Farkas Norbert / 24.hu
Gazdaság

Fél évig titkolták, ki és mi alapján dönt az év közbeni nyugdíjemelésről

Éppen fél éve kérdezgetjük a különböző hivatalos szerveket arról, ki és mi alapján határozza meg, hogy év közben  emelik-e a nyugdíjakat. Erre a korrekcióra az eddigi gyakorlat alapján novemberben szoktak sort keríteni, akkor, ha év közben kiderül, hogy a januári nyugdíjemelésnél magasabb éves infláció várható. Tavaly novemberben is ez történt, így visszamenőleges nyugdíjemelést jelentettek be. Ekkor szembesültünk azzal, hogy a vonatkozó törvény nem rögzíti, ki és mi alapján határozza meg a novemberi nyugdíjemelés mértékét. Azóta próbáltuk megtudni, de a hatóságok egészen mostanáig lepöckölték a kérdéseinket.

Novemberi emelés a várható éves infláció alapján

A nyugdíjtörvény rögzíti, hogy a nyugdíjakat januárban annyival kell emelni, amennyi az adott évre a költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedés. Ez a tavalyi évre 2,8 százalék volt. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy ha év közben kiderül, hogy az infláció a betervezettnél valószínűleg nagyobb lesz, a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjemelés vagy egyösszegű kifizetés jár novemberben.

  • Legalább 1 százalékos eltérés esetén novemberben – januárig visszamenően – kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, a január-októberi különbözetet, plusz novemberre már emelt nyugdíjat, és decemberben is az emelt nyugdíjat kell folyósítani.
  • Ha az eltérés 1 százaléknál kisebb, akkor novemberben az egész évre szóló különbözetet egyben kell kifizetni, és januártól kell a novemberi pótlólagos emelést is tartalmazó emelt nyugdíjat adni.

A novemberi nyugdíjkorrekciónál „a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét” – áll  a törvényben.

Ezek szerint csak a nyugdíjas inflációt kell figyelni, és abból kiderül, lesz-e korrekció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly szeptember 9-én közölt fogyasztóiár-statisztikájából láthattuk, hogy a költségvetésben belőtt 2,8 százaléknál gyorsabb a pénzromlás: a január-augusztusi fogyasztói árnövekedés 3,5 százalékos volt. Azt azonban nem hozzák nyilvánosságra a gyorsjelentésben, hogy mennyi a január-augusztusi nyugdíjas infláció, ezt az adatot csak egyedi megkeresésre közlik. Miután rákérdeztünk, meg is írták, hogy 4 százalék volt a nyugdíjas infláció. A kormány végül 1,2 százalékos pótlólagos nyugdíjemelést hirdetett ki október 21-én, rendeletileg, ezek szerint 4 százalékos éves becsült nyugdíjas inflációt vettek figyelembe.

De ki készítette a becslést és mi alapján? A KSH biztosan nem, mert jelezték, ez nem feladatuk.

Nem illetékesek, nem tudják, nem közérdekű

Hogy megtudjuk, először október 29-én írtunk a Pénzügyminisztériumnak (PM), az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) és a Miniszterelnökségnek, majd november 2-án ismét. Mivel válasz nem érkezett, közérdekű adatigénylésekkel próbálkoztunk. Azt kértük, tételesen vezessék le, hogyan számították ki a 2020. novemberi kiegészítő nyugdíjemelés mértékét. Ezen belül írják meg, ki/melyik szervezet becsülte meg a január-decemberi nyugdíjas infláció várható mértékét, és ki döntött arról, hogy 1,2 százalék legyen a novemberi pótlólagos nyugdíjemelés.

Érdemi választ nem kaptunk. Az EMMI azt írta november 20-án, hogy nincs feladat- és hatásköre a kért adatok vonatkozásában, illetve hogy nem is rendelkeznek azokkal. A PM december 9-én válaszolt, hogy nem minősülnek adatkezelőnek, és ugyanezt írta a Miniszterelnökség is december 8-án, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda december 23-án. A Miniszterelnökséggel futottunk még egy kört, azt tudakolva, hogy ki tudhatja a kérdésre a választ, kinek kellene írnunk. Erre december 28-án azt válaszolták, hogy

ezek az adatok, azaz, hogy ki dönt a novemberi nyugdíjemelésről, és hogyan számolja ki azt, nem közérdekűek.

A kincstár lebbentette fel a fátylat a titokról

Végül a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A NAIH megkereste a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságát hogy kiderítse, mely szervezet tudja a választ. Az erre a megkeresésre adott március 22-i válaszában a kincstár végre fellebbentette a fátylat a titokról. Azt írták, hogy a KSH szeptemberi közleménye tartalmazza a január-augusztusi általános fogyasztói árnövekedést, valamint a nyugdíjas fogyasztói árnövekedést a tárgyév első nyolc hónapjára. (Utóbbi nem így van, hiszen a KSH maga írta nekünk, hogy a január-augusztusi nyugdíjas inflációt nem közlik a gyorsjelentésben, csak kérésre adják ki.)

