Bár nem az idén jön a legkisebb keresetűeknek a megemelt fizetés, a dolgozók nyilván üdvözlik, hogy a szokásos januári emelés (amit először februárban kapnak meg) egy hónappal korábban megvalósul. De vajon okoz-e nehézséget a cégeknek, hogy nem januártól, hanem már decembertől emelkednek a legkisebb bérek, hogyan tervezik kezelni a bértorlódást, és mire számíthat a többi dolgozó?
Lehetnek gondok, de megoldást kell találni
Okozhat átmeneti zavart a legkisebb bérek decemberi emelése, de az emelés mindig hoz megoldandó problémákat, és bízom benne, hogy ezeket most is lehet kezelni. Ehhez együtt kell működniük a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek
– mondta a 24.hu-nak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Zlati Róbert emlékeztetett rá, hogy a 2023-ra szóló tavalyi bérmegállapodásban szerepelt, hogy ha az idei infláció a vártnál magasabb lesz (és az lett), akkor fél év után minimálbér-korrekció (vagyis évközi pótlólagos emelés) jöhet, amit a MASZSZ szorgalmazott is. Ez nem történt meg, helyette lett végül a decemberi minimálbér-, és bérminimum-emelés. A MASZSZ azért nem írta alá a 2024-re szóló bérmegállapodást, mert nem értettek egyet azzal, hogy a bérminimumnál csak 10 százalékos emelés legyen, illetve hogy pár év alatt megszüntessék a bérminimumot.
A zavarokra példaként megemlítette, a pótlékos, illetve nempótlékos dolgozóknál átrendeződhetnek a fizetések – ha valaki eddig minimálbéres pótlékos volt, és így keresett bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet, elképzelhető, hogy a decembertől megemelt minimálbérrel (266 800) plusz a pótlékkal többre jön ki a fizezése, mint kollegájának, aki eddig megelőzte őt bruttó 300 ezres keresetével. A hasonló problémákat meg kell oldani, ahogy máskor is, törekedni kell a bértorlódás enyhítésére, megszüntetésére – tette hozzá.
Problémákat okozhat, ellehetetlenülést nem
Kisebb-nagyobb gondot okozhat a vállalkozásoknál a legkisebb bérek előrehozott, decemberi emelése, de ettől az intézkedéstől cégek tömeges ellehetetlenülésére nem számítunk
– kommentált lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Perlusz László emlékeztetett, a VOSZ tagsága első körben nem támogatta a decemberi minimálbér-emelést. Ők – ahogy a többi munkaadói és munkavállalói érdekképviselet is – azt szerették volna, ha a legkisebb keresetűek decemberben adó- és járulékmentesen kaphattak volna 100 ezer forint kompenzációt a munkáltatóktól az infláció ellensúlyozására, nem kötelező jelleggel. Ezt azért javasolták, mert a várható éves infláció az idén 17,5 százalék körül lesz, miközben a minimálbér idén januártól 16, a bérminimum pedig mindössze 14 százalékkal emelkedett, tehát a minimális alapbér reálértéken mínuszba került. Mivel bérkompenzációs javaslatukat a kormány nem támogatta, így álltak be végül a decemberi minimálbér-emelés mögé.
Szerintük az előrehozott emeléssel a vállalkozások, vállalatok pénzügyi (az üzleti tervek egy évre szólnak) és adminisztratív (az érintetteknek új munkaszerződés kell) problémákkal is szembesülhetnek. De a legkomolyabb ellenvetés mégis az volt a VOSZ-on belül, hogy az eddigiekhez képest (Covid-válság, alkatrész-, nyersanyaghiány, rendelések visszaesése, elmaradása, kamat-, árfolyamválság, energiaválság, stb.) egy új bizonytalanságot hoz a gazdaságba az, hogy az éves bérterveket felülírják. Vagyis
Szociális alapon – szolidaritást vállalva a legalacsonyabb keresetű dolgozókkal – azonban végül mégiscsak támogatták, hogy a legkisebb keresetűek ha csak egy hónappal hamarabb is, de megkapják előbb az emelést, százalékosan két számjegyűt. Ez jelzés is szerinte, hogy a munkáltatók kilábalóban vannak a recesszióból, ki tudják fizetni az előrehozott, érezhető mértékű béremelést, támogatva a kormányzat gazdaságfeljesztési törekvéseit, amelynek kulcseleme a hazai kereslet élénkítése.
