Gazdaság

Kormányzati szervezetnél nyomoznak a Kalasnyikov-lőszereket gyártó, eltűnt gépsor után

BSGÉP
BSGÉP
Egy év alatt akár 75 millió töltény jöhet le a gyártósorról – csak éppen azt nem tudni, hogy hová került a NAV vámraktárából. A berendezést importáló cég vezetője kártérítést akar az elmaradt haszon miatt.

A titkosszolgálatok által az országból kiszorított GRU-ügynök oroszok perelhetnek Budapesten azért, hogy áruljam el, hol van egy NATO-kompatibilis lőszergyártó gépsor, amit én hoztam be a szintén NATO-tag Törökországból, miközben évek óta bizonyára valamelyik NER-es akrobata keresi szénné magát rajta

– foglalta össze Papp Csaba, a Borsodi Általános Gépgyár Kft. (BSGÉP) ügyvezetője lapunknak saját szemszögéből, az orosz katonai hírszerzést is megemlítve azt a bonyolult sztorit, amelyről korábban már beszámoltunk: az egy műszakban 25 millió darab, 7,62×39 milliméteres Kalasnyikov-lőszert gyártó gépsor eltűnt, és az illetékes hivatalok állítólag nem tudják, hová került.

Nem aprópénzről van szó, egy töltény most úgy 2 dollárba kerül, három műszakban 75 millió töltény jöhet le a gépsorról, az egy év alatt 150 millió dollár, vagyis úgy 52 milliárd forint. Ha töltényenként 0,3 centes előállítási költséggel számolunk, akkor 44 milliárdos profitot kaszálhat az, aki működteti a gépet. A gépsort a BSGÉP importálta Törökországból, a balatonfűzfői lőpor- és lőszergyárba szánták, de végül nem ott landolt.

A fantomgyár, illetve a tölténygyártósor ügye, mint megírtuk, perré fajult. Miután a költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárás jogerősen – előzetes mentesítéssel – lezárult, és a bíróság nem állapított meg esetében költségvetési kárt vagy egyéb tartozást az állam felé, Papp Csaba úgy döntött, hogy kéri a tölténygyártó gépsort, és kártérítést is akar, hiszen az eddig nem neki hozta a hasznot. Az elmaradt profit abból kiindulva, hogy 2018-ban veszett nyoma a gépsornak, a fenti kalkuláció alapján akár 200 milliárd forint is lehetne.

Az eltűnt lőszergyártógép történetének különös hangsúlyt ad, hogy Európában az orosz–ukrán háború miatt lőszerhiány van. Írtunk arról, hogy az egekben vannak a lőszerárak, Európa-szerte tervezik a gyártókapacitások bővítését, és nemrég Brüsszelben egymillió lőszer szállítását helyezték kilátásba Ukrajna számára. Ugyanakkor Magyarországon egyelőre nincs működő, hazai tulajdonú lőszergyár, importra szorulunk, bár nagy tervek léteznek, Várpalotán például egy 70 milliárd forintos projekt indult.

Fantomlőszergyár: valótlan ügylet, ami mégis megvalósult?

Évek óta folynak perek a Mil-Exim Kft. 2015-re üzembe helyezni tervezett fantomlőszergyára körül, melynek 2,5 milliárd forintosra tervezett beruházáshoz néhány száz millió forint uniós, illetve állami támogatás is érkezett. A perek során nem sokat tisztult a kép, ahhoz a kérdéshez végképp nem jutottunk közelebb, hogy hol van a lőszergyártó gépsor, és kinek termel. Pedig például amikor merényletet követtek el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója ellen, és az első ukrajnai hírek szerint magyar gyártmányú töltényekkel lőhettek az autójára, azonnal megkeresés érkezett ukrán oldalról a BSGÉP-hez: kinek adtak el a magyar Kalasnyikov-töltényekből? A töltényhüvelyen lévő jelzésről ugyanis beazonosítható a gyártó.

A költségvetési csalásról szóló perben egy sor ellentmondás bontakozott ki.

  • Valótlan volt az ügylet, amihez az uniós, illetve állami támogatás kapcsolódott.
  • Mégsem valótlan, mert megvalósult a projekt, bár 2015 december végéig kellett volna leszállítani a gépsort, de ez csak 2017 májusában teljesült.
  • Megvalósult a projekt, igaz, később és az eredeti tervekhez képest másképp, viszont mégsem működik a lőszergyár.
BSGÉP peranyag Vámosok pakolják le a gépsort Magyarországon.

