Várpalota lesz a katonai robbanóanyagok új fővárosa Magyarországon, ezt a szerepet szánja a húszezres Veszprém megyei településnek a kormány. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos egy éve jelentette be, hogy a német Rheinmetall cégcsoporttal kötött szerződés alapján két, katonai szempontból kiemelt jelentőségű gyárat telepítenek a város határába. A nagy kaliberű lőszerekre specializált üzem és a robbanóanyaggyár hatalmas költségvetésű beruházása hamarosan el is indul, csak az első ütem megépítésére 70 milliárd forintot szánnak.
Bár a kormányzati kommunikáció szerint a két új gyár remek fejlesztési előnyöket jelent Várpalotának, a veszélyes anyagok megjelenésének nem mindenki örül a városban.
Ez ki is derült Benkő Tibor honvédelmi miniszter keddi lakossági fórumán. A hallgatóság egyik tagja már az esemény első perceiben helyéről felpattanva azzal fordult a felkonferálást épp befejező Campanari-Talabér Márta polgármesterhez, hogy a beruházással kapcsolatban hiába keresték a városvezetést, választ egyáltalán nem kaptak. Mint mondta, a polgármesternővel is megosztották a lakosság körében végzett felmérés eredményét, amit elküldtek Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselőnek és a beruházás felelőseinek is, reakció azonban sehonnan sem érkezett. (A felmérés júliusban kétszáz várpalotai részvételével zajlott, nem reprezentatív módon, a megkérdezettek nagy többsége, mintegy kilencven százaléka nemet mondott a gyárépítésre.)
– A lakosságot ignorálják, egy éve egyetlen lakossági tájékoztatót sem tartottak az ügyben – közölte a felszólaló, aki szerint a helyi népszavazási kezdeményezést is elsüllyesztették.
Önök mást sem csinálnak, mint provokálnak és gyalázkodnak
– válaszolt a felvetésekre a polgármester és többször is felszólította a férfit, hogy távozzon a lakossági fórumról. A felszólalóba végül ütemes tapssal fojtották bele a szót a jelenlévők.
A katonai beruházással kapcsolatos heves közjáték után a honvédelmi miniszter megköszönte a tapsos véleménynyilvánítást, majd óva intette a teremben maradt közönséget, hogy teret engedjen a hasonló „provokatív megnyilvánulásoknak”.
– Ne akarjuk a pártpolitikai kérdéseket belevinni a biztonságunkba – mondta Benkő Tibor, majd a haderőfejlesztésről szóló több mint egy órás előadásában egyáltalán nem tért vissza a városba tervezett gyárak témájára. Csak a rendezvény végén, a hallgatóság soraiból érkezett kérdésre közölte, hogy a lőszergyár és a robbanóanyaggyár ügye nem az ő felelősségi körébe tartozik, hanem Palkovics László innovációs miniszterébe. Mint mondta: konkrét tájékoztatást tőle kell várni. Biztatásul annyit közölt, biztos benne, hogy mind Palkovics László, mind a polgármesternő mindent megtesz azért, hogy a lehetőségekhez képest a legjobban alakuljon a beruházás, amely az ország érdekét szolgálja.
Benkő Tibor az előadásában meglehetősen sötét képet festett a nemzetközi helyzet alakulásáról és benne Magyarország helyzetéről.
Hosszasan beszélt a katonai fenyegetettség és a biztonsági kockázatok növekedéséről, kijelentve, hogy Magyarország a kockázatok középpontjában van. A miniszter szerint Magyarország a NATO-csatlakozás utáni időszakban – túlértékelve és félreértelmezve a szövetség által nyújtott védelmet és biztonságot – csökkentette a honvédségre fordított pénzt és megszüntette a hadkötelezettséget. A biztonsági környezet gyors változása azonban indokolttá teszi a 2017-ben indított haderőfejlesztési program folytatását.
