Nyugdíjprémiumot elvileg 2010 óta kaphatnak a nyugdíjasok, ennek előzménye, hogy a Bajnai-kormány 2009. július 1-jével megszüntette a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjprémiumot novemberben lehet folyósítani, amennyiben várhatóan 3,5 százalék felett növekszik a gazdaság, és az államháztartási egyenlegcél teljesül. A nyugdíjtörvény szerint a juttatás összege két szám szorzata:
- az egyik egy szorzószám, amit a kormány határoz meg rendeletben (októberben) – alapja a várható GDP-növekedés 3,5 százalék feletti értéke (maximum 4-es szorzó vehető figyelembe, ami 7,5 százalékos várható GDP-növekedés mellett állna elő);
- a másik a nyugellátás novemberi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint (vagyis már 80 ezer forintos nyugdíjra is a maximális nyugdíjprémium kapható).
A két összetevőből következik, hogy a nyugdíjprémium legfeljebb 80 ezer forint lehet, 14 éve változtatlanul.
Nyugdíjprémiumot először 2017-ben folyósítottak, és összesen ötször volt ilyen juttatás, még 2018-ban, 2019-ben, valamint 2021-ben és 2022-ben.
Pedig volt még két olyan év, amikor 3,5 százalék felett volt a gazdasági növekedés, 2014 és 2015, de akkor mégsem volt prémium. Megkérdeztük Farkas András nyugdíjszakértőt is, hogy ennek mi lehetett az oka, de ő sem tudott válaszolni.
Mint az ábrán is látszik, a várható GDP-növekedés alapján rendeletileg meghatározott szorzószámot ötből négyszer alábecsülte a kormány. Vagyis a tényleges GDP-növekedés 3,5 százalék feletti része 0,2–1 százalékponttal meghaladta a szorzót. Azaz kevesebb lett a prémium, mint ami a tényadat alapján lehetett volna, utólagos korrekció pedig nincs.
2021-ben viszont (már a következő évi választásra hangolódva) kitett magáért a kormány, felülbecsülte a szorzót (7,5 százalékos GDP-növekedést jelzett előre, amiből végül csak 7,1 százalékos lett), és a maximális 4-es szorzót alkalmazta. Vagyis a nyugdíjasok javára „tévedett”. Sőt, a 80 ezer forint alatti nyugdíjakra is kifizették a maximális 80 ezer forintos prémiumot. Orbán Viktor indoklása szerint azért, mert nagyon jól állt a gazdaság.
Az idei évre korábban azt mondták, hogy lehet minimális prémium, de mostanra már csak 2 százalék alatti GDP-növekedést prognosztizálnak, így nem várható kifizetés novemberben.
A prémium egyszeri, kicsi juttatás a nyugdíjasoknak, nemigen segít nekik, nem épül be a nyugdíjba, és politikailag nagyon vezérelt juttatás
– értékelt a nyugdíjszakértő. Ehhez képest a nyugdíjemelést jelentős horderejű tényezőnek tartja, ami beépül a nyugdíjba.
Nyugdíjemelés minden évben januárban van,
- 2010 előtt úgynevezett svájci indexálás volt, azaz felerészben az infláció, felerészben a nettó átlagkereset-emelkedés alapján határozták meg a nyugdíjemelést.
- 2010-től annyi változott, hogy 4 százalékos GDP-növekedés felett maradt csak a svájci indexálás, 2–4 százalék közötti GDP-növekedésnél nagyobb részben az inflációtól, kisebb részben a nettó béremelkedéstől függött a nyugdíjemelés, 2 százalék alatti GDP-dinamika mellett pedig csak inflációkövető lett.
- 2012 óta pedig a költségvetésben meghatározott, várható inflációval egyenlő mértékben emelkednek a nyugdíjak, a keresetemelkedéstől függetlenül.
És mivel 2010-ben és 2011-ben is 2 százalék alatti növekedés volt, így már akkor is az inflációkövető emelés valósult meg.
A nyugdíjtörvény alapján novemberben nyugdíjkorrekciót (pótlólagos emelést) is kaphatnak a nyugdíjasok, amennyiben őszre úgy tűnik, hogy a januárban kapott emelés kevesebb, mint a várható éves infláció (ehhez a KSH augusztusi adatait veszik alapul). Hogy lesz-e korrekció, azt is a kormány dönti el. 2013 és 2016 között nem volt, és az idén sem várható. Voltak viszont olyan évek is, 2021-ben, és 2022-ben (a választási és a választás előtti évben), amikor beiktattak még egy rendkívüli, a nyugdíjtörvényben nem rögzített, a kormány döntése alapján elrendelt nyári emelést is.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lőtte be jól a kormány az egyes években a nyugdíjemeléseket, érdemes megjegyezni, hogy öt olyan év is volt, amikor kicsivel alábecsülte a várható inflációt, így kevesebb volt az emelés, mint amennyi a tényleges infláció lett (a nyugdíjas illetve az átlagos infláció közül a magasabb értéket figyelembe véve). Utólagos korrekció itt sincs a tényszámok alapján. 2024-re jelenleg 3,7 százalékos inflációt vár a kormány, szóval a 6 százalékos januári emelés után nyilvánvalóan nem várható novemberben korrekció. Jövőre 3,2 százalékos inflációval kalkulál Varga Mihály pénzügyminiszter, ennyi lehet a nyugdíjemelés januártól.
Farkas András szerint az a baj az inflációkövető nyugdíjemeléssel, hogy relatív elszegényedéshez vezet, szegénységi csúszdára küldi a nyugdíjasokat. Megvizsgálta a 2011 és 2023 között eltelt időszakot, amikor inflációval kiigazítva az átlagnyugdíj reálértéke – számításai szerinti – 26,5 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban az átlagkereset reálértéke 61 százalékkal nőtt.
A KSH friss adatai alapján az országos nettó átlagkereset júniusban 13,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hatodik hónapjában. A nyugdíjak ehhez képest 6 százalékkal emelkedtek csak januárban. Ez gyorsítja az elszegényedési folyamatot. A 13. havi nyugdíj, ami szintén nem épül be a nyugdíjakba, viszont lassítja azt, de teljesen nem képes kiküszöbölni – jegyezte meg Farkas András. Arról nem is beszélve, hogy a 2021-ben visszavezetett 13. havi nyugdíj (ami az első évben még csak egy heti volt, de 2022-től az eredeti tervekkel ellentétben már egész havi lett) szintén politikai döntés függvénye, nincs ugyanis járulékfedezete.
Hogy mennyire így van, azt jól jelzi szerinte, ahogy Orbán Viktor idén az év elején megkérdezte Varga Mihályt, hogy ugye van elég pénz arra, hogy kifizessék. A pénzügyminiszter pedig némi töprengés után igennel válaszolt. A nyugdíjszakértő biztos abban, hogy jövőre és 2026 februárjában is lesz 13. havi nyugdíj, hiszen megint választás jön. A 13. havi nyugdíjat 2,4 millió ember (nyugdíjas, és nyugdíjszerű ellátásban részesülő) kapja meg, mind potenciális szavazók – tette hozzá.