Bár az utóbbi két-három év kihívásai – ha kényszerből is, de – pénzügyileg tudatosabbá tették a társadalmat, ám az elmúlt hónapok és a következő időszak fejleményei ezt az alkalmazkodóképességet is próbára tehetik, így, aki csak tud, tartalékol – ez derül ki a BÁV Zálog által készített kutatásból. A társaság által a felmérés eredményéről lapunknak elküldött közlemény szerint a magyar lakosság 71 százaléka azt érzi, romlott az anyagi helyzete. Nőtt azonban azok száma, akik rendelkeznek megtakarítással, sőt, azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Ennek oka az előretervezés, a takarékoskodás, a halasztható családi beruházások későbbre tolása, azaz a felkészülés egy még nehezebb gazdasági helyzetre.
A felmérésből kiderül, hogy háttérbe szorult a nagyobb, drágább vagyontárgyak (például lakás, autó) vásárlása az elmúlt hónapok gazdasági fejleményeinek hatására, ugyanis a mindennapokban jelentkező költségek (az élelmiszer, a rezsi, az egészségügyi kiadások) növekedése miatt a családoknak is át kellett szabniuk költségvetéseiket. A BÁV Zálog országos reprezentatív kutatása tavaly decemberben azt mutatta, hogy az előző – 2022. áprilisi – felméréshez képest 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal.
A hétköznapokra leginkább hatással lévő nehézségek közül
- az élelmiszerárak növekedését (77 százalék),
- általánosságban a magas inflációt (65 százalék)
- és a rezsiköltségek emelkedését (51 százalék) említették a legtöbben.
Anyagi probléma esetén, aki teheti először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön, ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt. A megtakarítással rendelkezők közül egyébként 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. 20 százalék gondolja azt, hogy a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz rá, és 38 százalék azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük (az összes megkérdezett 25 százaléka) igyekszik is azt rendre visszapótolni.
A megkérdezettek elsőként a saját ingatlant, a benne található, elsősorban elektronikus berendezéseket és a gépjárművet nevezték meg a szükség esetén pénzzé tehető vagyonként. A könnyen mobilizálható megtakarítások körében a készpénzt és a hagyományos bankbetétet említették a legtöbben, de egyre többen vannak azok is, akik aranytárgyak (befektetési célú aranytömb és ékszer) formájában is rendelkeznek olyan vagyonnal, amire értékes megtakarításként tekintenek.
A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság 51 százaléka tekint értékálló, jó befektetésként az aranyra. A vásárlás során ez a szempont megelőzi az esztétikai értéket is. A megkérdezettek 25 százaléka vásárolna befektetési célból aranyékszert és aranytömböt a közeljövőben
– emelte ki Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója. Az elmúlt évről a zálogfiókok forgalma is értékes visszajelzést ad. „Országos fiókhálózatunk adatai alapján a zálogkölcsönt igénylők száma 2022 utolsó negyedévében közel 15 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a zálogba adott tárgyak kiváltási aránya továbbra is 90 százalék felett van” – tette hozzá Dandé Imre.