Megemlítette, hogy a fejlődőképes cégek teherbíró képességét növeli, segíti, hogy a kkv-k az állami kamattámogatásnak köszönhetően jövőre is kedvező kamattal vehetnek fel hitelt (Széchenyi Kártya Program), és a kormánytól ígéretet kaptak az energiahatékonyságot javító fejlesztések támogatására, az energiaköltségek csökkentésére is. A belső fogyasztást is növelheti, így a gazdaságot élénkítheti az emelés, amit szintén fontosnak tart a VOSZ.
Bérajánlás, reálérték
A bérajánlás szerint a vállalkozásoknak (lehetőségeik szerint) törekedniük kell a bérek reálértékének növelésére. Mivel a költségvetésben jövőre 6 százalékos inflációt becsültek, lefordítva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások, vállalatok adjanak 6 százaléknál nagyobb emelést.
Zlati Róbert szerint ez nem ad túl sok támpontot a bértárgyalásokhoz. A munkavállalók két számjegyű béremelést szeretnének, vagyis lesz miről tárgyalni – tette hozzá.
A bérajánlást a vállalkozások úgy értelmezik, hogy jövőre teherbíró képességük szerint törekedjenek átlagban a bérek reálértékének növelésére. A jövőre 6 százalékosra becsült infláció mellett ez azt jelenti, hogy amelyik cég meg tudja tenni, az legalább 6 százalékkal emelje a béreket – avatott be Perlusz László. A feszített munkaerőpiac miatt is muszáj lesz meglépniük ezt, illetve hogy meg tudják tartani munkavállalóikat – jegyezte meg.
A VOSZ szerint átlagosan 6 és 10 százalék közötti emelés lenne ideális, amely egészséges keresletélénkülést hozhat, segítve a jövőre várt 3–4 százalékos gazdasági növekedés elérését. Ettől függetlenül ahol a jövedelmezőség engedi, ott lesznek az átlagnál magasabb béremelések – tette hozzá.
Szakadék van a minimálbér-emelés és a bérajánlás között
Felfordulást nem okoz a bérmegállapodás, de amikor kimegyek a cégekhez tárgyalni, azzal szembesülök, hogy csak 6 százalék körüli emelésben lennének partnerek
(mert az MNB 4-6 százalékos inflációt becsül jövőre), miközben a legkisebb béreknél helyesen két számjegyű az emelés. Nem 6 százalék körüli béremelésre számítottunk, a munkavállalók az infláció pénztárcájukat leürítő hatásából kiindulva két számjegyű emelést várnak” – osztotta meg tapasztalatait velünk a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
László Zoltán hozzátette, a káosz abból adódik, hogy
Mint elmondta, mostanában sok a bértárgyalásuk, kicsit késésben vannak idén, mert rövid- és középtávon túl nagy a bizonytalanság a feldolgozóiparban, és ez nehezíti a cégeknél a tervezést. Ilyen mértékű bizonytalanságot még nem tapasztalt.
A Vasason belül meghatározó súlyúak az autóipari vállalkozások – körükben is jelentős a kiszámíthatatlanság, ami összefüggésben van a többi között
- az elektrifikációval,
- a túl gyors technológiai változásokkal,
- a költségnövekedéssel,
- a gazdasági környezettel,
- a karbonsemlegesség szorításával.
Hogy mennyit vitt el az infláció a dolgozóktól, mennyire kerültek nehéz helyzetbe, azt jól és objektíven jelzi szerinte, hogy mennyire élénkült meg a kereslet a személyi hitelek iránt. Ez a keresletnövekedés olvasatában egyértelműen azt mutatja, hogy baj van.
