A különadók létezését húsz évre vezette vissza kérdésünkre a LeitnerLeitner adótanácsadó cég. Az elmúlt két évtizedben időnként megszűntek vagy átnevezték ezeket, az aktuális politikai céloknak megfelelően – előfordult, hogy extraprofitadóként emlegették, legújabban pedig védelmi hozzájárulásként. Egyes különadók esetében voltak kormányzati ígéretek, hogy csak átmenetiek lesznek, aztán mégsem vezették ki azokat. Sőt, egyes elemeit a kormány év közben vagy egyik évről a másikra is megemelte. A tanácsadócég 2004 és 2022 között
ehhez még hozzávehetjük az októbertől a devizaműveletekre kivetendő, új tranzakciós illetéket is. Az egyes szektorokat, iparágakat vagy tevékenységeket terhelő adókat, illetve adójellegű fizetési kötelezettségeket tekintették különadónak, és három szakaszra osztották fel a közelmúltat.
- Már a 2008-as pénzügyi válság előtt elkezdődött a különadóztatás az energiaadóval (2004-ben), majd a hitelintézetek járadékával (2006–2017-ig), valamint a gyógyszeripart terhelő adókkal.
- 2008 és a 2022 között 13 különadót nevesítettek, az energiaellátókra kivetett Robin Hood-adótól a kiskereskedelmi különadóig.
- A 2022-es extraprofitadóknál pedig 16-ot soroltak fel, a hitelintézetek különadójától kezdve a megemelt bányajáradékig.
A cég szakértője, Jancsa-Pék Judit szerint a különadók fő jellemzője, hogy bár szektorspecifikusak, a belőlük származó költségvetési bevételt zömében nem forgatják vissza még részben sem az adott ágazatba (kivételt jelentenek az Egészségbiztosítási Alap bevételeit bővítő adónemek, illetve az egészségügyi alrendszerek fejlesztésére fordítandó dohányipari eho).
Arra is kitért, hogy több adónemet eredetileg mindössze egy adóévre vezettek be, majd minden évben „meghosszabbították” a hatályukat, ami az adóteher állandósulásához vezetett. Erre példa a pénzügyi szervezetek különadója, amelynek hatályát a 2010-es bevezetése óta minden egyes adóévben meghosszabbították, és, az ágazatnak tett ígéretek ellenére, máig nem vezették ki. Ennek a 2015-ös, évközi adóváltozások vetettek véget, ezek nyomán a közteher lényegében állandósult, általánosan alkalmazhatóvá vált.
Megháromszorozódott a különadó az utóbbi években
A NAV-évkönyvek adatai alapján, illetve a KSH tényadatai, valamint a költségvetésekben tervezett adatok alapján megvizsgáltuk, hogy az utóbbi nyolc évben miként alakultak az elvárások és a tényleges különadó bevételek.
Amíg 2017-ben 632 milliárd forintnyi lehetett a különadó, 2021-re ez a harmadával megnőtt – csaknem 846 milliárd forintra. Aztán, a 2022-es választási évben, extraprofitadó néven, jelentősen megemelve futottak tovább a különadók, 2024-re pedig, a tervek alapján, már mintegy 2640 milliárd forintnyit szedne be ezekből a kabinet – a júliusban bejelentett, plusz 400 milliárd forintos védelmi hozzájárulással együtt. Ez azt jelenti, hogy 2021-hez képest az idei évre háromszorosára tervezték a különadó-bevételt, 2025-re pedig még többet várnak, hiszen az idén augusztustól, szeptembertől megemelt, illetve októbertől újként bevezetett sarcokat akkor már egész évre meg kell fizetniük a kipécézett szektoroknak.
A 2017 és 2024 közötti időszakot nézve a legtöbb különadót a bankoknak, a pénzügyi szervezeteknek kellett befizetniük (3400 milliárd forint), valamint az energiaszektornak (1432 milliárd forint) és a biztosítóknak (1038 milliárd forint). Közelítette az ezer milliárdot a telekommunikációs szektorra kivetett adó (távközlési és közművezeték-adó), és 700 milliárd forint felett volt a kiskereskedelmi különadó, a bányajáradék, valamint a gyógyszergyártást és -forgalmazást terhelő különadó is, továbbá meghaladta az 500 milliárd forintot a népegészségügyi termékadó is.