A folytatás már egy másik, négy éve folyó perből derül ki, amit – mint megírtuk – a Dunaferr-foglaló Mikó István vív a balatonfűzfői projekthez a lőszergyártósort importáló BSGÉP üzletrészének megszerzéséért. Akármilyen hihetetlen, Mikó egy Magyarországról az Alkotmányvédelmi Hivatal által kitiltott orosz vállalkozóval fogott össze, akinek a bíróság nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkat tartalmazó iratokat is továbbít. Ebben a perben az derült ki a többi között, hogy nem véletlenül startolt rá egy egykori titkosszolga a borsodi hadiipari cégre, és firtatja Mikó a BSGÉP részletes beszámolóját a társaság gazdasági helyzetéről, haditechnikai eszközök hollétéről, a cég fő értéke ugyanis a Törökországból importált lőszertöltő gépsor.

A főispán hivataláig ér a feljelentések sora

Ami a gyártósor hollétét illeti, annyi biztos, hogy miután a BSGÉP elvesztette a haditechnikai külkereskedelmi engedélyét, a NAV vámraktárában helyezték el a gépsort. Ott azonban már nincs, Papp Csabát arról tájékoztatta az adóhatóság, hogy már 2018-ban „kitárolták” a raktárból. Emiatt nemrég újabb nyomozás kerekedett, Papp feljelentést tett hivatali visszaélés és sikkasztás miatt.

A vámraktárból elmozdítani, elszállítani, eladni nem lehet csak úgy egy haditechnikai eszközt. Ehhez a fővárosi kormányhivatal határozata szükséges, és ezt egy grémium döntése alapozhatja meg, melyben egy sor szervezet, köztük a titkosszolgálatok, a külügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság delegáltja képviselteti magát. Papp elmondása szerint azonban hiába kérte a kormányhivataltól, hogy közölje, milyen engedélyt adott ki, hová és kinek szállították el a vámraktárból a lőszergyártó gépsort, a hivatal azt írta, hogy „a vitás státuszú eszközök polgári jogi státuszának rendezése, illetve tulajdoni igényének rendezésében való közreműködés” nem tartozik a hatáskörébe. Ezt a BSGÉP ügyvezetője úgy fordítja le, hogy a NAV által fiktívnek minősített lőszergyártó gépsort az adóhatóság raktárából kormányhivatali engedéllyel ismeretlenek elvitték, és a kormányhivatal nem hajlandó elárulni, kinek adta oda más tulajdonát. Márpedig enélkül

a BSGÉP nem tud kártérítésért folyamodni, ahhoz tudnia kellene, ki használja a gépet, hol gyártják a töltényeket, ki húz belőle hasznot.

A költségvetési csalásról szóló ügyben ez nem derült ki – annak nem volt tárgya a gépsor, a büntetőügyben azt vizsgálták, hogy a beszerzésről szóló, támogatásigénylő számla benyújtásakor megtörténtek-e már az elszámolni kívánt gazdasági események.

Korábbi cikkeink kapcsán érdeklődtünk a honvédelmi és a külügyi tárcánál, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő Rogán Antal hivatalánál is, keresik-e a gépsort, illetve tudomásuk szerint hol van, de nem kaptunk választ.

A fővárosi kormányhivatalt érintő hivatali visszaélés miatt tett feljelentés nyomán elrendelték a nyomozást, a budapesti rendőrfőkapitány azonban elfogultságot jelentett be arra hivatkozva, hogy munkakapcsolatban áll a kormányhivatal vezetőjével, így nemrég a Készenléti Rendőrség hatáskörébe utalták a kutakodást. Közben az Alkotmányvédelmi Hivatal által az EU-ból kiutasított, moszkvai illetőségű orosz állampolgár szabadon pereskedhet a Fővárosi Törvényszéken a NATO-kompatibilis lőszergyártó-kapacitás hollétét kutatva.

Frissítünk!

Cikkünk megjelenése után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében azt írta: nem felel meg a valóságnak az, hogy nem tudni, hová került a NAV vámraktárából a lőszergyártó gépsor. „Az ilyen gépsor importálásához, majd a szabad forgalomba bocsátás kezdeményezéséhez az importőrnek haditechnikai külkereskedelmi tevékenységi és importengedéllyel kell rendelkeznie. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárás kizárólag ennek birtokában és csak akkor végezhető el, ha az eljárásban érintett nem uniós áruk, illetve az árunyilatkozat benyújtására jogosult személy teljes körűen azonosítható, továbbá a vámeljárás kezdeményezésére szolgáló vám-árunyilatkozat adatainak pontosságát a vámellenőrzés alátámasztja. A kérdéses ügyben minden, a NAV által megtett intézkedés jogszerű volt” – közölték, de a gépsor hollétéről nem közöltek részleteket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik