Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen romlott az átlagnyugdíj és az átlagbérek aránya, amelynek következtében tovább nyílt az úgynevezett nyugdíjolló.
átlagnyugdíj
A nemzetgazdasági minisztert a növekedéssel kapcsolatos, teljesületlen ígéreteiről, a kormány részéről érkező nyomásról, valamint arról kérdeztük, biztosítja-e a jó életet a magyar átlagnyugdíj.
Nem teljes siker az átlagosan 48 ezer forintos nyugdíjemelés.
A szervezet szerint csőbe húzzák az időseket a statisztikával.
Mindeközben az árszínvonal alacsonyabb keleti szomszédunknál.
Idén 40 százalékkal nőhet a romániai átlagnyugdíj.
A tavalyi nyugdíjemelés messze nem volt elég a felzárkóztatáshoz.
A számok ezt mutatják.
Bár a fiatalabb nyugdíjasok ellátása magasabb, a nyugdíjak összességében egyre távolodnak az aktívak keresetétől.
Megőrzik-e reálértéküket a nyugdíjak?
Ennyit jelentett, hogy nem a tényleges infláció alapján emelte a járandóságukat.
Közben nőttek a nyugdíjkülönbségek országon belül.
Ebből a szempontból átlagban 20 millió forint mínuszban lehetnek a nyugdíjasok.
Mostanra már 24,9 százalékkal nőtt egy adott nyugdíjas bevétele az előző év januárjához képest.
Igazságosabb lenne szerintük, ha mindenki az átlagnyugdíjat kapná meg pluszpénzként.
A régi nyugdíjak emelései nem képesek lépést tartani az új nyugdíjakkal.
A magas infláció hajtja most a nyugdíjakat.
Az idősebbek véleménye alapján 382 700 forintból már remekül meg lehet élni.
Méltánytalan a nyugdíjemelés rendszere: aki magasabb ellátást kap, annak arányosan nagyobb emelés jár, mint, aki kisebbet.
Márki-Zay Péter vezetésével jóléti országot teremtenének.
Ehhez vezet, ha a nyugdíjak emelésénél nem veszik figyelembe a bérek növekedését.
Az átlagbér 60 százalékára is emelnék az átlagnyugdíjat, és a korhatár előtti 2-3 évben rugalmasan lehetne nyugdíjba menni a Nyuszet kívánsága szerint.
2020-hoz képest bő tízezer forinttal nő az ellátás átlagos összege.
Ebben már benne van a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés, és a jövő januári is.
