A nyugdíjasok üzenik: rajtuk spórol az Orbán-kormány

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szerint az Orbán-kormány újra a nyugdíjasokon spórol. A hét nagy nyugdíjas szervezetet tömörítő érdekképviselet tudatta, 2015 óta azzal, hogy a vegyes, a keresetek növekedésével is számoló indexálás helyett inflációt követő nyugdíjemelést alkalmaz a kabinet, minden évben jelentős, több 100 milliárd forintot vett el a nyugdíjasoktól.

A NYUSZET közleménye szerint 2016-ban a vegyes indexálás szerinti 4,2%-os emeléssel szemben az infláció szerinti emelés 1,6 %; 2017-ben 7,6% helyett 2,4 %; 2018-ban 7,1% helyett  3,0%; 2019-ben 7,4 % helyett 3,4% emelés volt.

Ebben az időszakban – a miniszterelnök szavaival élve – dübörgött a gazdaság, a vegyes indexálás forrása megteremtődött, de ebből semmi nem jutott a nyugdíjasoknak. A kormány a pénzt fontosabb célokra, pl. a versenysport (foci, tenisz, kézilabda, motoGP pálya stb.) támogatására, stadionokra, a miniszterelnöki rezidencia luxusára fordította.

Tavaly, a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben a nyugdíjas szervezetekhez ömlöttek a kérdések, hogy a kormány miért nem ad egyszeri támogatást legalább a létminimum alatt élő időseknek – tették hozzá.

2021-re a kormány 3%-os nyugdíjemelést állapított meg, noha a várható infláció ezt minden szakmai vélemény szerint jelentősen meg fogja haladni. Az MNB ősszel 3,5-3,6%-os pénzromlást jelzett, de jelenleg már 4%-kal is számolnak, nem is beszélve a „nyugdíjas kosár” számbavételéről, egyes alapvető élelmiszerárak tavalyi két számjegyű növekedéséről, amire idén is számítani lehet.

Mint írták, a nyugdíjasok régóta sérelmezik a jelentősen alábecsült infláció szerinti nyugdíjemeléseket, azok novemberi részleges és utólagos pótlását, mert így ők hiteleznek a költségvetésnek, az év közben elhunytakat pedig a törvény szerint januártól járó nyugdíjrész már nem kárpótolja.

A NYUSZET szerint ez „cinikus, embertelen és méltatlan” eljárás, ezért tagszervezetei támogatásával azt követeli a kormánytól, hogy haladéktalanul döntsön a következőkről:

• 2021 februárjában a 13. havi nyugdíj első negyed részének folyósításakor minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő legalább 50 ezer forintot kapjon.
• A 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kapjanak 100 ezer forintnál többet.

Mint írták, ezt indokolja, hogy a KSH jelentése szerint 2019-ben a 65 éves és idősebb népességben 14,9%-ra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez az arány 2010-ben még csak 4,9% volt. A NYUSZET azt is elvárja, hogy a kormány az első negyedév végén nézze át a gazdasági folyamatokat, az infláció alakulását, és amennyiben indokolt, májustól adjon nyugdíjkiegészítést.