Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2017-2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, illetve hogy megfelelőek-e a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák. Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel,
Főbb megállapításaik közül a pozitívumok:
- Az ellenőrzött időszakban hazánkban az egészséges, biztonságos ivóvízhez jutás megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt.
- Az ivóvízminőség javító programnak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség eredetű arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat csökkent, illetve megszűnt.
A negatívumok között súlyos megállapítások találhatóak:
- Az intézményrendszer széttagolt, ami miatt a konkrét feladatok megtervezésében és megvalósításában az integrált szemlélet nem tud kellő mértékben érvényesülni.
- Komoly probléma, hogy a másodlagos vízminőség-szennyezettség – az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések – aránya emelkedést mutatott.
- Az ellenőrzés alá vont víziközmű szolgáltatóknál a 2017-ben 53 792 db, 2022-ben 42 519 db csőtörés volt az ivóvíz-ellátó hálózatban.
- A kitermelt vízmennyiség egynegyedét tette ki a hálózatba betáplált, ivóvízként azonban nem használt közüzemi vízveszteség. Az ÁSZ becslése szerint ez évi több mint a 17 milliárd forint veszteséget jelentett.
Viszonyításképpen írták, hogy a hálózatba betáplált, ivóvízként nem számlázott víz mennyisége megtöltené a Balaton 8,8 százalékát. A vízveszteség kialakulásának egyik oka az eszközök elhasználódottsága, a rekonstrukciók elmaradása. Az ellátásért felelősök és a társaságok 2023–2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye a következő 15 évben 3 775 milliárd forintot tesz ki.
- Problémás az ÁSZ szerint az is, hogy az ellenőrzött időszak végéig nem készült program arra, hogyan lehetne javítani a jelenlegi helyzeten.
Olyan stratégiát hiányolnak, amely az elöregedő vezetékhálózatra tekintettel a víziközmű rendszerek rekonstrukciójára és beruházásaira, az ivóvíz-ellátás fenntartható működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan fogalmazott meg átfogó célokat és programokat, számolva a 2021-2027. finanszírozási ciklusban beszűkülő uniós források kiváltásának lehetőségeivel. AZ ÁSZ szerint mindez kockázatot jelentett a szolgáltatási bevételekre, a működés kiszámíthatóságára.
Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a víziközmű-közszolgáltatást végző gazdasági társaságok üzemi-üzleti eredményei – árbevételeik korlátozottsága és a gazdasági környezet változásait is tükröző költségeik és ráfordításaik növekedése miatt – 2017-2022. között fokozatosan romlottak.
A megállapítások alapján az ÁSZ szerint fennáll annak a kockázata, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható sem műszaki, sem minőségi, sem finanszírozási szempontból. Az ÁSZ jelentésében számos javaslatot fogalmazott meg a stratégiai koordinációra, a közműrendszer megújítására vonatkozó közép- és hosszútávú költségkalkuláció elkészítésére, valamint a fenntartható vízhasználat további ösztönzésére.
A vállalkozásoknál 2024. januártól már hozzányúltak a vízdíjhoz.
