Elgondolkodtató, hogy a férfiaknak csak a 65,3 százaléka éri meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt – vetette fel lapunknak Karácsony Mihály nyugdíjszakértő, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke. Arra alapozta az állítását, ami a KSH korfájából (Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint január elsején) kiolvasható. Azért a korfát tekintette kiindulási pontnak, mert az tényszámokat tartalmaz, nem úgy, mintha a megszületettek várható élettartamát vizsgálnánk.
A korfa alapján Magyarországon
- 1958-ban 78 027 fiú született, ám 2024-ben közülük már csak 50 999 férfi élt (65,3 százalékuk).
Ők azok, akik potenciálisan már nyugdíjasok lehetnek, hiszen 2023-ban biztosan elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Karácsony Mihály szerint ilyen halálozási adatok mellett gondolni sem szabad arra, hogy tovább emeljék a nyugdíjkorhatárt. A kormány korábbi nyilatkozatai alapján egyébként a korhatáremelés jelenleg nincs napirenden.
Megnéztük, hogy hányan élhettek még tavaly az öt évvel korábban, illetve később születettek közül – ebből az rajzolódott ki, hogy míg az 1963-ban született férfiak majdnem 80 százaléka megérte 2024-et, addig az öt évvel korábban születettek közül (akik elvileg már öt éve nyugdíjban lehetnek) már csak alig több mint a felük élt.
A férfiakhoz képest a nőknél jóval magasabb a 65 éves kort megélők aránya. A korfa azt mutatja, hogy
- 1958-ban 73 550 lány született, 2024-ben pedig közülük még 62 567 nő élt (85,1 százalékuk).
És mivel a nőknél van lehetőség 65 éves kor előtt is teljes öregségi nyugdíjra (ha fennállnak a feltételek, akkor a nők40 nyugdíjjal), így náluk nem is feltétlenül a 65 év a mérvadó a nyugdíjba vonuláshoz, ennek ellenére jó támpontnak számít. Az 1953-ban született lányok közül mintegy 74 százalékuk élte meg 2024-et, a tíz évvel fiatalabbaknál pedig több mint 90 százalék. Karácsony Mihály szerint egyébként a nők40-et változatlanul kellene hagyni – és a kormány nyilatkozatai alapján erre minden esély megvan.
Ha összesítve nézzük a korfa adatait, akkor az látszik még, hogy az 1958-ban született 151 577 főből csak 113 566-an éltek 2024. január elsején, vagyis ennek a korosztálynak mintegy a negyede nem érte meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
De vajon alkalmas-e a korfa arra, hogy megmutassa, az emberek hány százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt, illetve van-e olyan statisztika, amely pontosan erre a kérdésre ad választ? A KSH megkeresésünkre azt írta, hogy
nem áll rendelkezésre információ arra vonatkozóan, hogy a 65 évvel ezelőtt Magyarországon születettek közül hányan élték meg a nyugdíjkorhatárt.
Hozzátették, a korfa nem ad erre vonatkozó tájékoztatást, mert „az aktuális évi továbbvezetett lakónépességet” ábrázolja, amely két résznépességből tevődik össze:
- a népszámlálási összeírás, illetve az éves népmozgalmi adatgyűjtések szerinti magyar állampolgárok magyarországi lakónépessége,
- illetve az adminisztratív nyilvántartások szerinti külföldi állampolgárok magyarországi lakónépességének összege.
Arra is kitértek, hogy a nemzetközi vándorlásról csak 2001-től kezdődően vannak adataik, ezért nincs információjuk arról, hogy 1958 és 2000 között az 1958-as születésűek közül hányan hagyták el az országot, illetve költöztek ide.
A témához kapcsolódóan az alábbi információkat közölték lapunkkal:
- 1958-ban Magyarország területén 82 139 fiú és 76 289 lány, vagyis összesen 158 428 gyermek született.
Megadták továbbá azt is, hogy az 1958-ban születettek közül 1958 és 2023 között
- 33 088 férfi (40,28 százalék)
- és 16 661 nő (21,84 százalék),
- tehát összesen 49 749 fő (31,4 százalék) halt meg Magyarország területén.
Vagyis a nyugdíjkorhatárt 49 051 férfi (59,72 százalék) és 59 628 nő (78,16 százalék), összesen tehát 108 679 fő (68,6 százalék) érte meg. Ami – ha visszagörgetünk a cikk elejére – azt jelenti, hogy még kevesebb férfi és nő élte meg a nyugdíjkorhatárt, mint amit a korfa adatai alapján valószínűsítettünk. A férfiaknál nem 65,3 százalék, hanem csak majdnem 60 százalék. A nőknél pedig nem 85,1 százalék, hanem kicsivel több mint 78 százalék.
A korfa számai a nemzetközi vándorlás figyelembe vételével mutatták azt, hogy 2024. január 1-jén a továbbvezetett népességből a 65 évesek létszáma 50 999 férfi és 62 567 nő, azaz összesen 113 566 fő volt.
Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy az egyes országrészekben milyen eltérések lehettek abban, hogy aktuálisan hányan érték meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt az emberek. Azt láttuk azonban, hogy a régiós korfák csak 1980-tól tartalmaznak adatokat. A KSH ezzel kapcsolatban azt írta nekünk, hogy régiós halálozási adatok szintén nem állnak rendelkezésükre a teljes időszakra vonatkozóan a születési évjárat szerint.
