2023 utolsó négy hónapjában trendszerűen felülbecsülték az inflációnak az előző év azonos hónapjához viszonyított alakulását a hazai elemzők ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a rákövetkező hónapban kiszámolt – derül ki a Reuters Poll elemzői konszenzusából. A magyar kutatóintézetek, illetve pénzügyi szolgáltatók által közreadott becslések átlagait 2023 szeptembere és decembere között hónapról hónapra alulmúlták a statisztikai hivatal fogyasztóiár-index tényadatai. A megelőző hónapokban pozitív és negatív irányban is előfordultak különbségek, de ilyen tendenciózus eltérést korábban nem lehetett látni az elemzői várakozások és a végleges KSH-adatok között.
Ez a jelenség érdekes módon egybeesik a KSH-nál történt vezetőváltásokkal. A hivatal azóta éppen olyan adatokat szállított, mint amilyeneket a kormányzat remélt, köztük az emlékezetes 9,9 százalékos októberi inflációs adattal, amelynek egyes elemzők szerint 11–12 százaléknak kellett volna lennie. Mi több, az elmúlt hónapokban vita robbant ki a közgazdászok között a KSH lakossági energiaárak számításánál alkalmazott módszere körül.
Decemberi hírek szerint az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tárgyalást kezdeményezett a KSH-val az energiainfláció mérése miatt. Csak a múlt hónapban hozták nyilvánosságra, hogy az Eurostat már tavaly áprilisban 22 ajánlást fogalmazott meg a magyar statisztikai hivatal számára, ezekben egyebek közt azt szorgalmazzák, hogy a KSH-t kormánytól független szervvé kell alakítani.
Lapunk kíváncsi volt arra, miként értékelik a helyzetet a Reuters számára rendszeresen adatot szolgáltató elemzőházaknál. Három szakértőt szólaltattunk meg. Egyebek közt kiderült, hogy a hivatalnál talán nem is az alkalmazott módszertan, inkább a felhasznált adatok átláthatósága miatt lehet probléma.
Ez okozta a meglepetést
Az elemzők szerint három tényező miatt lehetett alacsonyabb szeptember és december között az inflációs pálya a korábbi várakozásokhoz képest. Egyfelől az üzemanyagárak esetében jelentős árcsökkenést lehetett tapasztalni az év utolsó hónapjaiban, a kőolajárak világpiaci esése következtében. Ezt a folyamatot igen nehéz bárkinek is előrejelezni – értékelt lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója kiemelte, hogy az élelmiszerárak gyorsabb ütemben csökkentek, mint ahogy várták, ráadásul nem számítottak arra, hogy több esetben is előfordul hónapról hónapra történő csökkenés. Az élelmiszerárak kissé csökkentek a korábbi hajmeresztően magas szintről, de még így is magasabbak, mint bármely más környező országban. Hozzátette, az árindexcsökkenés már termékcsoportok esetén sem független a bázishatástól, hiszen az előző év azonos hónapjához viszonyított árszintet rendkívül magas árakhoz mérték.
„Az élelmiszerárak visszaesését nézve érdemes számba venni a lakossági fogyasztás masszív csökkenését: decemberben például az ünnepek miatt emelkedésre számítottunk, ennek ellenére élelmiszerár-csökkenést mért a KSH” – világított rá Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.
Mindhárom elemző hangsúlyozta: meglepetés volt a háztartási energia árának vártnál nagyobb csökkenése. Figyelmeztettek, hogy a rövid távú prognózisokban extra bizonytalanságot okoz, hogy a vezetékes gáz és az áram esetében a KSH egy új módszertant vezetett be. A kormány 2022 nyarán döntött a rezsicsökkentés korlátozása mellett, ennek nyomán a statisztikai hivatal 2022 augusztusa óta új módszerrel számítja a gáz és elektromos energia árváltozásait. A kabinet kizárta a „rezsivédett” körből az átlagfogyasztás szintje feletti háztartásienergia-használatot, és az átlagfogyasztás feletti rész esetében a lakossági gáz árát a hétszeresére, az áramét a duplájára emelték, így összességében megnőttek a háztartások energiaárai. A másfél éve bevezetett díjtételek azóta sem változtak.
