Bírósághoz fordult a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) – leegyszerűsítve – a takarékszövetkezeti integrációnak álcázott lenyúlás egyik epizódja kapcsán. A kisbefektetőket képviselő szervezet keresetében azt kéri, hogy érvénytelenítsék a tőzsdén jegyzett Takarék Jelzálogbank Nyrt. (TJB) augusztus végi rendkívüli közgyűlési határozatait, mert olyan részvényesek is szavaztak, akiknek a tőkepiaci törvény szerint nem volt szavazati joguk.
Mint arról beszámoltunk, durván 32 milliárd forintos ügyletet hagytak jóvá a részvényesek, megszavazták, hogy TJB eladja a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt.-ben lévő 51 százalékos részesedét saját tulajdonosának, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek (MTB). Csoporton belüli ügyletről volt szó, a vevőnek és az eladónak még a vezetője is azonos, Vida József. Dióslaki Gábor TEBÉSZ-elnök már ott helyben jelezte, hogy a szövetség megtámadja a TJB részvényeladásról szóló közgyűlését, mert a jelzálogbank és így a csoport végső tulajdonosi köre jelentősen átalakult, ám ennek bejelentését elmulasztották. A főszereplők Vida József és Gál Miklós, mint akik együtt és közvetetten már többségi tulajdonosok a jelzálogbankban, és végeredményben a csoportban. Nagy halaknak megy neki a kisbefektetőket képviselő szervezet, hiszen Vida a NER főbankára, aki országosan azzal vált ismertté, hogy bejelentkezett a néhai sztárproducer Andy Vajna TV2-jének átvételére, Gál Miklós pedig az üzlettársa, egyben Mészáros Lőrinc nemzeti főmilliárdos legnagyobb tőzsdei cégének a vezetője.
A most beadott kereset szerint a közgyűlésén hozott határozatok érvénytelenek, mivel a közgyűlésen olyan részvényesek is részt vehettek és szavazhattak, akiknek a tőkepiaci törvény szerint nem volt szavazati joguk. A TEBÉSZ nyilvános közhiteles adatbázisokban arra utaló adatokat talált, hogy
- Vida József 35,9512 százalék,
- Gál Miklós 24,2490 százalék,
- Mészáros Lőrinc és felesége 12,5156 százalék,
- Nagy Szilvia 10,9199 százalék.
Az MTB 2017 nyarán tett vételi ajánlatot a TJB tőzsdére bevezetett tőrzsrészvényeire darabonként 533 forintos áron. Ezzel az ajánlattevő összesen 37,83 százalékos, míg a teljes Takarék-csoport (mint úgynevezett összehangolt magatartást folytató részvényesek) összesen 86,76 százalékos közvetlen befolyást szereztek a TJB-ben. A vételi ajánlatot követő bejelentésben mindössze négy cég szerepelt öt százaléknál nagyobb közvetlen tulajdonosként, közülük három a takarék csoport tagja, olyan magánszemély viszont nem, akinek 5 százaléknál nagyobb közvetlen vagy úgynevezett végső tulajdonosként közvetett befolyása lett volna az nyrt.-ben. 2017 óta 5 százaléknál nagyobb új befolyásszerző nem jelentkezett a tőzsdei cég környékén.
Ugyanakkor a TEBÉSZ – a bírósági keresetben hivatkozott – vizsgálata megállapította, hogy 2019. május 29-e óta egy bonyolult és gondosan „megkevert” céghálón keresztül öt magánszemély biztosan rendelkezik fejenként 5 százaléknál nagyobb befolyással a tőzsdei cégben. Így nekik legalább ekkor bejelentési kötelezettségük keletkezett, amit azonban elmulasztottak – indokolja a TEBÉSZ, hogy a tőkepiaci törvény megsértése miatt miért nem gyakorolhatták volna szavazati jogukat az ominózus augusztus végi közgyűlésen.
Mivel e személyek befolyása a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-ben és annak leányvállalatain, a Takarékbank Zrt.-n és az MTB-n keresztül érvényesül, így a kisbefektetőket védő törvény célja alapján e két leánycég vesztette el szavazati jogát a közgyűlésen. Sőt egyes jogértelmezések szerint, az összehangolt magatartás okán egyetlen takarékszövetkezeti bank sem rendelkezett szavazati joggal a közgyűlésen. Mivel a TJB igazgatósága e cégeket is regisztrálta az augusztus végi közgyűlésre, így az egész közgyűlés és minden ott hozott határozat érvénytelenné vált. Ebből következően a Takarék Kereskedelmi Bankban meglévő 51 százalékos részesedés eladásáról szóló döntés is jogsértő – vezeti le a TEBÉSZ.
A szervezet azonban nemcsak a kereskedelmi bank mostani eladásának jogszerűségét vitatja, hanem azt is állítja, hogy az említett öt magánszemély tulajdonszerzése a csoportban még egy 2017-es ügyletet is alapvetően meg kell, hogy változtasson. A magánszemélyeknek együttesen, de kettőnek külön is vizsgálva tulajdoni részesedését, vételi ajánlattételi kötelezettsége keletkezett a TJB részvényeire, így új ajánlatot kell tenniük a jelzálogbank megvételére. Ha a Fővárosi Törvényszék igazat ad a TEBÉSZ-nek, akkor elég nagy felfordulás következne a Takarék-csoportban. A TEBÉSZ álláspontja szerint ugyanis új ajánlatot kellene tenni a TJB-re, és csak azután szervezhetnék ki a kereskedelmi banki tevékenységet és adhatnák el az abban lévő részesedést. Ha nem így tennék, akkor az eladást vissza kell csinálni, azaz az eredeti állapotot kellene visszaállítani.
Kiemelt kép: Mohai Balázs /MTI
