A CNBC amerikai pénzügyi szájt szerint a japán Nikkei tőzsdeindex az 1987-es „fekete hétfő” óta a legnagyobb zuhanást könyvelhette el hétfőn. A japán tőzsde akkorát bukott, hogy az idei egész évi nyereségét lenullázta, és immár negatív, veszteséges tartományba került. Mindeközben a japán jen január óta a legerősebb szintre emelkedett a dollárhoz képest. (Bár látszólag jó hír egy ország pénzének a felértékelődése, de az erős jen miatt már a múlt héten aggódni kezdtek a befektetők.)
A CNN már a japán tőzsde zuhanásának globális hatásairól is írt hétfőn délelőtt. Miután a legrosszabb napja volt évtizedek óta a Nikkeinek, a többi ázsiai tőzsde is esésnek indult. A CNN szerint a valaha volt legnagyobb egynapi veszteséget mutatta nominálisan a távolkeleti ország legfontosabb tőzsdeindexe, ez azt jelenti, hogy a Nikkei 225 index 4451 ponttal csökkent, ami – ha csak szám szerint, a pontokat nézzük – a legnagyobb esés a történelemben.
a CNN szerint. A Nikkei július eleje óta összesen 24 százalékot veszített az értékéből. Így „bear market”, azaz „medve piac” alakult ki, veszteségbe fordult az index.
A részvényárfolyamok annyira meredeken zuhantak egyébként az ázsiai tőzsdéken, hogy időnként fel kellett függeszteni a kereskedést Japánban és Dél-Koreában. Tokióban és Szöulban is többször voltak kénytelenek működésbe lépni a kereskedést szüneteltető automatizmusok, éppen azért, hogy a pánikszerű eladásokat megakadályozzák.
Pénteken a Nikkei még „csak” 5,8 százalékot vesztett az értékéből, már ez is egyfajta negatív rekord volt: 2020 márciusa óta nem esett ekkorát egy nap alatt az index. Ennek oka még elsősorban az volt, hogy a befektetők aggódni kezdtek az erős jen miatt, miután a szigetország jegybankja, a Bank of Japan (BOJ) további kamatemeléseket helyezett kilátásba. (Az erős valuta többek között azért okozhat gondot egy országban, mert az exportáló vállalatokat – amelyek részvényei a tőzsdén forognak – nehéz helyzetbe, a riválisokkal szemben versenyhátrányba hozhatja.)
A múlt héten a jen már így is 5 százalékot erősödött a dollárral szemben, ez erősödött fel hétfőn, amikor további 2,2 százalékkal emelkedett, és elérte a 143,3 dollárt.
Pálfi György, a VIG alapkezelő részvény üzletágának vezetője mindezzel kapcsolatban elmondta, hogy alapvetően globális, illetve távolkeleti és amerikai okai vannak a mostani részvényeladási hullámnak, de ettől ez még gyakorolhat a magyar piacokra is hatást. Így például a magyar államkötvények vonzóbbá válhatnak: ez már most is látszik, csökken a magyar állampapírok hozama (ez alapvetően kedvező folyamat, ha a kibocsátó, azaz a magyar állam szempontjából nézzük a folyamatot).
Ám a forint árfolyamát gyengítheti a nemzetközi bizonytalanság, mivel a nemrégiben érkezett rossz GDP-adat és az alacsony hozamszint ebből a szempontból negatívan befolyásolja az árfolyamokat. Pálfi szerint ezért
elképzelhető, hogy 400 forint/euró fölé mozdulhat el a forintkurzus, ami nyilvánvalóan negatív tendencia.
(Hétfőn dél körül a forint valóban gyengülőben volt, és 398 forint/euró kurzusnál járt.)
A VIG elemzője szerint a mostani japán és globális tőzsdezuhanásnak – ami persze a pesti BUX indexre is hatott, amely hétfőn délelőtt negyed tizenkettő után 2,66 százalékos mínuszban járt – alapvetően négy oka volt. Az alapvető problémát a japán és az amerikai jegybankok várható lépései közti feszültség, és ennek eredményeként a japán jen felértékelődése okozta.
