Gazdaság

Eperügy: a Nébih is tudja, hogy csábító az átcímkézés

Korábban a témában:

Írtunk arról, hogy átvernek minket az eperrel, egy termelő szemtanúja volt, amint a Nagybani piacon éppen „magyarították” az olcsón beszerzett import gyümölcsöt, hogy aztán drágán adhassák tovább. Kiderült, nem csak az eperrel vernek át minket, hanem más gyümölccsel, zöldséggel is. A piacfelügyelet is találkozott az eperátcsomagolással, amire igen átlátszó magyarázatot adott a kereskedő.

Hiába a szabálytalanság, a piacfelügyelet nem szankcionálhat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) viszont igen. A Nébih is találkozott az átcsomagolással, tapasztalatuk szerint főleg pár éve volt nagyon gyakori ez a fajta jogsértés. Az eper mellett a dinnyénél és az áfonyánál fordul elő az élelmiszerhatóság szerint, hogy magyar „ruhában” importot veszünk. A trükközőket az elérhető extra haszon hajtja.

A hivatal szerint az átcímkézés azoknál a termékeknél fordul elő, ahol összeér az import szezon vége és a hazai szezon eleje, például a szamócánál, görögdinnyénél. De a lengyel áfonyából is előszeretettel csinálnak csepregit.

A magyar szamóca jó részét fóliasátorban termesztik, ami nemcsak jó minőséggel, de magasabb árral is jár. Ez teszi vonzóvá az egyéb származású eper átcsomagolását és magyarként árusítását.

Sok a kiskapu, izotópos vizsgálatot fog bevetni a hatóság

Hatósági szempontból a tettenérés a legbiztosabb módszer, hiszen ilyenkor nem lehet megkérdőjelezni az eljárást. De az áru eredetének meghamisítását a nyomon követhetőség ellenőrzésével is ki tudja deríteni a Nébih. A tételeket kísérő dokumentumokon (számla, fuvarlevél) fel kell ugyanis tüntetni az áru származását is, aminek alapján összevethető az árumozgás és a raktárkészlet.

De elismerték, van néhány kiskapu. Sokan őstermelőként kereskednek, ami hosszadalmassá és nehézkessé teszi az eljárást. Ilyen esetben ugyanis a termelés helyszínén is szemlét kell tartani, valóban termesztenek-e epret, és azt adják-e el, vagy csak vásároltat. Ha valamennyit termesztenek, de annál sokkal többet forgalmaznak, ám a mennyiségekről nem vezetnek nyilvántartást, akkor nehéz kiszűrni, melyik eper honnan való.

A Nébih ezért is tervezi, hogy laboratóriumban, izotópos vizsgálatokkal is ellenőrizze a feltüntetett származást.

Igazolni kell a származást

Kíváncsiak voltunk, aki átcímkézett epret vesz, majd árul, az is felelősségre vonható-e. A Nébih válasza szerint a Nagybanin vásárló kiskereskedőnek arra kell figyelnie, hogy az áru megfelelően legyen jelölve, azaz legyen címke a rekeszeken vagy dobozokon a kötelező adatokkal (termelő vagy csomagoló vagy forgalmazó neve és címe, származási ország, minőségi osztály, csomagolás dátuma mint tételazonosító), valamint a kísérő dokumentumokon is szerepeljen legalább a származási ország és a tételazonosító. Kiemelték, hogy

a jelölési kötelezettség a termelőkre, őstermelőkre is vonatkozik, nem csak a kereskedőkre.

Ha a kereskedő az áru származását nem tudja igazolni (például számla nélkül vásárol), akkor mindenképpen jogsértést követ el, és bírságra számíthat, az áru származásától függetlenül. Ezenfelül az ismeretlen eredetű árut a hatóság megsemmisíttetheti.

Zöldség-gyümölcsnél alapvetően az áru birtokosa felel az áruért, ha azonban a hamisítást bizonyíthatóan más követte el, a hatóság azzal szemben jár el. Ha a forgalmazó az előzőekben említett szabályokat nem szegi meg, akkor nincs mitől tartania.

A kereskedők pontosan tudják, mit adnak

Egy jó kereskedő a Nébih szerint pontosan tudja, mi magyar és mi nem, és bejáratott csatornákon keresztül vásárol. A kiskereskedőnek nem érdeke átcsomagolt epret venni, mert az rövidebb ideig tartható pulton. Viszont érdeke lehet olcsóbb külföldit venni és a pulton farekeszbe kitéve árusítani, azaz átcsomagolni vagy átcímkézni.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az áru eredetét meghamisították, a bírság a tétel értékének kétszerese, de minimum 15 ezer forint. A nyomon követhetőségi szabályok megsértésekor a bírság tételenként 50 ezer forint, a tétel értékétől függetlenül.

A Nébih a hatósági ellenőrzések mellett hangsúlyozta a tudatos vásárlást, azt tanácsolják, nézzük meg, hol és mit veszünk. Van tippjük, honnan tudhatjuk, hogy az eper magyar vagy import.

Divatba jött a spanyol eper

Az élelmiszerhatóság szerint a hazai eper általánosságban a színe és a frissessége alapján azonosítható be. A magyar gyümölcs általában nem színeződik bordós-pirosra mint például a spanyol. Utóbbin a hosszú szállítás miatt több a minőségi hiba, nyomódás, elszíneződés vagy penészedés. A spanyol eper keményebb, ami részben (a hosszú szállítás miatti) tudatos fajtaválasztás, részben a féléretten szedés következménye. A magyar eperre általában jellemző a téglapiros vagy világosabb piros szín, érett puha állag és ha elég meleg az időjárás, akkor az édes íz. A képet árnyalja viszont, hogy

itthon is divatba jöttek a spanyol eperfajták, és az itt termetteket sokszor nehéz megkülönböztetni a Spanyolországból érkezettektől.

A zöldség-gyümölcs egy kicsit bizalmi termék is, ezért a Nébih javasolja, hogy ismeretlen helyen, például út mellett, aluljáróban ne vásároljunk. A termelők nem érnek rá az út mellett árusítani – jegyezték meg. Szóval ha ilyesmit látunk, akár táblával is megerősítve, kételkedjünk. Ezen árusok nagy része az élelmiszerhatóság szerint alkalmi kereskedő.

A GVH csak akkor lép, ha sérülhet a verseny

A Gazdasági és Versenyhivatal a tisztességes piaci verseny őre, ők tehát akkor vizsgálódnak, ha a feltételezett jogsértés a versenyt is érinti, például különböző hamis reklámoknál. Az eperátcsomagoláshoz hasonló ügy, vagyis a fogyasztói döntéshozatal torzítása – amennyiben sokakat érint – alkalmas lehet a verseny torzítására. Viszont nem a GVH jár el, ha kizárólag a termék címkéjén (a terméken, annak csomagolásán), vagy a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban, illetve a jótállási jegyen vannak valótlanságok.

Korábban többször is bírságoltak olyan kiterjedt reklámkampányok miatt, amelyekben főleg multik megtévesztően használták a „magyar termék” vagy „magyar minőség” szlogent, vagy éppen külföldről származott a „magyar áru“. A konkrét eperátcsomagolásról azonban nem foglaltak állást, mondván, a körülmények ismeretében lehetne csak megmondani, sérült-e a tiszta verseny.

Kiemelt kép: Nagy Zoltán /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.