Vagyis azzal szembesülnek, hogy ma kevesebbet ér a munkájuk, mint egy-másfél, két éve. Így a mostani bérfejlesztéstől nemcsak azt várják, hogy a jövő évi, a költségvetésben 6 százalékosra becsült inflációt ellensúlyozza, hanem azt is, hogy az eddigi inflációt ellentételezze, például ne kelljen hitelt felvenniük, hogy vissza tudják tölteni a felélt tartalékaikat. A munkavállalók ezért várnak két számjegyű emelést. A munkáltatók meg kapaszkodnak a 6 százalékos inflációs előrejelzésbe. Ebből következően
A legkisebb bér fölött kicsivel
Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akik jelenleg a legkisebb bér és annak decembertől megemelt összege között kerestek, Zlati Róbert azt válaszolta, az ő bérüket a jövő évi bérekről szóló tárgyalások fogják rendezni. Ha valaki jelenleg bruttó 260 ezer forintot keres, annak decembertől biztosan meg kell kapnia a 266 800 forintot (ami csupán 2,6 százalékos emelésnek felelne meg), de reméli, hogy az illető ennél többet kap. A munkavállalók, a szakszervezet biztosan a minimálisnál magasabb emelést fognak szorgalmazni náluk is – szögezte le. Ha nincs szakszervezet, akkor a menedzsment döntése lesz, mennyit emel, de bízik benne, hogy akkor sem húzzák le minimálbérre azt, aki eddig annál többet keresett.
A bértorlódást kezelni kell – szögezte le Perlusz László. Arra számít, hogy lesznek cégek, ahol már decemberre lesz béremelés (nem csak a legkisebb bérűeknél), másoknál viszont idén csak a legkisebb béreket emelhetik a kötelező szintre, a többiek bérét meg majd januártól vagy később, amikor jobban látják, mi várható 2024-ben.
Nem zárta ki, de nem is tartja valószínűnek, hogy a kis keresetűeknél (például bruttó 240 ezer forintnál) kétszer emelnének, egyszer decemberben a kötelezőt (266 800 forint), aztán meg januárban (hogy továbbra is kicsivel a minimálbér felett legyenek), mert szerinte ez nem életszerű, túl sok adminisztrációt jelentene. Inkább valószínűsíti, hogy decemberben egyből a kötelezőnél kicsivel nagyobb emelés jöhet ezeknél a dolgozóknál.
Nem rengeti meg a hegyeket, hogy már decembertől emelik a legkisebb béreket
– fogalmazott László Zoltán. Nem látják az eddig elindult bértárgyalásokon, hogy felmerült volna, hogy megjelenjen a bérfejlesztésekben a decemberi minimálbér-emelés. Csak ott fog ez megjelenni szerinte, ahol vannak minimálbéren, bérminimumon vagy alig e felett foglalkoztatottak. Például ott, ahol a szakmunkások 1700–1800 forintot keresnek óránként, ami helyett decemberre már legalább 1874 forintot kell fizetni. Igaz, a kifizetés csak januárban esedékes, de a cégek éves büdzséjét, terveit akkor is valamennyire felülírja.
Hogy a többi bért is emelnék decembertől a cégek, erre vonatkozó szándékot nem lát. Sok helyen – a Vasas területén lévő cégek mintegy harmadánál – eddig is áprilistól március végéig tartott a gazdasági év, szóval áprilistól volt esedékes a béremelés, másik harmaduknál januártól, a többieknél pedig vagy több lépcsőben, vagy nyáron, ősszel. Vagyis ha nem érintettek a minimálbér-emelésben (ez a Vasas területén nem jellemző), akkor nem okoz változást náluk a decemberi minimálbér-emelés – jegyezte meg.
László Zoltán úgy véli az eddigiek alapján, hogy a minimálbér-emelés miatti bértorlódás oldásával január után foglalkozhatnak a cégek, vagyis akiket ez érint, azok inkább a februári fizetésnél számíthatnak majd emelésre. Nem gondolja, hogy ezt előre hoznák egy hónappal a cégek, bár ha így lenne, annak örülne.
