Szegeden is elsőrangú mezőgazdasági termőföldeket szemeltek ki ipartelepítésre, ahogy ez Debrecenben a német BMW, a kínai akkumulátorgyártó nagyhatalom CATL, illetve a győrszentiváni „akkugyanús” iparipark-bővítés esetében történt. Győrben átlagosan 22, Debrecenben csúcsminőségű, 40 aranykoronás földeket vásároltak fel az ipari multik számára, és Szegeden, a lapunk által megkérdezett gazdálkodók beszámolója alapján ugyancsak akár 40 aranykoronás szántókról van szó. Mintegy 300, külön helyrajzi számon nyilvántartott földdarabot vásárolnak fel, hogy 300 hektárra duzzasszák az ipari parkot. Ha a tulajdonosok nem adják szépszerével a termőföldet az önkormányzat árajánlatára, kisajátítják a szegedi ipari park bővítése, az oda tervezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása érdekében.
Buszgyártás titoktartási kötelezettséggel
Ahogy elsőként az mfor.hu megszellőztette Orbán Viktor miniszterelnök pekingi látogatása után, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD települne Szegedre. Botka László, Szeged ellenzéki, a szocialistákról levált polgármestere még ezután sem árult el konkrétumot, de azt állította a G7-nek, hogy nem akkumulátorgyár készül. Más forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy jó eséllyel lehet a területen akkumulátorgyártás is, hacsak kisebb, úgy 50 hektáros részen is, forrásunk legalábbis úgy tudja,
A helyiek hosszabb ideje érzékelték, hogy óriási kapacitású közműépítések kezdődtek, hónapokkal ezelőtt kaptunk már képeket a mezőgazdasági területek szélére hordott gigantikus betongyűrűkről, hatalmas transzformátorállomásról is keringtek hírek, a helyiek – ahogy ez újabban a nagy készülődések okán minden településen előkerül – akkumulátorgyár építésétől tartottak. Beszéltünk olyan helyivel is, aki az önkormányzattól kért egyértelmű választ, mi épül a területen, és azt firtatta, miről tárgyalt, hová utazott több ízben a városfejlesztésért felelős momentumos alpolgármester, Nagy Sándor. Kérdéseivel, adatigénylésével azonban május óta sem sikerült érdemi válaszig vinnie a dolgot, csak odáig jutott, hogy az illetékes alpolgármesternek titoktartási kötelezettsége van, kiperelnie azonban még azt sem sikerült, ki írta ezt elő, és a városi elöljárót milyen klauzula kötelezi hallgatásra a lakosság, azaz választói előtt.
Kisajátítást pótló adásvétel
Kézzel foghatóvá akkor vált a készülődés, amikor a földtulajdonosok szeptember közepén levelet kaptak „vételi ajánlat – kisajátítást pótló adásvétel” címmel, melyet a szegedi önkormányzat megbízásából a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda küldött. Az érintett földterület mintegy 200 hektár, a város északnyugati részén, a kertvárosi Béketelep szomszédságában, nem messze a sok tízmilliárdnyi uniós pénzből felhúzott ELI ALPS lézerkutató-központtól, és közvetlenül az egykori Gabonakutató Intézet földjei mellett – amiket már korábban kivontak a mezőgazdasági művelés alól. A levélben a kisajátítás jogalapjáról kaptak tájékoztatást, lényegében arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy az ipari terület bővítése és a Szeged külterületén tervezett beruházás. És mivel a beruházás megvalósításához a teljes területre szükség van, ezért az adott földdarabot a tulajdonos
A lapunk által megkérdezett gazdálkodók hektáronként 4 millió forint körüli árajánlatokról számoltak be, attól függően, milyen minőségű a földjük, és van-e rajta termény. Ezt arcátlanul alacsony összegnek tartják. „Figyelembe kell venni, hogy kiváló minőségű földekről van szó, és vannak olyan parcellák is, melyek az évek óta alkalmazott speciális agrotechnika nyomán biotermelésre is alkalmasak” – jelezte az egyik, névtelenséget kérő gazda, hogy a közönséges szántóföldi művelésnél sokkal nagyobb értéket vesznek el tőlük. „Mit érek pár tízmillió forinttal, hol vehetek ilyen földet?” – tette fel a kérdést nemcsak arra utalva, hogy ritkaság a 40 aranykorona körüli termőföld, hanem arra is, hogy Magyarországon évek óta lényegében megállt a földpiac, aki teheti, nem ad el ilyen értéket.