Nagyon sok befektető korábban jenben finanszírozta más befektetéseit, mert a jen kamata zéró szinten állt. A Bank of Japan azonban emelni kezdte az elmúlt hetekben a kamatot, sőt további emelést helyezett kilátásba. Ez a mostani zuhanás alapvető oka, mert a jen elkezdett túl értékessé válni.
A másik ok szintén a jen dollárhoz viszonyított emelkedését okozhatja: Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ezek után a várakozások szerint nem tehet mást, mint hogy kamatot csökkent, ezzel a dollárt gyengítve. Ezért ez a folyamat szintén a jen relatív felértékelődéséhez vezet.
Mindez túl gyorsan és túl hirtelen történt, amikor számos részvény túl volt értékelve, Amerikában pedig a tech-szektorban látszanak bizonytalanságok. Vegyes volt a kép a nagy technológiai cégek gyorsjelentései alapján, és különösen a mesterséges intelligenciára fordított fejlesztési kiadások miatt aggódnak a befektetők.
Ez a Gázában már eleve zajló folyamatos konfliktus mellett újabb bizonytalansági faktort jelent, ami tovább növelheti a befektetők félelmeit, és végül ez a négy tényező együtt okozhatta a hétfői pánikjelenségeket a világ tőzsdéin.
Pálfi szerint érdekes ebből a szempontból, hogy a Bitcoin is sokat vesztett értékéből a pánik közben, miközben például az arany megőrizte az értékét. Ez utóbbi is furcsa jelenség, mert elvileg drágulhatott volna az arany is.
A helyzetet távolabbról nézve elemezte a 24.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász. Szerinte a mostani válság előtörténete azzal kezdődött, hogy a japánok az elmúlt évtizedekben teljesen más monetáris politikát folytattak, mint a világgazdaság más nagyobb szereplői. Ezt többféle néven is emlegették: „mennyiségű könnyítés”, illetve „hozamgörbe-kontroll”. A legismertebb elnevezés az „Abenomics” volt, amelyet Shinzo Abéról, a 2022-ben meggyilkolt japán miniszterelnökről neveztek el.
Ennek a pénz- és gazdaságpolitikának a lényege az volt, hogy a japán jegybank mesterségesen alacsonyan tartotta a kamatokat, szemben azzal, hogy az európai és amerikai jegybank kamatot emelt.
A japán jegybank Pogátsa szerint nem volt erre hajlandó, és sikeresen tartotta az alacsony kamatszintet. ezzel sikerült dinamizálnia a korábban stagnáló japán gazdaságot, és különösen az exportra dolgozó cégek eladásait sikerült fokozni. Ekkor a japánokat és a japán jegybankot a nemzetközi megfigyelők – Pogátsa szerint indokolatlanul – azért kritizálták, mert túl gyenge a jen. Pedig ez nemcsak az exportőröknek, hanem például a japán turizmusnak is nagyon jót tett.
Ám Japánban közben új jegybankelnök került Haruhiko Kuroda helyére, aki az Abenomics-ot képviselte. Az új elnök, Kazuo Ueda viszont megcsinálta azt, amit a nemzetközi pénzügyi szakértők vártak, és elindította a kamatemelést, sőt további emelést helyezett kilátásba. Sőt azt is bejelentette, hogy leállnak a kötvényvásárlásokkal, amelyekkel eddig szintén a kamatok alacsonyan tartását segítették elő. (A japán jegybank ugyanis eddig állampapírokat vásárolt, hosszú távon alacsonyan tartva a hozamokat, illetve kamatokat.)
Ezzel megfordult az eddigi irány Pogátsa szerint, felborult az egyensúly, és hirtelen erősödni kezdett a japán jen, és most már ezért kezdték a pénzpiaci szakértők bírálni Japánt, vagyis azért, hogy túl erős a jen. Minthogy a japán tőzsdén sok az exportvállalat, ez értelemszerűen vezetett a börze összeomlásához Pogátsa szerint. A jen felerősítése szerinte „mesterséges összeomlást” generált.
Amikor azt kérdeztük, hogyan hathat Magyarországra mindez – Pogátsa azt mondta, hogy A közgazdász szerint a válságot fokozhatja Amerika is: ott a tech-szektor gyengülése miatt a válság pénzpolitikai helyett reálgazdasági problémákat is felvethet, ami szintén hathat Magyarországra hosszabb távon.
