Milyen szakmai indokok támasztják alá, hogy a KSH a propagandaminisztérium felügyelete alá került 2022-ben? Ez a beismerése, hogy jó adatok, pozitív üzenetek kellenek, és ezt így jobban elő tudják állítani? – tette fel a kérdést Mellár Tamás (Párbeszéd–Zöldek), az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke a testület keddi ülésén Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek. Az egykori KSH-elnök utalt arra, hogy a statisztikai jelentések címeiben egy ideje a negatív adatok mellett rendre valamilyen pozitív fejlemény is felbukkan ellensúlynak, ráadásul az utóbbi időben egy sor szakember távozott a hivatalból. Mellár felemlegette, hogy „néhány hete bocsátották el indoklás nélkül” a KSH egyik kulcsposztjáról, a nemzeti számlák főosztályáról a vezetőt, akinek szerinte
az volt a bűne, hogy 2,4 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben, és az infláció is túl magas volt.
A szakember távozásának körülményeiről itt írtunk.
A főosztály új vezetőt kapott, és láss csodát, kijöttünk a recesszióból – folytatta Mellár, megjegyezve, hogy a fogyasztói árak osztályára is új vezető érkezett. Mindkettőjük esetében azt vetette fel az ellenzéki politikus, hogy hosszú statisztikai szakmai múlt nem áll mögöttük.
A gazdaságkutatói, előrejelző munkájához a KSH-adatokat évtizedek óta használó Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa is úgy véli, nem erősíti a hivatal hitelességét, hogy az utóbbi időben szakemberek sora hagyta el az intézményt. A nemzeti számlák főosztálya vezetőjéről szóló cikkünk megjelenése óta is változott a kulcsfontosságú szervezeti egység vezérkara. A hat vezetői posztból további háromnál változás történt az utóbbi hónapokban.
Nem kapós az inflációszámítás
Habár az infláció letörését Orbán Viktor miniszterelnök fő feladatként kezelte, hónapokig betöltetlen volt a fogyasztói árak osztály vezetői posztja a KSH-ban. A pozíció évekig a fiatal, de felkészült inflációs szakember hírében álló Quittner Péteré volt, ám ő áprilisban visszament korábbi munkahelyére, a Magyar Nemzeti Bankba. Kérdésünkre annyit mondott, megkeresték, van-e kedve a régi csapatban dolgozni, és igent mondott. Világossá tette, távozásának nincs köze a nemzeti számlák főosztályon tapasztalható távozási hullámhoz. Quittner mostanában a jegybank színeiben publikál, nemrég jelent meg elemzése a telekommunikációs szektorban tapasztalható „veszélyes árazási gyakorlatról”, arról, hogy az előző évi inflációval automatikusan megemelt árak nem feltétlenül indokoltak költségoldalról, és gátolják az infláció csökkentését.
Fogós HR-feladat volt utódot találni a helyére, házon belül úgy tudják, hiába ajánlottak viszonylag magas fizetést, jó ideig nem sikerült betölteni az állást. Ennek oka a munkakör jellege is lehet, mint forrásunk fogalmazott, a fogyasztói árak osztályának vezetése „hálátlan feladat”, nagyrészt rutinmunkákat kell elvégezni, melyek az infláció és a vásárlóerő-paritás méréséhez kötődnek. Mivel nem volt gazdája a szakterületnek, így azt sokáig a korábbi főosztályvezető volt kénytelen felügyelni és koordinálni. Így már értelmezhető az a korábbi információ, hogy a KSH-tól 27 év után távozó szakember „bűnlajstromán” nemcsak a lefelé görbülő GDP, hanem a túl magas infláció is szerepelhetett.
Az inflációs osztály élére végül Tréfás András került, akitől megtudtuk, hogy október eleje óta vezeti a fogyasztói árak osztályát. LinkedIn-profilja alapján közgazdász végzettséggel rendelkezik, és a HIPA-tól, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől igazolt át. A HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet; a legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. Tréfás ezek szerint elsősorban befektetések menedzselésével, állami támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatokat szerezhetett az előző munkahelyén.
A nemzeti számlák főosztályán cikkünk írásakor üresen állt a negyedéves számlák osztály vezetői posztja, nemrég pedig a költségvetési és nonprofit szervezetek osztály első embere vonult nyugdíjba. Forrásunk úgy véli, nem kizárt, hogy egy-egy osztályvezetői kinevezés mögött politikai motiváció álljon, ám a KSH-nál az osztályvezetői szint annyira alacsonynak számít, hogy nehéz elképzelni, hogy a kormányzati kézivezérlés odáig leérjen. Az viszont tény, hogy a kommunikációért felelős elnökhelyettes, Ádám Dénes korábban az immáron a KSH-t is felügyelő Rogán Antal stábjában dolgozott.
Hogy mi áll a nemzeti számlák főosztályon szokatlan fluktuáció mögött, arról nehéz információhoz jutni, azok az érintettek, akiket elértünk, nem kívántak erről beszélni. Más források úgy tudják, a becslésekkel kapcsolatos módszertani változtatásokról van szó, ez a vízválasztó,
Megkérdeztük a KSH elnökét, Kincses Áront, nem okoz-e fennakadást, hogy a főosztály vezetősége foghíjas, illetve sebesen cserélődik, de konkrét választ nem kaptunk, arra sem, milyen szakmai paraméterek alapján választották ki a fogyasztói árak osztály új vezetőjét. A sajtóosztály arról tájékoztatott, hogy a KSH nem kommentálja a szervezetén belüli munkaügyi kérdéseket. Általánosságban elismételték, hogy a statisztikai hivatal független intézmény, a rá vonatkozó törvényeknek megfelelően jár el, és szakmai tevékenységét tudományos alapokon, nemzetközi és európai módszertanok alkalmazásával, transzparens módon végzi. „A vezetők, valamint a beosztott munkatársak kiválasztása és kinevezése a fenti célnak és alapelveknek megfelelően történik a törvények adta keretek és jogkörök figyelembevétele mellett. A KSH kollégái és vezetői magas szakmai színvonalú munkát végeznek, olyan szakemberek, akik több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek a Hivatalos Statisztikai Szolgálatban, az Európai Statisztikai Rendszerben, a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén” – fogalmaztak.
Rogán egyébként a már említett bizottsági ülésen arról is beszélt, dolgoznak azon a törvényjavaslaton, hogy tárcája helyett az Országgyűlés alá kerüljön a KSH, ami szerinte még nagyobb függetlenséget biztosítana a hivatalnak, de erről a kérdésről még vita van a kormányon belül.
