Múlt héten a Népszaván keresztül az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület hívta fel rá a figyelmet, hogy a 2018-as évi tényleges GDP-adatok alapján átlagosan 10 ezer forinttal több nyugdíjprémiumot kellett volna kapniuk a jogosultaknak. Azaz szerintük megrövidítették őket.
Csakhogy a vonatkozó jogszabály szerint semmi ilyesmi nem történt, nem szegett törvényt a kormány. Az már más kérdés, hogy ha alábecsülték a GDP-növekedést, akkor miért nincs utólagos korrekció. Hiszen a nyugdíjemelésnél például van erre mód.
A várható növekedés alapján jár a prémium
A nyugdíjtörvény úgy fogalmaz a nyugdíjprémiummal kapcsolatban, hogy akkor kell fizetni, ha
- a bruttó hazai termék tárgyévben várható változatlan áron számított növekedése meghaladja a 3,5 százalékot.
A prémium két szám szorzatából áll össze. Az egyik a havi nyugdíj negyede, de legfeljebb 20 ezer forint. Ezt kell megszorozni a várható növekedés 3,5 százalék feletti részével. Hogy a szorzószám mennyi legyen, azt kormányrendeletben határozták meg eddig abban a két évben – 2017-ben és 2018-ban –, amikor volt nyugdíjprémium.
Két homályos pont is van ebben a megfogalmazásban, az egyik a változatlan áron számított növekedés. Megnéztük, ilyen adat nincs a KSH statisztikájában. Meg is kérdeztük a statisztikai hivatalt, azt válaszolták, éves szinten a nyers növekedési adat feleltethető meg a változatlan áron számított GDP-növekedésnek. Arra sem tér ki a jogszabály, hogy mit kell „várható érték” alatt érteni. A KSH megerősítette, ők várható értékeket, azaz előrejelzést nem adnak. Állami oldalról a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium ad ki rendszeresen GDP-előrejelzéseket.
2018-at nem jól lőtték be
A 2017-es GDP-növekedést jól lőtték be, a 2018-ast nem. Tavaly a kormányrendeletben 0,9-es szorzót határoztak meg, azaz a kormány 4,4 százalékos várható GDP-növekedéssel számolt. A rendeletben amúgy nem jelzik, milyen becslés, előrejelzés alapján állapították meg a szorzót.
A 0,9-es szorzó a nyugdíjas parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint azért meglepő, mert a rendelet október 8-ai, a KSH pedig szeptemberben az első féléves GDP-adatok második becslésekor 4,8 százalékos növekedést jelzett. Igaz, nem egész évre, hanem fél évre. Amiből év végére 4,9 százalék lett.
Az éves növekedési adat alapján tehát 1,4-es szorzót kellett volna használni a nyugdíjprémiumnál, ami a kapott maximum 18 helyett 28 ezer forintot jelentett volna azoknak, akik legalább 80 ezer forintnyi nyugdíjat kapnak.
Innen jöhetett a 4,4 százalék
Hogy milyen adatok alapján lőtte be a kormány a 4,4 százalékot, azt nem kötötték a nyugdíjas érdekképviselet orrára. Elképzelhető, hogy az MNB szeptemberben frissített erőlejelzésére támaszkodtak, amiben változatlanul 4,4 százalékos gazdasági növekedést feltételeztek a tavalyi évre. Vagy a KSH első negyedéves 4,4 százalékos jelzésére. Kérdeztük erről a kormányt is, de választ nem kaptunk.
Előző évben a Nemzetgazdasági Minisztérium becsült, 2018-ban viszont valószínűleg nem a Pénzügyminisztérium előrejelzése volt a mérvadó, mert augusztusban 4,3 százalékos növekedést jeleztek év végére. Amivel még rosszabbul jártak volna a nyugdíjasok a prémiumnál.
Jogilag nincs hiba, a nyugdíjasok szerint a jóhiszeműség kérdőjeles
Karácsony Mihály sem vonja kétségbe, hogy a kormány törvényesen járt el a 2018-as nyugdíjprémiumnál, de a jóhiszeműséget megkérdőjelezi. Hiszen szeptemberben a KSH 4,8 százalékos növekedést jelzett a második negyedévre. Szerinte ezek után októberben kiadni egy 4,4 százalékos becsült GDP-növekedésre támaszkodó nyugdíjprémium-rendeletet, a jó erkölcsbe ütközik.
Hozzátette,
Pedig egyébként van erre példa, a nyugdíjnál is, hiszen ha a januári emelés kisebb volt, mint a január-augusztusi inflációs adat, akkor novemberben kompenzáció jár, az év elejéig visszamenőlegesen. De jó példa a vállalkozások adóalapjának decemberi feltöltési kötelezettsége is, amit utólag a mérlegadatok alapján lehet módosítani.
Utólagos korrekciót szeretnének a nyugdíjasok
Karácsony Mihály úgy gondolja, a nyugdíjprémiumnál is bevezethetnék az utólagos korrekciót. Már ha a kormánynak fontos, hogy az idősek tényleg a gazdaság valódi teljesítménye alapján kapjanak pluszpénzt. És ha már a nyugdíjemelés csak az infláció mértékével lehetséges.
A kiszolgáltatottság és a méltányosság indokolna szerinte egy ilyen lépést. Azt szeretnék, ha a kormány törvényt módosítana, és rögzítené, hogy ha az ősszel becsültnél magasabb lett a növekedés, akkor a tényadatok alapján tavasszal korrigálni kelljen a nyugdíjprémiumot.
2014-ben nem volt prémium, pedig 3,5 százalék felett volt a növekedés
Nem 2018 volt az egyetlen év amúgy, amikor a prémiumnál sérültek a nyugdíjasok érdekei. Ha végignézzük 2010 óta az éves növekedési adatokat, ez nyilvánvaló.
Prémium először 2017-ben volt. Viszont a tényadatok alapján 2014-ben is kellett volna, hogy legyen, akkor ugyanis az éves GDP-növekedés 4,2 százalékos lett. Így több prémium járt volna az időseknek 2014-ben, mint 2017-ben, amikor 4,1 százalékos volt a növekedés. 2017-ben a legalább 80 ezer forintos nyugdíjakra 12 ezer forint volt a prémium (0,6-os szorzóval), 2014-ben pedig 12 ezer forint járt volna nekik (0,7-es szorzóval), a semennyi helyett. Már ha lett volna utólagos korrekció a KSH éves GDP-növekedési adata alapján.
A tavalyi nyugdíjprémium korrekciója 20 milliárd forintba kerülne amúgy a nyugdíjas parlament számításai szerint.
Egyeztetést ígért a miniszterelnök
Végül februárban a nyugdíjas parlament után Orbán Viktornak írt az érdekképviselet a nyugdíjasokat érintő ügyekben. A miniszterelnök az Emberi Erőforrások Minisztériumához irányította őket. Volt is egy találkozójuk Beneda Attila helyettes államtitkárral még április közepén, aki azt mondta, politikai döntést kell kérnie, és aztán visszatérhetnek a nyugdíjkérdésekre rendszeres találkozásokon. Folytatás azóta nem volt.
Karácsony Mihály szerint törvénymódosítást hiába adnának be képviselőn keresztül, az még a bizottsági szakig sem jutna el. Ezért fordultak a nyilvánossághoz, illetve ezért fogalmaztak meg népszavazási kérdéseket, úgy, hogy a tiltott tárgyköröket (költségvetést, alkotmányt érintő kérdések) kikerüljék. Abban bíznak, hogy így legalább kénytelen lesz érdemben reagálni felvetéseikre a hatalom.
