Augusztus közepén Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter jelentette be, hogy amíg 2024 júliusáig az átlagnyugdíj 2250 lej (173 ezer forint) volt Romániában, szeptember 1-jétől az újraszámolás eredményeként ez 2761 lejre (212 600 forintra) emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a román átlagnyugdíj 12 hónapra számítva lehagyta a magyart, amely csak a 13. havi nyugdíj miatt jelent még némi előnyt. Hozzátartozik még, hogy Romániában a nyugdíj csak 3000 lejig adómentes (a küszöböt most emelték meg 2000 lejről).
Az újraszámolás – ami a digitalizáció minimumát is nélkülöző megyei nyugdíjhivatalokra terhelődött – a 4,6 millió állami nyugdíjas közül 3,8 milliót kedvezően érintett,
a fennmaradó 800 ezer időskorúnak most ősztől kevesebb vagy jobbik esetben ugyanannyi a járandósága.
2024 januárjában egységesen, 13,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, pontosabban az úgynevezett nyugdíjpont értékét: férfiaknál a 65., nőknél a 63. év betöltését követően mindenki nyugdíját – a letöltött évek, a munka nehézsége, helye és több más kritérium alapján – pontokban, tizedesekkel határozzák meg, hogy az év elején szokásos emeléskor csak a nyugdíjpont értékét kelljen növelni, és akkor mindenki tudja, mennyit kap majd pluszban.
Az újraszámlálás nyomán 1,96 millióan legfeljebb 500 lejjel (38 500 forinttal), 1,03 millióan 501 és 1000 lej (38 500 és 77 000 forint), 721 ezren 1001 és 2000 lej (77 és 154 ezer) közötti összeggel kapnak többet, 83 637 nyugdíj 2000 és 3000 lej közötti összeggel nő, 7681 nyugdíj pedig több mint 3000 lejjel (231 000 forinttal) növekszik. Ugyanakkor a minimális nyugdíjban részesülők – 15 év bizonyított munkaidő után ez 98 600 forint – kategóriájából közel 91 ezren léptek feljebb. Egyébként a kisnyugdíjasok úgynevezett szociális kártyát kapnak, amelyre az állam kéthavonta 19 ezer forintnak megfelelő összeget tölt fel, az összeget pedig kizárólag élelmiszerre, meleg ételre költhetik.
Csakhogy a politikusok által évek óta ígért újraszámlálás 3,8 millió elégedett nyugdíjasa mellett
Nem véletlen, hogy akik az újraszámolt nyugdíjról kapott értesítésben a korábbinál kisebb összeggel szembesültek, megrohanták a megyei nyugdíjhivatalokat. Szeptembertől dühös emberek, hosszú sorokban órákig várakozva a folyosón fejezték ki elégedetlenségüket igazolásokat, okmányokat lobogtatva, amíg leülhettek az ügyintéző elé. Hivatalosan senki nem nyilatkozott, hogy 800 ezren miért kaptak kevesebb nyugdíjat akár több tízezer forinttal is, de információink szerint, vélhetően belső utasításra, a nyugdíjhivatalok a munkavállalók különböző pótlékaira, plusz juttatásaira szálltak rá, és az újraszámolás során ezeket nyesték le.
Ugyanakkor az sem véshető kőbe, hogy az elmúlt évtizedek alatt minden nyugdíjasnak hibátlanul számolták ki öregkorának biztos bevételét.
A pórul jártak fő gondja a kilátástalanság, hiszen fogalmuk sincs, mikor tornászhatják vissza a nyugdíjukat a korábbi összeghez, ráadásul akinek szeptember 1-jétől megnyirbálták a nyugdíját, az a 2025 januárjától beígért nyugdíjemelésből is kimarad.
A politikusok mellett a népharag nyilai reflexből az úgynevezett speciális nyugdíjban részesülőket célozták meg. Az országos nyugdíjpénztár adatai szerint a számuk meghaladja a 11 ezret: 5174 egykori törvényszéki bíró és ügyész, 1655 más törvényszéki alkalmazott, 1379 civil pilóta, 900 volt parlamenti szenátor, képviselő és a diplomáciai testület tagjai. Tavaly a bírák átlagos nyugdíja 21 059 lej (1,62 millió forint) volt, a pilótáké 13 000 lej (1 millió forint), a törvényhozóknak pedig 6000 lejt (462 ezer forintot) folyósítottak. Jelenleg a legmagasabb állami nyugdíj 25 000 lej (1,93 millió forint), ennek egy volt törvényszéki bíró a haszonélvezője. A 3000 és 6000 lej közötti nyugdíjakat 10 százalékos, a 6000 lej fölöttieket 15 százalékos adó terheli.
Speciális nyugdíjat kapnak a fegyveres testületek korábbi tagjai is, a katonák, rendőrök, csendőrök, ám ezek átlagos összegét homály fedi, mivel ezt a pénzt a belügyminisztérium nyugdíjhivatala fizeti. Ők sem népszerűek a „mezei” nyugdíjasok körében, mondván, ha akarnak, az egyenruhások 45 évesen leszerelnek, feltépik a kiemelt nyugdíjat, és mellette még dolgozhatnak, vállalkozhatnak. Az ellenvélemény, hogy a fegyveres testületek tagjainak a szolgálat idején tilos sztrájkolni vagy vállalkozni, szerepüket a civil élet sok területén korlátozzák. Magyarországról nehezen hihető, de az országos újságíró- és írószövetségi tagok plusz 50 százalékot kapnak a hivatalosan megállapított nyugdíjukra.
A speciális nyugdíjak láttán az Európai Bizottság is elégedetlen, hiszen Románia a helyreállítási terv tárgyalása során vállalta ezek megnyirbálását, a kiadások visszafogását. Így aztán a kormány ennek hullámtaraján fogcsikorgatva, de folyamatosan bezsebelve az uniós forrásokat, kénytelen tovább halasztani annak a törvénynek a gyakorlatba ültetését, mely alapján a már visszavonult polgármesterek, alpolgármesterek, megyei elnökök és alelnökök is speciális nyugdíjat kaphatnának.
Az idei újraszámolás egyébként Oprescu bevallása szerint 2,36 milliárd lej (200 milliárd forint) többlet terhet ró az amúgy sem fényesen teljesítő költségvetésre.
A költségvetési hiány szeptemberben a GDP 5,44 százalékára emelkedett, miközben augusztusban még csak 4,57 százalékon állt. Még úgy is, hogy a bevételek az első kilenc hónapban 13 százalékkal emelkedtek, csakhogy a kiadások 20,7 százalékkal nőttek. A nyugdíjemelések miatt (is) a szociális kiadások január és szeptember között 14,2 százalékkal nőttek 2023 hasonló időszakához képest, a lyukakat pedig kénytelenek hitelből betömködni. Október első hetében a pénzügyminisztérium 1,42 milliárd lej (109,5 milliárd forint) értékben bocsátott ki államkötvényt 16 hónapos határidőre és 6,02 százalékos kamattal.
