információ – véli.
Jaksity Györgyöt kérdeztük a forintról is, szerinte a piacok által jobban figyelt reáleffektív árfolyam alapján a magyar valuta nagyjából jó helyen van a 400-as euróárfolyamnál, attól 5–10 forintos elmozgást tehetnek indokolttá az inflációs folyamatok. Arról is beszéltünk, hogy az USA a recesszió felé tart, és miért tekinti a probléma gyökerének, hogy a világ összes kereskedelmimérleg-passzívumának fele Amerikában van, -aktívumának a fele pedig Kínában.
