Számos oka van annak, hogy miközben mostanra mérséklődött a korábbi gigainfláció, a boltokban sokan továbbra is úgy érzik, minden drága maradt, és alaposan meg kell gondolniuk, mit tesznek a kosarukba. Az egyik, hogy a jelenlegi, átlagában mérsékeltebb árnövekedés a termékek nem elhanyagolható részénél a korábban jelentősen megemelkedett árakra rakódik rá. Annak az időszaknak az áraira, amikor 25 százalék körül nőttek átlagban a fogyasztói árak, az élelmiszerek pedig átlagosan 44 százalék körül drágultak. Most már barátibbak az adatok, az augusztusi statisztika azt mutatta, hogy az átlagos éves infláció 3,4 százalékos volt, az élelmiszer-inflációt pedig 2,4 százalékosra taksálta a KSH. Ugyanakkor az élelmiszer-infláción belül ekkor is volt 10 százalékos (kakaó, csokoládé), illetve jóval 20 százalék feletti drágulás is (liszt) tavaly augusztushoz képest. Ezért érezhetjük úgy, hogy
Igaz, közben a fizetések és a nyugdíjak is emelkedtek. De ha megnézzük, hogy a leggyakrabban vásárolt termékeknél mekkora volt a drágulás 2020-hoz képest, akkor egyértelműen az látszik: a drágulást nem feltétlenül és nem minden évben tudta ellensúlyozni a keresetek és a nyugdíjak növekedése.
A nettó mediánkeresetek (az átlagnál kifejezőbb középérték, amelyhez képest ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint ahányan többet) 2020-hoz képest 68 százalékkal nőttek, a mediánnyugdíjak pedig 61 százalékkal. (Amíg a keresetek középértéke ebben az időszakban csaknem 133 ezer forinttal emelkedett, a nyugdíjaké csupán 77,5 ezer forinttal. A mediánkereset és -nyugdíj közötti különbség ennek megfelelően 55 ezer forinttal nőtt, majdnem 124 ezer forintra – a nyugdíjak kárára. Vagyis, mint korábban megírtuk, folytatódott a nyugdíjak leszakadása a keresetektől.)
Az átlagos fogyasztói árindex eközben 45 százalékponttal, az élelmiszerek fogyasztói árindexe 71 százalékponttal emelkedett. Ez alapján azt mondhatnánk, hogy a jövedelmek (keresetek és nyugdíjak) növekedése átlagban meghaladta az inflációt. Viszont
Az ábrán, az egyes éveket nézve, az is látható, hogy 2023 januárjában az élelmiszerár-index jóval meghaladta a keresetek és nyugdíjak növekedését is.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nagy átlagon belül az egyes termékek és szolgáltatások milyen mértékben drágultak ebben a négy évben. A KSH adatai alapján úgy találtuk, hogy 2020. január és 2024. január között minden termék és szolgáltatás drágult, kivéve a hatósági áras vizet. Íme a két véglet:
- az egy ideig ársapkás finomliszt kilója csak 7 százalékkal drágult, 167 forintról 179 forintra,
- az egy kilogrammos fehérkenyér átlagára viszont majdnem a 2,7-szeresére hízott 2024. januárra, 325 forintról 871 forintra, úgy, hogy közben volt ennél drágább is, 2023-ban.
