Az Orbán-kormány szinte bármi áron meg akarja vásárolni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, vagyis ferihegyi légikikötőt üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. 51 százalékát – írja a Népszava. Az üzemeltető BA Zrt. 51 százalékának az ára becslések szerint kétmilliárd euró vagyis 760 milliárd forint lehet. A lap szerint jelenleg a pénz összeszedése folyik.
Emlékeztetnek rá, hétfőn derült ki, hogy a száz százalékban állami tulajdonban álló MVM-csoport 309 milliárd forint osztalékelőleget fizet be november 30-ig a költségvetésbe Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése alapján. Az MVM az első félévben a külföldi tevékenységén elért 209 milliárd forintos nyereséggel indokolta a rendkívüli osztalékkifizetést. A lap szerint az előrehozott befizetés ezzel együtt szokatlan, sőt, szinte példátlan. A lap szerint úgy tűnik, a rezsicsökkentés révén az állam kissé túlfinanszírozta az MVM-et, ugyanis az első félévben 209 milliárd forintos adózás utáni nyereséget termelt – a cég közlése szerint „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhetően”.
Ahogy fogalmaznak, a kincstár üressége miatt az állam már eladta az Erste Bankban levő részesedését, és negyedére csökkentette az Alfa, valamint Union biztosítóban alig másfél éve szerzett részvényeit. Emlékeztetnek még rá, hogy a költségvetés hiánya október végén már elérte az egész évre tervezett 3400 milliárd forintot, illetve hogy az év végére a deficit pedig akár a 4100 milliárd forint is lehet.
Úgy vélik, a kormány érthetetlenül ragaszkodik a BA Zrt. visszavásárláshoz, amit még a 2005-ben adott el magyar állam, pontosabban a Gyurcsány-kormány. Arra is kitérnek, hogy maga a reptér jelenleg is állami tulajdonban van, az állam egykoron a reptérkezelő céget és repülőtér üzemeltetési jogait adta koncesszióba 2080-ig.
A lap szerint bár a BA Zrt. megvásárlása évek óta napirenden van, de mindeddig a kormány nem adott rá magyarázatot, hogy a jelentős adóssággal rendelkező céget miért érné meg az adófizetőknek akkor megvásárolni több száz milliárd forintért, amikor azt a költségvetés helyzete nem is engedi meg, és közben olyan célokra, mint az egészségügy vagy az oktatás, évek óta nem jut elég támogatás.