Azt is írta a kincstár, hogy a KSH-s tényadatok alapján a várható éves nyugdíjas fogyasztói árnövekedés mértékét egy, a Pénzügyminisztérium által megadott prognózis tartalmazza. Az a PM készíti tehát a becslést, amelyik nem érezte magát adatkezelőnek az ügyben.

Az államkincstár arra is kitért, hogy mindezen adatok megtalálhatók a Miniszterelnökség családokért felelős tárca nélküli minisztere (illetve a jogelőd EMMI) által a tárgyév őszére előkészített kormány-előterjesztésében. Nyilván erről tudnia kellett volna a magát nem adatkezelőnek tekintő Miniszterelnökségnek és az EMMI-nek is (még ha a minisztériumnak egy rövid ideje már nincs is feladata az üggyel kapcsolatban).

Végezetül azt is írta a nyugdíjfolyósító a NAIH-nak, hogy a nyugdíjtörvény felhatalmazása alapján a kormány hozza meg a döntést az emelésről, és kormányrendeletet ad ki róla. A nyugdíjtörvény egyébként nem egészen ezt írja, hanem azt, hogy a kormány felhatalmazást kap rá, hogy többek között a novemberi emelés részletes szabályait kormányrendeletben határozza meg. A kincstár hozzátette még, ők csak végrehajtják a kiegészítő nyugdíjemelésre vagy az egyösszegű novemberi kifizetésre vonatkozó döntést a kormányrendelet szerint.

A PM szeptemberi prognózisával indokolnak

Mindezek fényében az adatvédelmi hatóság azt javasolta, hogy közvetlenül a Miniszterelnökség családokért felelős tárca nélküli miniszteréhez, Novák Katalinhoz forduljunk kérdéseinkkel. Megtettük március 29-én, de bő két hét alatt semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Április 13-án ezért közérdekű adatigénylést adtunk be, amire 15 nap után reagáltak. Leírták, ami a nyugdíjtörvényből kiolvasható.

Bár kértük, nem erősítették meg, de nem is cáfolták azt az információt, hogy Novák őszi kormány-előterjesztésében szerepelne az az adat, hogy a PM mekkora nyugdíjas inflációt becsült az év végéig, illetve hogy a kormány hozza meg a végső döntést. A törvényt idézve annyit írtak, hogy a nyugdíjtörvény felhatalmazza a kormányt, hogy a nyugellátások és más pénzbeli ellátások emelésének részletes szabályait rendeletben meghatározza.

A válaszból kiderült még, hogy a novemberi nyugdíjemelésről szóló kormányrendelethez tartozik a Magyar Közlöny mellékletében megjelent indoklás, amely szerint

  • az éves várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedés a Pénzügyminisztérium 2020. szeptemberi prognózisa szerint 4 százalék.
  • A prognosztizált árnövekedés (4 százalék) és a 2020. januári nyugdíjemelés (2,8 százalék) különbözete alapján ezért novemberben a nyugdíjak és a velük azonos módon emelendő más ellátások reálértékének megtartásához 1,2 százalékos emelést kell végrehajtani.

Ezek szerint bármit állított a PM direkt kérdésünkre, a prognózist Varga Mihály tárcája számolja ki, az előterjesztést Novák Katalinék készítik, a döntést pedig a kormány hozza a novemberi nyugdíjemelésről.

Idén kiegészítő ellátás-emelés lesz

A legújabb hír, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott, az idei évi költségvetési törvényt módosító javaslat indoklás részében megemlítik, hogy míg 2021 januárjában 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és nyugdíjszerű ellátások, addig az év egészére 3,6 százalékos infláció várható. (Nem nyugdíjas inflációt említenek tehát.) És rögzítik, hogy az érintettek már év közben kiegészítő ellátás-emelésben részesülnek. Hogy mikor, azt még nem tudni. És ha év végéig 3,6 százaléknál is magasabb lenne az infláció, akkor a különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg kifizeti a kormány, a vonatkozó jogszabály (nyugdíjtörvény) szerint.

Év közbeni nyugdíjkorrekcióra eddig még nem volt példa, bár az érdekképviseletek már többször szorgalmazták, amikor lehetett látni, hogy a költségvetésben alacsonyabbra lőtték be az inflációt, mint amennyire a prognózisok alapján számítani lehetett.

A nyugdíjtörvényben nem szerepel az év közbeni kiegészítő ellátás-emelés fogalma. Viszont a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló fejezetben az áll, hogy „az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.” Ebbe belefér az év közbeni nyugdíjkompenzáció.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.