„Cudar év lesz az idei a mezőgazdaságban”

A legnagyobb gondot az eső hiánya jelenti: az ország egyes területein, ahol a jobb minőségű földek vannak, január óta alig valamivel több, mint 100 milliméter esett eddig. Árpából, búzából jóval alacsonyabb termésátlagra kell számítani, mint tavaly, az Alföldön hektáronként 4–5 tonna a kilátás – jelentette ki Raskó György.

Ami pedig a finanszírozást illeti, az alapkamat csökkenésével hiába lettek alacsonyabbak a piaci hitelkamatok itthon,

a környező országok gazdálkodói e téren továbbra is előnyben vannak, mert náluk még olcsóbb a hitel.

Ez a versenyhátrány megjelenik a terményárakban is a régiónkban a rovásunkra.

Az agrárszakember szerint tartóssá vált, hogy a vásárlók a boltok közül az olcsóbbat, az élelmiszerek közül az alacsonyabb árú, gyakran gyengébb minőségű termékeket keresik, ebben szerinte az idei reálkereset-emelkedés sem hozott fordulatot. Tapasztalatai szerint azok a vevők is a diszkontokba járnak már vásárolni, akik korábban a minőségi termékeket fogyasztották. Ezzel együtt tény, hogy volumenben nőtt a kiskereskedelem idén.

Felidéztük, hogy 2022 őszén 1500 forintos kenyérárat jósolt 2023-ra, de a kilós átlagár végül 1000 forinton tetőzött. Raskó szerint ennek az oka – hasonlóan a sajtoknál – a vásárlóerő bezuhanása volt.

Az élelmiszer-inflációt nem a kormányzati intézkedések, hanem a vásárlóerő csökkenése állította meg

– mondta. Őszre csak kismértékű elmozdulást vár a statisztikákban idén tavaszra kimutatott 830 forintos átlagos kenyérárhoz képest. A búzatermés ugyan elmarad a tavalyitól, ami az árak emelkedését vetíti előre (miután az elmúlt időben kevesebb mint a felére esett a jegyzésár), de szerinte a végfogyasztói élelmiszerárak nem fognak érdemben növekedni.

A műsorban szóba került a cseresznye és a szarvasmarha-szaporító anyag exportja Kínába, amiről a napokban született államközi megállapodás. Hogy érzékeltessük a nagyságrendeket, az évi 600 tonna cseresznye, amit Magyarország évente elad külföldre, azt jelenti, hogy minden tizenötödik kínaira jutna egy szem cseresznye, ha a teljes tétel oda menne. Raskó György szerint ebből valószínűleg végül semmi nem fog megvalósulni – mint fogalmazott, ez komolytalan dolog –, mert értelmezhetetlen mennyiségről beszélünk Kína szempontjából, ugyanakkor a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését fontosnak tartja.

A kínaiak kivitelezésében, finanszírozásában készülő itteni infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatban szkeptikus, azok szerinte nem a magyar érdekeket szolgálják.

Ezek soha meg nem térülő beruházások, ez a konstrukció nem a megfelelő irány Magyarország számára – foglalta össze véleményét. Az adásban azt is levezette, hogyan sikerült fontos pozíciókat veszítenünk a különböző kormányzati piaci beavatkozások miatt az egyik legfontosabb gabonapiacunkon, Olaszországban.