A KSH az új modell szerint a gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe az infláció számítása során. A hivatalban megnézik, hogy az adott hónapban a fogyasztás mekkora része esett a „rezsicsökkentett” szint alá, mekkora része került a fölé, majd mennyiségi súlyozást végezve
Szigorúan módszertanilag nézve a KSH kalkulációja nem helyes, mert a fogyasztói árindexnek az árváltozásokat kell mérnie, a hivatal viszont az energia esetében hónapról hónapra a fogyasztási mennyiség változásait is méri, ez pedig így már egy volumenindex. Ráadásul a lakosság által elfogyasztott áram- és gázmennyiségek adatai az infláció előrejelzésének és publikálásának időpontjában nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára, így az elemzők sem számolhatnak vele.
A KSH-féle új módszertan kritikusai rendszerint azzal érvelnek, hogy a „rezsicsökkentett” és a „piaci” áron vásárolható gáz két külön termék, miközben a vezetékes gázt homogén termékként veszik számba. A hivatal 2022 szeptemberében bevezetett egy új terméket, a „drága földgázt” amelynek az ára független a másik lakossági ártól, ennek ellenére a fogyasztási súlyozás alapján mégiscsak egy termék árváltozását figyelik.
A lapunk által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy
A statisztikai hivatal bármilyen megoldást választ, a tiszta módszertani elszámolási elv akkor is csorbul, mivel egy nem szokványos helyzettel állunk szemben – magyarázta Palócz Éva. Úgy tudja, hogy az Eurostat sem számonkéréssel állt elő, hanem csak felülvizsgálatot, konzultációt kezdeményezett, ami rendszeresen előfordul. Ezzel együtt nem számít arra, hogy az uniós hivatal arra fog jutni, hogy az energiaárak mérése kapcsán szabálytalanság történt volna.
Trippon Mariann szerint viszont a két eltérő árú energiatermék de facto két különböző termék, így meglehet, hogy az Eurostat-vizsgálat eredményeképp ketté kell választani ezeket.
Valami olyat is figyelembe vesz a KSH, amiről a konkrétumok hiányoznak
Mivel a háztartási energiaárnál a fogyasztási mennyiségváltozásokat is számolja a KSH, fontos figyelembe venni, hogy 2022 óta – az energiaválság és a rezsiintézkedések nyomán – a lakosság drasztikusan visszafogta az energiafogyasztást, különösen a földgázfelhasználást. Friss adatok szerint 2023-ban 10,7 százalékkal, 3,5 milliárd köbméterre esett vissza lakossági földgázfogyasztás, ami kilencéves mélypont. Éves szinten mindenképp árcsökkenésről beszélhetünk: hiszen amennyiben a fogyasztók spórolnak, akkor a fogyasztásuk arányában kevesebbet költenek a piaci árú és többet az olcsóbb gázra, emiatt csökken az átlagos ár – hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán.
Két fix hatósági ár létezik, ám a fogyasztás függvényében az átlagár nem rögzített, hanem hónapról hónapra változik.
A KSH fogyasztóiár-indexében a háztartási energia, fűtés főcsoportban szeptemberben még 1 százalékponttal nőttek az árak, miközben októberben 0,3, novemberben 1,2, decemberben 1,1 százalékponttal csökkentek.
Decemberben, havi alapon, a vezetékes gáz esetében több mint 2 százalékos volt a visszaesés. A háztartások decemberben fizették ki azt a gázt, amelyről novemberben állították ki számukra a számlát. Ugyanakkor novembertől már érezhetően hidegebb volt az idő, és valószínűleg jóval több gáz fogyott, mint októberben.
Nem életszerű prognózis, hogy a fűtési szezon beindulásával a fogyasztók hónapról hónapra abszolút értékben kevesebb háztartási energiát vesznek igénybe
– jelentette ki a szakértő.