Az önkormányzat árajánlata szakértői véleménnyel van aládúcolva, a vételi ajánlathoz mellékelték a Conzus Agro Igazságügyi Szakértő és Vadkárbecslő Kft. értékbecslését. Ez a helyben kialakult forgalmi értéket veszi alapul, amit a megvalósult ügyletek az adóhatóságtól bekért áraiból kalkulálnak.
Az ügymenet szerint a földtulajdonosoknak 30 napon belül kell jelezniük, elfogadják-e az ajánlatot, azután indul a kisajátítás, azaz kifizetik a megajánlott árat, ami bíróságon vitatható, de a föld mindenképpen a vevőé lesz. A lapunkhoz érkezett jelzések szerint a többség elégedetlen a megajánlott vételárral, és egy részük várhatóan perre megy. Ehhez igazságügyi szakértői anyagot kell bemutatni, de kérdés, van-e olyan szakértő, aki szembe megy az állam vagy az önkormányzat akaratával.
Jól pörögnek az értékbecslő cégek
Ugyanakkor meglehet, hogy éppen az értékbecslésekbe lehet kapaszkodni. Győrszentivánon a Conzus Group Igazságügyi Szakértő Kft.-t, Szegeden a Conzus Agro Kft.-t rendelték ki, és a névegyezés nem véletlen, ugyanazon érdekkörbe tartozik a két cég, tulajdonosként Füstös Bálint és egy bizalmi vagyonkezelő, a Brunerszky Családi Vagyonkezelő Kft. szerepel a cégnyilvántartásban. Az is közös a két cégben, hogy elég jól pörögnek. A Szegeden ténykedő Conzus Agro 2022-es mérlege 161 millió forint árbevételt és 112 millió forint adózott eredményt mutat, ez majdnem 70 százalékos profitráta. A Conzus Group se teljesített sokkal rosszabbul: 202 millió forint árbevételt és 113 millió forint nyereséget mutatott ki adózás után.
Mint megírtuk, a győriek elsőre hektáronként 3 millió forint körüli ajánlatokat kaptak, amit – alapul véve az évekkel korábban az Audi-területek kisajátításakor fizetett 15 milliós árat –felháborítónak találtak. (A földeket akkor Borkai Zsolt polgármester jobbkeze, Rákosfalvy Zoltán ügyvéd érdekeltsége vásárolta fel.) Nem tudni, hogy az akkumulátorgyár hírére megmozduló civil szerveződés, a parázs hangulatú lakossági fórumok és a demonstrációk hatására-e, de Győrben visszavonták a 3 millió forint körüli árajánlatot. Amikor újra nekifutott az önkormányzat az akciónak, új értékbecslést készíttetettek. Ebben
Úgy tudjuk, Debrecenben, a 400 hektárt érintő BMW-telkek kisajátításánál is hasonló volt a koreográfia, ott nagyjából annyival fizettek többet, amennyivel magasabbak az aranykorona-értékek.
Ám nem mindenki elégedett meg a vételár felsrófolásával, Győrben van olyan földtulajdonos, aki az ötszörösére emelt ár ellenére is a per mellett döntött. A győrszentivániak úgy tudják, mintegy 350 hektárnyi földet már felvásároltak, 40–50 hektár tulajdonosai viszont nem írták alá az adásvételi szerződést. Egy lapunk által megkérdezett egykori földtulajdonos nem akart megválni a családi örökségétől, és így összegezte a történteket: „Az én adómból veszik el a földemet, annak érdekében, hogy építsenek a házam mellé egy akkumulátorgyárat, aminek a beruházását is az én adómból támogatják. Mindeközben az ingatlanom elértéktelenedik, és az életminőségem is romlik.” Azt is tisztességtelennek tartja, hogy az önkormányzatok szántóként vásárolják fel a földet, majd ipari területként hasznosítják, és a hektáronként néhány millióért megvásárolt földért a beruházótól így 60–80 millió forintot is kérhetnek. Igaz, költségekkel jár a művelés alól történő kivonás és a közművesítés, de úgy becsülik, az üzlet így is több milliárdot hozhat az önkormányzatoknak. Ráadásul az állam előfinanszírozza az ügyletet, a győrszentiváni földügyekre 10 milliárd forintot kapott előre a győri önkormányzat, Szeged esetében pedig egy júliusi kormányhatározatban 18,9 milliárd forint átcsoportosítása szerepelt a szükséges ingatlanok megszerzése és a kapcsolódó kiadások megfizetése érdekében.
