Egyik olvasónk elküldte a legfrissebb áramszámláját (az Elmű Hálózati Kft. területén lakik), amelyen látszik, hogy – amint arról már írtunk – a rendszerhasználati díj jelentősen megemelkedett. A számlából az is világos, hogy a rendszerhasználati díjon belül az átviteli díj a 3,5-szeresére nőtt júliustól, összegszerűen nettó 7 forinttal, 2,787 forintról 9,8 forintra kilowattóránként.
Ugyancsak július elsejével ugyanennyivel csökkent a díjon belül az áram ára, az A1 kedvezményes díj például nettó 12,13 forintról 5,11 forintra olvadt.
Összességében tehát nem fizetett többet a lakossági fogyasztó júliusban, mint júniusban, maradt a rezsicsökkentett 36,20 forintos egységár. Adódik a kérdés, hogy akkor miért foglalkozunk ezzel. Úgy véljük, ennek is köze van ahhoz, miért nyúlhatott bele a kormány a villamosenergiánál is rezsicsökkentésbe.
Elszabadult energiaárak kontra csökkenő áramár
Németh Szilárd az energiaárak elszabadulásával indokolta, hogy augusztustól miért nem jár minden magánszemély fogyasztónak korlátlanul a rezsicsökkentett ár, miért kell átlagfogyasztás felett piaci árat fizetni. De ha elszabadultak az árak, akkor miért csökkentették a lakossági áramszámlán belül az áram díját, ráadásul júliustól?
Úgy tűnik azért, mert az elosztói díjakat, amelyek mind a hat szolgáltató (az MVM Émász, az MVM Démász, az Elmű Hálózati Kft., valamint az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., illetve E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az OPUS Titász Zrt.) területén egységesek, valamilyen okból meg kellett emelni. A Telex közelmúltban azt írta, az államnak azért nőtt a vesztesége (az áramdíjon), mert a rendszerhasználatban érdekelt cégek szabályozott áron szolgáltatnak, vagyis ők a kimutatott költségeik után eszközarányos nyereségre jogosultak. Így az MVM Next vesztesége nőtt, de a hálózatüzemeltetők szerződésben rögzített nyeresége megmaradhatott.
A második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkára, Holoda Attila energetikai szakértő lapunknak azt mondta, 4 százalékos tőkearányos megtérülést kell biztosítani a szolgáltatóknak, ez benne van a villamosenergia-ellátásról szóló törvényben. Hozzátette, hogy amikor a rezsicsökkentést bevezették, akkor még nem tartották fontosnak e szabály betartását, viszont amióta NER-közeli érdekeltség is van a piacon, azóta igen.
A közműhivatal szokásos év eleji tájékoztatása alapján – a szolgáltatóktól kapott adatokból kiindulva – az derül ki, hogy
Ez nettó ár, ugyanakkor semmilyen gyakorlati jelentősége nincs a fogyasztók számára. Az ár az egyetemes szolgáltatók számára jelent információt.
Olvasónk friss számláján az olvasható, hogy 2021-ben az egyetemes szolgáltató (az MVM) a következő részarányban használt elsődleges energiaforrásokat:
- nukleáris: 68,1 százalék,
- fosszilis: 24,8 százalék (ebből földgáz 53,8 százalék; szén 45,1 százalék; olaj 0,7 százalék; egyéb 0,4 százalék),
- megújuló 7,1 százalék (ebből napenergia 32,3 százalék; szélenergia 14,3 százalék, vízenergia 5,5 százalék, geotermikus 0,1 százalék, egyéb – biomassza, fatüzelés –: 47,8 százalék).
Az energiamixre azért van szükség, mert a paksi atomerőmű úgynevezett zsinórtermelést végez, azaz valamivel 2000 megawatt alatti mennyiséget állít elő folyamatosan. De mivel a lakosság igénye változó (napról napra, óráról órára), az atomerőmű nem tud ehhez alkalmazkodni. A változó igény kielégítéséhez kellenek a megújuló és a fosszilis energiaforrások is. Az átlagos 14,93 forintos kilowattonkénti ár ebből az energiamixből jött ki.
Feltételezhetően tavaly óta sem lett olcsóbb az áram átlagára. Vagyis amit az MVM beszerez nagyjából nettó 15 forintért/kWh, azt adja most a lakosságnak nettó 5 forintos (bruttó 6,5 forint/kWh) áron. Tehát a lakossági rezsicsökkentett villamosenergia-áron mintegy 10 forint veszteség keletkezik minden egyes kilowattóra áramon.
Nem kizárt, hogy ezt a veszteséget (amely a rendszerüzemeltetők garantált profitjára is visszavezethető) próbálják kompenzálni azzal, hogy – a kormánybejelentés szerint a lakosság negyedével, a szakértő szerint inkább a felével – augusztustól lakossági piaci árat, kilowattóránként bruttó 70,104 forintot fizettetnek az átlagfogyasztás felett, ami nettóban 55,20 forint/kWh. Miközben a lakossági egyetemes szolgáltatásban nettó 14,93 forint az áram beszerzési ára.
Júliustól kilőttek az addig lassan növekvő rendszerhasználati díjak
Megnéztük még az MVM adatai alapján néhány évre visszamenőleg, hogyan változott a lakossági egyetemes szolgáltatásban a villamosenergia-díj összetétele, azaz
- a villamosenergia-ár,
- és a rendszerhasználati díj
nettóban, forint/kWh-ra vetítve. (Ezen felül csak az elosztói alapdíjat kell fizetni, ami jelenleg nettó havi 120,5 forint. Azokban az években, ahol több szolgáltató árait tartalmazta az MVM oldalán található táblázat – melyek között kis eltérés van – az elsőt, az MVM Démászt választottuk.)
A táblázatból látszik, hogy 2017 és napjaink között a villamosenergia-ár (2018-at kivéve) minden évben kicsivel kevesebb lett a rezsicsökkentett áron belül, és ezzel párhuzamosan emelkedett a rendszerhasználati díj. Az ez év júliusától érvényesített változás viszont jelentősen átszabta az addig kirajzolódó mérsékelt trendet, lenyomta a rezsicsökkentett nettó 28,66 forintos villamoseneregia-díjon belül a villamosenergia-árat, jócskán megemelve a rendszerhasználati díjat.
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő megfejtése a 2020 és 2022 közötti árösszetétel-változásra az, hogy Mészáros Lőrincnek akartak vele kedvezni. Tény, hogy a felcsúti milliárdos 2020 elején eladta a 2018-elején megvásárolt Mátrai Erőmű Zrt.-t, és 2020 márciusában megvásárolta az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t – így került fel az MVM-díjszabásba az Opus Titász Zrt.
Az egykori Titász megszerzésével 2020 tavaszától az üzletember csoportja biztosítja Északkelet-Magyarországon az áramhálózati infrastruktúra üzemeltetését. Vagyis míg 2018 és 2020 között az áramtermelésben (a villamosenergia árában) volt érdekelt a miniszterelnök barátja, addig 2020-tól már az áramszolgáltatásban (a rendszerhasználati díjakban) érdekelt, hiszen az folyik be hozzá.