Ezért az Equilornál azt vélelmezik, hogy a KSH egy olyan tényezőt is figyelembe vesz a számításoknál, melyről nem adott meg konkrétumokat. A hivatalos közlés szerint: „a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon.” Ám azt, mi alapján becsülik meg, hogy miként és általában mennyit fogyasztanak a háztartások – nem részletezik.
Mivel a hideg beköszöntével havi bázison csökkenést mutatott ki a KSH, kizárásos alapon arra lehet következtetni, hogy a számításban a folyó havi adatokat az MVM Zrt. által is alkalmazott fogyasztási jelleggörbével hasonlították össze. Ha ugyanis csak a fogyasztási adatokat vennék figyelembe, akkor aligha mutattak volna ki árcsökkenést – húzta alá Árokszállási.
A KSH módszertani ismertetőjében annyit elárulnak, hogy
a kedvezményes, rezsicsökkentett áron vásárolható gáz- és árammennyiséget a rendelettel összhangban 12 havi alapon vesszük figyelembe. A számítások alapját a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetgazdasági szintű a tárgyhóhoz képest 2 hónappal később rendelkezésre álló, elérhető 12 havi gáz- és áramfogyasztási adatai, valamint a KSH-nak a háztartások körében mért, háztartási szintű éves fogyasztási adatai jelentik.
Ellenben a jelleggörbére nem tesznek utalást.
A jelleggörbét a lakossági fogyasztók múltbéli szokásaira, viselkedésére vonatkozó adatok alapján számolják ki (a számítások részleteiről itt olvashat.) Az elmúlt egy évben a háztartások jelentősen visszafogták az energiafogyasztásukat, ezt minden bizonnyal tükrözik a jelleggörbék is. Ha a jelleggörbe múltbeli adataival vetjük össze a 2023. október–december hónapok gázfelhasználási adatait, vélhetően arra lehet következtetni, hogy csökkent a fogyasztás. Hiába nőtt októbertől hónapról hónapra abszolút értékben a felhasználás,
Ezzel az átlagáraknál is mérséklődést lehet prognosztizálni – figyelmeztetett a szakértő.
Nagyobb átláthatóság kellene
A KSH-nak ugyanakkor elég nehéz dolga van, mivel a hazai energiaszámlázás bonyolultsága miatt a fogyasztók között is komoly eltérések lehetnek. Különbséget kell tenni például több fogyasztási profil, sokféle számlázási és átalányrendszer, illetve két leolvasási időszak között. Meglehet, hogy bizonyos adatok az adott időpontban nem állnak rendelkezésre a KSH-nál, ezért tág tere nyílik a becslésekre.
A KSH energiainfláció-mérése akkor lehetne teljesen transzparens, ha például közzé tennék, hogy mikor és hány megawattórányi fogyasztást mérnek a háztartásoknál, illetve mihez viszonyítva becsülték meg a fogyasztási adatokat.
A módszertani ismertetőben utalnak rá, hogy a MEKH-től érkező fogyasztási adatok időbeli késéssel állnak rendelkezésre. Amennyiben később az energiahivataltól pontosabb adatok érkeznek, felmerül, hogy az Eurostat-konzultáció nyomán esetleg felülvizsgálja a KSH a korábbi inflációs adatokat. A fogyasztóiár-indexnél nem szokott revideálás történni, de például a GDP-adatok esetén rendszeresen előfordulnak utólagos módosítások – tette hozzá.
Optikailag nem fest jól, hogy az energiainflációt övező bizonytalanság és a KSH-nál történt személycserék szinte egy időben robbantottak ki vitákat. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az adatok szándékos manipulálására semmilyen bizonyíték nincsen.
Az elemzők hangsúlyozták: látszik, hogy a magyar gazdaságban az árdinamika elég szelíd az energia-módszertantól függetlenül is. Így, amennyiben az adatokban változás történt, annak csak a kormányzati kommunikáció szempontjából volt jelentősége.
